Hétfőn kezdődött a parlament tavaszi ülésszaka, napirend előtt szólalt fel Orbán Viktor miniszterelnök.

Orbán tájékoztatást adott az elmúlt két hónapról. Elmondta, hogy a járványadatok ismét növekedést mutatnak. Megismételte, hogy a kormány alapfelfogása az volt, hogy a védekezés ideje alatt is működnie kell az országnak.

A válságkezelésünk következetes – jelezte Orbán. „A járványt keretek közé szorítottuk. Azok az országok, amelyek a folyamatos változtatásban hittek, azoknak súlyosabb harmadik hullámmal kell megküzdeniük” – ismertette a miniszterelnök.

Orbán Viktor úgy fogalmazott, hogy a kormány célja az, hogy Magyarország erősebben jöjjünk ki a járványból, mint ahogyan belement.

Ismertette, miszerint három hónapon belül egymillió vakcina érkezik az országba, május végéig pedig 3,5 millióval több embert oltanak be Magyarországon, mint az olyan országokban, amelyek csak a nyugati vakcinákra támaszkodnak.

Április elejére 2 millió beoltott emberrel számol a miniszterelnök, aki azt is megjegyezte, hogy nézete szerint „a vakcinából nem szabadna politikai kérdést csinálni”, ezzel bizonygatva az Amerika vagy Brüsszel iránti szimpátiát.

Orbán a gazdaság újraindításáról beszélt, ám pusztán csak az eddig ismert intézkedéseket sorolta fel.

Továbbra is csak a gazdaság újraindítási akcióterv első fázisa ismert, amelynek része a lakásfelújítási támogatás, az újlakások áfájának csökkentése, a kisvállalkozások 10 millió forintos ingyenhitele. Az akcióterv második fázisában a felsőoktatásra fókuszálhat a kormány, 1500 milliárd forintos uniós támogatást szán az oktatás fejlesztésére.

A miniszterelnök megismételte, a kormány válságkezelésének lényege a munkahelyek megőrzése, az újraindításról pedig újabb – 7 pontos – kozultáció indul.

Jakab Péter a Jobbik frakcióvezetője szerint nincs idő arra, hogy Orbán nemzeti konzultációról beszéljen, a legfontosabb az, hogy az oltásnak önkéntesnek kell lennie, senki nem teheti kötelezővé, főleg „bizonytalan eredetű kínai vakcinával.” Jakab szerint csak az Európai Gyógyszerügynökség által jóváhagyott védőoltást szabad használni, és az EU ehhez „biztonságos nyugati vakcinát” is ad.

Jakab szerint viszont ebből Magyarország Orbán miatt nem kap.

Majd azt mondta a miniszterelnöknek, miközben 14 000 ember halt meg a vírusban, és még sokan a kezeletlen betegségekben, aközben Orbán „a lopásra, fideszes alapítványokra” költött, erre használta felhatalmazását, miközben dolgozók, vállalkozások tömege ment tönkre segítség nélkül. Szerinte a magyar emberek „vissza akarják kapni az életüket”, nem pedig levelezgetni a kormányfővel.

„Készüljön a bukásra!” – zárta reakcióját Jakab Péter.

Gyurcsány Ferenc Orbán szavaira úgy reagált, honfitársait arra biztatná, hogy tartsák be a szabályokat és oltassák be magukat. Emellett kiemelte, ő azt gondolja, csak olyan vakcinával oltassanak amit az Európai Gyógyszerügynökség jóváhagyott, ez azonban szerinte nem oltásellenes kampány „csak óvatos tanács”, ezért nem igazságos szerinte az, ha az ellenzéket Orbán oltásellenességgel vádolta. Gyurcsány szerint óriási bizonytalanság van az országban, maga körül, nagyon sok helyen pedig „pusztulást és reménytelenséget” lát.

Orbán szerinte „a sajátjaira vigyáz, de ezen túlmenően nagy fokú érzéketlenséggel fordul a világ felé.”

Bírálta Gyurcsány a kormányfőt az egyetemek modellváltása miatt is, „minden bizonnyal nagy beruházás lesz, amit minden bizonnyal el fognak lopni.” Szerinte a modellváltás valójában nem más, mint ellenérték nélkül átjuttatják a nemzeti vagyon egy részét pár embernek, tehát valójában „meglopják a nemzetet”, ahogy az MTA-val és a CEU-val is elbántak ezelőtt.

„Önök privatizálják az egyetemeket, amit én nagyon súlyos bűnnek tekintek.”

– tette hozzá Gyurcsány.

A volt miniszterelnök szerint Orbánt ezek szerint felettébb zavarja, hogy az „ellenzék egységben állt fel” ellene. Hozzátette, gyurcsányozás helyett „partnernek kell tekinteni valamennyi polgárt”, de a kormány ezzel szemben „felülről lefelé beszélget” velük.

Schmuck Erzsébet, az LMP frakcióvezetője szerint az emberek életébe „félelem költözött”, nem csak azért, mert a kormány félrekezelte a járványt, de egzisztenciális értelemben rengeteg munkahely is veszélybe került, és kiemelte, a fiatalok és nyugdíjasok helyzete is folyamatosan romlik az egyszeri juttatások ellenére.

A vendéglátás-turizmus nehéz helyzetére is felhívta a figyelmet.

