Több mint 6500 pakisztáni, indiai, nepáli, bangladesi és Srí Lanka-i vendégmunkás halt meg az elmúlt tíz évben Katarban, amióta az ország elnyerte a a 2022-es futball világbajnokság rendezési jogát – írja a Guardian híroldal.
A kormányzati forrásokból összeállított adatok alapján világossá vált, hogy 2010 decemberének éjszakája óta, amikor a Nemzetközi Labdarúgó-szövetség (FIFA) bejelentette, hogy a 2022-es labdarúgó-világbajnokságot Katar fogja rendezni, s Doha utcáit ünneplő tömeg töltötte meg: hetente átlagosan 12 munkás halt meg Katarban.
A most napvilágot látott adatok azonban nem teljesek. A statisztika nem tartalmazza a fülöp-szigeteki és kenyai munkásokat, akik szintén nagy számban érkeznek az országba.
Minden valószínűség szerint vendégmunkásokról van szó, akik a világbajnokság miatt megkezdett építkezéseken dolgoztak.
A sportesemény megrendezése során hét új stadiont, egy repülőteret, számos gyorsforgalmi utat, szállodákat és egy teljesen új várost is felépítenek, ahol a döntőt játsszák majd.
A katari rendezést a kezdetektől fogva számos botrány kísérte.
2014-ben a Sunday Times arról írt, hogy Mohamed bin Hammam, Katar egykori legmagasabb rangú sportvezetője harminc afrikai ország futballvezetőjét vesztegette meg, akinek biztosítaniuk kellett, hogy a FIFA végrehajtói bizottsága Katart támogatja majd.
Az átutalásokhoz különböző magáncégeit használta, kétszázezer dollárt fizetett ki banki átutalásokkal, de személyes találkozókon is több tízezer dollárt adott oda a FIFA-tisztségviselőknek, futballvezetőknek.
Felmerült az is, hogy Michel Platini, az Európai Labdarúgó-szövetség (UEFA) egykori elnöke Nicolas Sarkozy akkori államfő utasítására szavazott a katari pályázatra.
A France Football 2013-ban húszoldalas tényfeltáró riportot közölt, amelyből kiderült hogy Nicolas Sarkozy és Michel Platini 2010 novemberében találkozott a katari koronaherceggel, Tamim bin Hamad bin Khalifa Al-Thani sejkkel a francia elnöki hivatalban.
Platini ellen 2015-ben etikai vizsgálatot indítottak a futballszövetségen belül, s még abban az évben 8 évre eltiltották minden futballal kapcsolatos tevékenységtől. 2019-ben előzetes letartóztatásba került. Nicolas Sarkozy ellen szintén korrupciós vádak miatt nyomoz az ügyészség.
A Human Rights Watch tavaly megjelent 78 oldalas jelentése szerint Katar egész területén a legdurvább módon sértik meg a munkások jogait: visszatartják a bérüket, nem fizetik utánuk a biztosítást, feketén dolgoztatják őket, többletmunkára kötelezik a külföldi munkásokat, lehetetlen munkakörülmények közé taszítják őket.
Katar fenntartotta az ún. kafala-rendszert is, amely előírja, hogy minden szakképzetlen munkásnak rendelkeznie kell katari „szponzorral”, aki általában a munkáltatójuk, s aki felelős a beutazási engedélyükért és a rendezett jogi státuszukért. Az emberi jogi szervezetek szerint a rendszer lehetőségeket teremt a munkások könyörtelen kizsákmányolására, mivel sok munkáltató egyszerűen megtartja magánál az útlevelet és zsarolásra használja fel.
