A megfizethető bérlakások számának növelésével enyhítené a lakhatási válságot a budapesti önkormányzat, ennek lenne fontos eszköze az a szociális lakásügynökség, amelynek szakmai terveit épp most készíti az Utcáról Lakásba! Egyesület (ULE) és a Városkutatás Kft.

Az ULE szerdai közleménye szerint a lakásügynökség a tervek szerint már 2021-ben elindult.

A főként hajléktalan emberek lakáshoz juttatásával foglalkozó szervezet úgy látja, az európai nagyvárosok évek óta küzdenek a lakhatási válsággal, amely elsősorban a megfizethető bérlakások hiányában ölt testet. A szociális lakásügynökségek erre a helyzetre nyújtottak már több helyen gyógymódot.

A tervek szerint a budapesti szociális lakásügynökség ingatlanvásárlás, önkormányzati telken építkezés, megüresedett önkormányzati bérlakások hasznosítása, valamint a magánlakás-állomány bevonása révén bővítené az fővárosi lakáspiac kínálati oldalát. A nagyjából 3700 üresen álló fővárosi és kerületi lakóingatlan mellett bevonnák a különböző okokból szintén üresen álló magánlakásokat is.

„Ezeket nem adja bérbe a tulajdonos, mert például külföldön él, vagy nincs tőkéje egy megörökölt lakás felújítására, vagy túl kockázatosnak tartja a lakáskiadást. A program szükség szerint szociális munkával is kiegészül, hogy minden érintett fél számára biztosítsa a stabilitást és a biztonságot.”

A szociális lakásügynökségi modell alapgondolata, hogy a kormány vagy önkormányzat szerepvállalásával, közvetítésével a bérlők és a bérbeadók számára is előnyös megoldások szülessenek. A bérlők számára a legfontosabb előny, hogy piaci ár alatt juthatnak bérlakáshoz, miközben a bérbeadók plusz szolgáltatásokban részesülhetnek a lakásügynökség vagy az önkormányzat részéről. Ilyen plusz szolgáltatás lehet az egyszeri anyagi támogatás, felújítási támogatás, de például a bérbeadási folyamat menedzselése is azon tulajdonosok számára, akik valamilyen okból fogva nem tudnak a kiadással bajlódni.

Az ügynökség ráadásul valamilyen garanciát is vállal, amely egyrészt biztosítékot jelent a bérbeadó számára, hogy a lakbér mindig meg fog érkezni, másrészt a bérlő számára is lakhatási stabilitást és védelmet nyújt.

A közlemény arra is felhívja a figyelmet, hogy a projekt kidolgozásában barcelonai és varsói partnerek is részt vesznek, akik már működtetnek szociális bérleti ügynökségeket olyan városokban, ahol a köztulajdonban lévő bérlakások aránya hasonló, mint Budapesten, így releváns tapasztalatokat tudnak majd megosztani. Az Utcáról Lakásba! Egyesület is működtet már kisebb méretű lakásügynökséget, így a korábbi szakmai tapasztalatokat is fel tudják használni a koncepció kialakításában.

A Társaság a Lakásépítésért, Lakásfelújításért Egyesület szintén szerdán tett közzé nyilatkozatot, amelyben azt ünneplik, hogy a kormányzati intézkedések hatására 2020-ban összesen 28.208 új lakás épült, ami 34 százalékkal több mint egy évvel korábban.

Szakértők azonban évek óta felhívják rá a figyelmet, hogy a kormányzati lakáspolitikai intézkedések főként a tehetősebb családoknak jelentenek támogatást, a nem házasságban élők és kevésbé tőkeerős vagy hitelképes embereket pedig továbbra is a megfizethetetlen lakhatás csapdájában hagyják. Emellett az új lakásépítések sem garantálják, hogy megfizethető lakások kerülnek piacra a bérlők számára, épp ellenkezőleg olyan ingatlanpiaci lufit eredményezhet, amely folytonosan, irracionális mértékig pumpálja fel az ingatlanok árát.