Szabó Tímea, a Párbeszéd társelnöke is azt hangsúlyozta, a kormány 2020-as teljesítménye szánalmasnak mondható. Felhívta a figyelmet arra, Orbán korábban azt mondta, a halálozási adatokra figyel leginkább, de nemrég kiderült, hogy a halálozási arány nálunk a 3. legrosszabb Európában, ekkor már erről nem beszélt.

Azt is felidézte, ősszel még 20 000 fős futbalmeccset is engedélyezett Orbán, mert „nem tud lemondani beteges hobbijáról”. Szabó szerint ez kétségbe vonja a „Minden élet számít” meghirdetett jelszavát is, ahogy a gazdaság helyzete is.

Hangsúlyozta, jelenleg 30 éves csúcson van az államadósság, miközben a 300 000 regisztrált munkanélküli közül 150 000 semmiféle támogatásban nem részesül, 70 000 ember pedig Orbán „beteg politikája miatt” nem részesül TB-ben. Szabó szerint elfogadhatatlan ezeket az embereket „potyautasnak” vagy „ingyenélőnek” bélyegezni.

Szabó szerint viszont Orbánnak ennél fontosabb úri sleppjének vadászkiállítása, miközben a Fiumei úton a kórházban kabátban kell dolgoznia az orvosoknak és nővéreknek, és 103 ezer vállalkozás szűnt meg. Tőleg viszont megvonták a szót, amikor Rogán Antal új feleségének állítólagos birtokaira is kitért.

Tóth Bertalan, az MSZP frakcióvezetője is úgy kezdte, „13 757 ember” lett a járvány áldozata, azért, mert a kormány nem készítette fel az egészségügyet a védekezésre, így „sajnos a legrosszabb forgatókönyv valósult meg.”

Kiemelte, a bizalom és felelősség kérdése forog most kockán, amire tavasszal még lett volna lehetőség, azóta azonban bebizonyosodott Tóth szerint, hogy „nem minden élet számít, csak a kiváltságosok.”

Emlékeztette Orbánt, nemrég még a kormány felelősségéről beszélt, azután amikor rosszabb lett a helyzet Orbán előbb az Operatív Törzsre, majd a „Brüsszelre” és végül az ellenzékre hárította azt. Ezért szerinte a miniszterelnök „bizalomból és felelősségvállalásból megbukott.”

Majd felidézte, az egyetemek tönkretételére, autonómiája felszámolására és az Klubrádió elhallgattatása nem volt a felhatalmazás része, ahogyan az önkormányzatok „kivéreztetése” sem.

„A miniszterelnök munka-alapú társadalmat emleget, mégis Mészáros Lőrincet segíti. Mészáros milyen munkát végzett el a több milliárdos támogatásért cserébe, azon kívül hogy munkásait elküldte?”

-tette fel a kérdést, majd még néhány hasonló támogatási példát is felsorolt.

Orbán az ellenzéki frakcióvezetők kritikájára válaszolva kiemelte, szerinte nem most van itt az ideje annak, hogy a parlamenti ellenzék „a Washington és Brüsszel felé mutatott hűségüket”, hiszen járvány van, szerinte a magyar orvosok és kutatók, döntéshozók meggyalázása az, ha ezt nem tesszük.

A beruházási támogatásokkal kapcsolatban azt hangsúlyozta, „az Önök vörösbárói” is kapnak ezekből a pénzekből, ők pedig „nézeteiktől függetlenül” támogatják a munkahelyeket, ebben pedig „a vörösök is benne lesznek, ne aggódjanak.”

Tóth Bertalanra reagálva Orbán tagadja, hogy másfélmillió ember dolgozna részmunkaidőben, szerinte a valódi szám 231 000.  A halálozási arányra vonatkozó megjegyzésre megismételte, nem tartja ízlésesnek ezt a kritikát. Azonban hozzátette, az Eurostat adatai szerint Magyarországon a halálozási többlet 9%, Franciaországban, Hollandiában, Ausztriában ez a többletarány 10-15% között van.

A gazdaság újraindítási akciótervére megfogalmazott kritikákra Orbán úgy válaszolt, 2020-ban 5,2%-kal csökkent a magyar GDP, ez kevesebb mint számos európai uniós tagállam 10% körüli visszaesésével. De szerinte jól áll az ország a munkanélküliségi adatok tükrében is. A kormányfő szerint ez fantasztikus teljesítmény a munkaadók részéről, amit az ellenzék nem értékel.

„Önök segélyt akarnak adni, mi munkát, segélyből nem lesz munka, ezért a keresztény oldal elképzelése az, hogy a munkahelyek támogatását kell előtérbe helyezni, a számok pedig azt mutatják, hogy jól is tesszük ezt.”

Hangsúlyozta azt is a kormányfő, hogy a TB-törvény „nehéz téma”, ezért higgadtságot javasolt. Február 12-én Orbán szerint 80 ezer ember kapott „piros lámpát”, nem kap tehát egészségügyi ellátást ingyen, ezek fele külföldön tartózkodhat, ide pedig nem fizette be a járulékot. Van azonban 13%, akiknek az anyagi helyzetében bizonytalan a kormányfő is, súlyos szociális helyzetben lévő emberek is vannak, ezért a különeljárás lehetőségét megnyitották, és kérelmezheti tartozásaik átütemezését.

Az önkormányzatok helyzetével kapcsolatban továbbra is úgy érvel, Budapest számláján 122 milliárd forint van állampapírokban, szerinte ezzel kezelni lehet az anyagi nehézségeket is.