Elfogadta a Görög parlament azt a felsőoktatási reformtörvényt aminek keretében lehetőséget biztosítanak a tanulmányi idő kétszeresét túllépő hallgatók elbocsátására, valamint külön rendőrséget hoznának létre az egyetemek védelmére. A 300 fős törvényhozás 166 képviselője voksolt a javaslat mellett, míg 132-en ellene.
Az országban a döntést megelőző napon is több ezren vonultak utcára, hogy az ellenzői szerint az egyetemi szólásszabadságot csorbító törvény ellen tüntessenek. A diákok szerint a rendelkezés célja nem az egyetemek rendjének biztosítása, hanem egy kis, konzervatív csoport igényeinek kielégítése.
A hallgatók az 1974 előtti katonai diktatúra módszereinek visszatérését látják az egyetemi rendőrségek létrehozásában, ahogy a EuroNews által megkérdezett, a görög junta idején egyetemet foglaló idősek is.
Az 1967 és 1974 között uralkodó rezsim 1973-ban az athéni politechnikum elfoglalásának tankokkal vetett véget, az akcióban legkevesebb 23-an életüket vesztették.
A jelenleg kormányzó Új Demokrácia jobboldali párt és annak vezetője, Kiriákosz Micotákisz azzal indokolja az iskolarendőrség bevezetését, hogy a balkáni országban jó ideje a bűnözés, a drogok és az „anarchia” uralkodik a felsőoktatási krampuszokon. Ennek ellentmondanak azok a statisztikák, amik szerint a görög intézményekben semmivel sem magasabb a bűnelkövetési ráta, mint az európai átlag.
A tüntetők és a diákok is sokkal inkább az egyetemek alulfinanszírozottságát látják problémának.
Az ellenzők szerint Micátokisz 2019-ben hatalomra került kormánya az elmúlt években folyamatosan növeli a különféle rendőri osztagok létszámát. Nagyjából ezzel áll összhangban az Eurostat kimutatása, ami 2016 és 2018 között vizsgálta az Unió országait és azt találta, hogy kontinensen egyedül Cipruson jut több rendőre egy főre.
Ezzel együtt, az Amnesty International görögországi irodája az elmúlt hónapokban több alkalommal is felhívta a figyelmet a kijárási korlátozások alatti, tüntetőkkel szembeni rendőri brutalitás megnövekedésére. A jogvédő szervezet szerint több alkalommal használtak a karhatalmak a kelleténél több tömegoszlató kémiai fegyvert, könnygázt, és többször brutális erőszak áldozatai lettek azok, akik a jobboldali kormány intézkedései ellen az utcán emelték fel a hangjukat.
Az országban a szerdai volt a második nagyobb tüntetés, amit a kijárási korlátozások ellenére tartottak meg, a felsőoktatási törvény ellenzői. Legutóbb január 28-án vonultak több ezren utcára Athénban, Thesszalonikiben és Krétán. A két nagyvárosban akkor órákra megbénult a közlekedés.
