Tordai Bence a Párbeszéd országgyűlési képviselője és Őrsi Gergely Budapest II. kerületének MPSZ-s polgármestere csütörtökön közös sajtótájékoztatót tartottak „Nem engedjük át az emlékezés jogát a szélsőjobboldalnak!” címmel. Az ellenzéki politikusok a Széna-téren, a Kitörés emléktúraként elhíresült szélsőjobboldali menet utolsó állomásának helyszínén nyilatkoztak.

Habár az évente megrendezett túra idén hivatalosan a járványhelyzetre tekintettel elmaradt, néhány szélsőjobboldali megemlékező tartózkodott a Széna-téren, akiknek a politikusok szórólapokat nyújtottak, de láthatóan nem fogadták örömtelien a közeledést.

A sajtótájékoztatón Tordai Bence kihangsúlyozta, hogy egyesek emlékezésre méltó  hőstettnek állítanak be egy értelmetlen, több tízezer ember életébe kerülő katonai akciót, ami annak az eredménye, hogy az emlékezetpolitikát átengedték a szélsőjobboldalnak. Tordai szerint viszont a szélsőséges eszméknek nincs érdemi mondanivalójuk se napjaink problémáiról, sem pedig a jövőről alkotott képükről. A párbeszéd képviselője két feladatot tűzött ki minden ellenzéki politikus napirendjére. Először is ” megálljt kell parancsolni annak, hogy Buda utcáin neonácik masírozzanak”, mondta. Meg kell értetni a szélsőségesekkel, hogy amit képviselnek elfogadhatatlan, e téren kihangsúlyozta a saját pártja törekvéseit.  Második pontként az emlékezetpolitikai célokat fogalmazta meg.

Tordai szerint az ellenzék feladata, hogy az 1944-45-ös eseményekkel kapcsolatban kialakítson egy őszinte, igaz, átfogó és közös emlékezetet, amit mindenki osztani tud.

Ennek pedig magába kell foglalnia a tényt, hogy az 1945 február 11-ei kitörés napján nem hősök voltak, hanem áldozatok, ezeket az áldozatokat pedig nem szabad összemosni a tettesekkel. A helyes emlékezetpolitika kialakításában kiemelte Őrsi Gergely, V. Naszályi Márta valamint Pokorni Zoltán polgármesterek munkáját, akik tavaly februárjában emlékeztek meg a nyilas rémuralomról.

Őrsi Gergely megerősítette Tordai szavait és elmondta, folytatni fogják az újonnan megalakított hagyományt minden nemű szélsőséges ideológiától mentesen. Kiemelte, hogy az emlékezéssel arra próbálják felhívni a figyelmet, hogy a 44-45-ös események első sorban személyes tragédiák. Az értelmetlen harcoknak a II. kerület lakosságának negyede esett áldozatul. A tragédiára az önkormányzat kültéri kiállítással emlékezett „Félbe tört életek címmel”. 

A tájékoztató után a két politikus a kiállítást bemutató szórólapokat osztogatott a szélsőjobboldali megemlékezőknek, mivel „nekik van a legnagyobb szükségük az okulásra”, mondták. A teljes sajtótájékoztató a Mérce Facebook oldalán megtekinthető.

Habár a képviselő által említett emlékezetpolitika jobboldali túlsúlya jelentős problémát okoz, a kormánymédia továbbra is ragaszkodik a nácikat hősként tisztelő narratívához.  Csütörtökön Moys Zoltán, a Kitörés emlék- és teljesítménytúra szervezője osztotta meg a magyar és európai történészek túlnyomó többsége szerint teljesen félreértelmezett eszméit a Magyar Nemzetben. Moys szerint a kitörés résztvevőit hősöknek kijáró dicsőség illeti meg, hiszen szerinte csak a hazájukat védték. A valóság ezzel szemben az, hogy a szélsőjobbos túrán rendszeresen felbukkannak olyanok, akik német katonai egyenruhában, náci és fasiszta jelképekkel vonulnak fel, ám szerintük ez nem politikai megnyilvánulás, hanem csak „hagyományőrzés”.