Ha valaki meg akar szabadulni azoktól a ruháktól, amiket már nem hord, de nem szeretné kidobni őket, az egyik kézenfekvő megoldás, hogy adományboltoknak vagy turkálóknak adja tovább – gondolhatnánk.

Csak hogy a BBC legújabb videója szerint a legtöbb esetben ez is ugyanolyan káros és környezetszennyező, ugyanis a világ tehetősebb felén olyan sok ruhadarabot halmozunk fel és olyan gyakran cseréljük le gardróbunkat, hogy ekkora felesleggel a használt árukkal kereskedők képtelenek mit kezdeni. Így hiába a jó szándék,  az adományruhák 80 százaléka végül ugyanúgy egy hulladéklerakóban végzi, mintha csak elsőre kidobtuk volna, és mindössze 20 százalékukat sikerül újrahasznosítani vagy használt ruhaként értékesíteni.

Amint az a brit hírportál videójából kiderül, valójában az még az egyszerűbb eset, ha ezek a ruhák az adományboltok kapacitása híján rögtön mennek a szemétbe, ugyanis gyakran (kb. 70%-ban) először elszállítják a halmokat a globális dél valamelyik szegény országába, ahol ugyan megpróbálnak a helyiek kereskedni velük, de a BBC szerint nehéz ebből profitálni, ugyanis a rossz állapotú és minőségű darabok végzik ott.

Így hát végül a fél világon átutaztatott ruhák is hulladékként végzik, csak így már nem a nyugatnak kell bajlódnia ezekkel a ruhahegyekkel, hanem jellemzően valamelyik afrikai országnak. A BBC videósa felhívja a figyelmet: ez a neokolonializmus egyik fajtája, és egyáltalán „nem oké”.

„A ruhák minősége még sosem volt rosszabb, és a trendek mindennél gyorsabban váltják egymást” – mutatott rá a probléma egyik gyökerére a videóban megszólaló etikus stylist, kiemelve, hogy 2018-as adatok szerint évente több mint 13 millió tonnányi új darab készül, miközben 700 ezer tonnányi ruhától akarunk megszabadulni.

És miután ennek a feleslegnek csak kis része hasznosul valójában, úgy aggodalomra ad okot, hogy a rengeteg textilhulladéknak, ami így keletkezik, több száz év kell a lebomláshoz, miközben szennyező gázok is keletkeznek.

A BBC szerint néhány afrikai ország már harcol az ellen, hogy a gazdagabb országok ne szemétlerakónak használják őket: 2018-ban például több észak-afrikai állam bojkottálta ezeknek a ruhaszállítmányoknak a fogadását, ami többek között például konfliktust okozott Ruanda és az Egyesült Államok között. De hosszú távon ez sem fenntartható, hiszen ettől ez a rengeteg ruha még nem tűnik el a Földről.

De akkor mi az etikus megoldás? – Adódik a kérdés. A válasz nem egyszerű, hiszen arra egyelőre nincs jó válasz, mi legyen ezzel a rengeteg felesleggel, ami már a nyakunkon van. Egy ilyen globális probléma pedig nem is fog megoldódni egyéni felelősségvállalás szintjén, pláne amíg a globális dél gazdaságilag ki van szolgáltatva annak, hogy a gazdagabb országokkal kereskedjen, akár még szeméttel és kizsákmányoló gyakorlatok mentén is. De persze addig is, aki teheti, annak érdemes megfontolnia, hogy kevesebbet és átgondoltabban vásárol.