Munkahelyen is kaphatnak majd oltást azok, akiket a brit kormány az első négy, veszélyeztetett kategóriába sorol az új, dinamikus oltási terv során, jelentette a londoni kormányhoz közel álló Telegraph vasárnap reggel.

Az újonnan kiszivárgott részletek szerint Boris Johnson és egészségügyi minisztere, Matt Hancock a minél előbbi nyitás érdekében megpróbálják minden körülmények között tartani eredeti tervüket, amelynek értelmében már február közepére végezhetnek a különösen veszélyeztetett 65 év feletti, krónikus beteg emberek beoltásával.

Ennek érdekében, legalább 10 fontot (4067 forint) számol el a brit közegészségügy minden ágyhoz kötött, krónikus beteg beoltásáért. Ezen kívül elindítják az „oltást a munkában” („jabs for work”) programot is, amelynek keretében legkésőbb május elejéig az 50 alatti fiatal felnőttek közül legalább 30 milliónak akarják eljuttatni a védőoltást.

Ha a május végéig meghatározott, 9 prioritási csoportot beoltják, akkor a konzervatív kormány számításai szerint a koronavírus okozta halálozások 99%-a válik végleg elkerülhetővé, így pedig végső soron megszűnik majd a járvány.

Ehhez azonban olyan óriási egészségügyi erőfeszítés szükséges, amellyel a darabjaiban már privatizált NHS (Nemzeti Egészségügyi Szolgálat) eddig még nem nézett szembe.

Az oltási program azonban egyelőre olyan jól halad, hogy a Whitehallban dolgozó kormányzati források szerint akár áprilisra is elérhetik a kívánt eredményt. Valamelyik engedélyezett vakcina első dózisát már 12 014 288 brit állampolgár meg is kapta.

A brit oltási terv elemeiben lényegesen eltér a magyartól több szempontból is. Ott ugyanis a magyar prioritási csoportok (egészségügyi és vészhelyzetekben felelős dolgozók, idősek, államigazgatási dolgozók, krónikus betegek) mellé bekerültek a szociális- és hajléktalanellátásban dolgozók, méghozzá jó előre, illetve a tanárok, tanítók is. De rajtuk kívül előnyt élveznek az élelmiszerbolti dolgozók és a csomag- és ételfutárok is, de a húsgyári dolgozók is.

Utánuk prioritási csoportként állapították meg a börtönök rabjait és őreit, a bírósági dolgozókat és esküdteket, tömegközlekedésben dolgozókat, valamint a rendőröket is, nekik ugyanis mindenképpen el kell hagyniuk házukat, ha munkájukat akarják végezni.

A beoltottak szabad mozgására a kormány elkezdett kidolgozni egy célzott vakcinaútlevél-programot is, bár a nagy szabadtéri gyűlések, fesztiválok tilalma még akár évekig is maradhat.

A Johnson-kormánynak persze van mit javítania a teljesítményén. Először ugyanis, 2020 tavaszán hónapokig elhanyagolták a járvány terjedését, abban bízva, hogy egyes tudósaik „csorda-immunitás” elmélete alapján elegendő fertőzés és az idősek elzárása esetén megfelelő immunreakció épül ki a legtöbb embernél. Ez egyáltalán nem működött, a brit halálozási számokat pedig tovább növelte az ápolók elégtelen száma és az is, hogy sokáig védőfelszerelésből sem szereztek be elegendő mennyiséget.

Tovább súlyosbította a helyzetet, hogy a későn jött lezárások okozta súlyos gazdasági visszaesést Rishi Sunak kancellár a nyári tömeges kocsmanyitásokkal próbálta kijavítani, ezek azonban őszre ismét elsöprő mértékűvé tették a járványt, de Boris Johnson ismét csak nagyon későn, karácsony után jelentett be teljes kijárási tilalmat.

A helyzet a vakcinaprogram előtt tragikusnak volt mondható, és máig elég szörnyű: tavasz óta 3 945 680 fertőzést regisztráltak az országban, és a járványnak 112 465 áldozata van, csak az előző vasárnap folyamán 323-an haltak meg Covid-ban – ez azonban már 23%-os visszaesésnek számít. Európában Nagy-Britannia az az ország, ahol a legtöbb áldozatot szedte eddig a vírus.

Az oxfordi fejlesztésű AstraZeneca vakcináról nemrég kiderült, hogy a SARS-Cov-2 új, dél-afrikai mutációja ellen alegységvakcinaként nem nyújt védelmet, ezért az oltást újra kell fejleszteni, amit tavasz végére ígértek.

Itthon a Magyar Szocialista Párt javasolta, kapjon ötezer forintos fejpénzt minden, a védőoltások elosztásában aktívan dolgozó háziorvos, a kórházi oltópontokon segítő személyzet pedig részesüljön túlóradíjban.

Ujhelyi István, a párt EP-képviselője közölte, erre azért van szükség, mert a kötelező oltások költségeit a társadalombiztosítás fedezi, a koronavírus-vakcinák azonban továbbra is önkéntesek, így ezekre külön forrást kellene biztosítani a sikeres oltási programhoz.

De az oltási fejpénzre számos európai példa kínálkozik: Írország 25 eurót (8900 forintot), Franciaország 5,40 eurót (1926 forint), Románia 50 lejt (3658 forint) fizet a háziorvosoknak minden egyes beoltott után.