A gazdaságvédelmi akcióterv lejártával a gazdaság újraindítására szolgáló akciótervet hirdetett meg ma Orbán Viktor a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara évnyitóján, az új terv három ütemben, októberig tart majd.
A miniszterelnök az értékelőn röviden összegezte a gazdaságvédelmi akcióterv intézkedéseit, értékelte azok eredményét. Szerinte amikor a járvány beütött, a magyar költségvetési hiány alacsony volt, az államadósság korlátok között volt tartva, a szegénység a jövedelmek növekedésével csökkent.
Azonban ezek után beütött a járvány, és „teljesen új korszakot, a védekezés korszakát nyitotta meg.”- mondta. Ő is elismételte azonban, „nagy gyomrost adott” a Covid-19 járvány a gazdaságnak, de nem sikerült ledöntenie a lábáról. Elismételte, az akcióterv fontos részének tartja a hitelmoratóriumot a vállalkozások és háztartások részére, számításai szerint ez 3 ezer milliárd forintot hagyott a zsebekben. Ezenkívül a bérek felét is átvállalták sok helyen, és a szociális hozzájárulási adót is elengedték, valamint az iparűzési adót is, amit „nehéz szívvel, de le kellett fogadnia az önkormányzatoknak.
„A gazdaságba áramló források több mint fele a mikro- és kisvállalkozásokhoz került, így magyar kézben maradt.”
-hangsúlyozta Orbán. Szerinte az a tény, hogy decemberben ugyanannyian dolgoztak Magyarországon, mint 2019 decemberében, ez önmagában jól mutatja, hogy a védekezés elérte a célját.
Orbán szerint siker, hogy Magyarország elhárította azt a veszélyt, hogy segélyeket kelljen „osztogatni” a vírusjárvány alatt, szerinte ez azért siker, mert a magyar modell szerint „mindenkinek munkából kell megélnie.”
A miniszterelnök hangsúlyozta, a talpraállás sikere a nyitás időpontjával függ elsősorban össze. Erről elmondta, a nyári Nemzeti Konzultáció eredményei vezetik döntéseiket.
„Vannak dolgok, amiket az emberek kibírhatónak minősítettek és van, amit kibírhatatlannak: a mozik, színházak, éttermek bezárása kibírhatónak minősült, az óvodák, iskolák bezárását kibírhatatlannak. Mi a kibírható de kellemetlen intézkedéseket meghoztuk, a kibírhatatlanokat elkerültük.”
A miniszterelnök hangsúlyozta, a gazdaságvédelmi terv végét a vakcina megjelenése zárta.
Arról, hogy az élet mikor indul újra, elmondta, új, online nemzeti konzultációt indít a kormány a nyitás kérdéseiről, február közepén. Ennek szerinte a vakcina megjelenése adja a realitását.
„Mindegy milyen színű a macska, csak fogja meg az egeret, ezért nyugati vakcinát, keleti vakcinát ugyanúgy használunk”
-ismételte el az Orbán. A „támadás”, tehát az újjáépítés részeként említette a lakásépítési támogatást, a 25 év alattiak Szja-mentességét is.
Orbán végig hangsúlyozta, hogy a jegybank is aktívan részt vett a válságkezelésben a múlt év folyamán, ezt pedig többször is megköszönte Matolcsy György MNB elnöknek. Ő azonban a tavalyi évértékelőtől eltérően idén nem vett részt az Iparkamara rendezvényén.
A miniszterelnök beszámolója előtt Parragh László és Varga Mihály is röviden beszélt a gazdaság helyzetéről.
Azt is bejelentette, 10 évre, 10 millió forintig 0%-os hitelt nyújtanak majd a kis- és középvállalkozásoknak, 3 évig tartó törlesztési moratóriummal segítenek majd. Hozzátette, az újonnan vagyonkezelő alapítványokba kiszervezett egyetemet 1500 milliárdos fejlesztési pénzt kapnak, április elseje után indulhat ez a program, „miután az új vezetők helyzete megszilárdul.”
Július elsejétől pedig a zöldenergia, és digitalizációs nagyberuházásokat is ígért Orbán, mint az újjáépítés harmadik ütemét.
„Magyarország Európa egyik legjobban teljesítő gazdasága”
– így kezdte éves gazdasági beszámolóját Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnök a gazdasági évnyitón, ahol Orbán Viktor miniszterelnök és Varga Mihály pénzügyminiszter előtt tartott beszámolót.
Szerinte, ha 2020-ban nem történt volna meg a koronavírus járvány, a kontinens egyik legjobban fejlődő gazdaság lett volna a magyar. Hozzátette, ha a járvány „tavasz végére, nyár elejére” elmúlik, újra fejlődési pályára állhatnak. Nem értett egyet azzal sem, hogy „a magyar gazdaság bajban van.”
Parragh elmondta, a kormánnyal összhangban a digitalizáció, élelmiszer- és járműipar fejlesztésére kell fókuszálni, ugyanúgy, ahogy az építőiparra is. Ezenkívül szerinte fontos Magyarországnak a „védelmi és űripar” fejlesztése is.
Kiemelte, azzal számolnak, a járvány után a fogasztási szokásokban, az emberek viselkedésében, gazdasági feltételekben alapvető változások fognak történni, még akkor is, ha a gazdasági élet újraindul, kialakulhat például a nem teljesített hitelekből válság, és csődhullám is bekövetkezhet. A munkanélküliség és a munkaerőhiány együttes megjelenését pedig az iparkamara elnöke a magyar vállalkozások „alacsony innovációs készségére” vezette vissza.
Varga Mihály pénzügyminiszter azzal kezdte, a világon eddig 104 millió ember fertőződött meg a koronavírussal, és 2,2 millió áldozatott szedett, a járvány pedig mindenhol súlyos gazdasági válságot okozott, számos helyen a miniszter szerint „három hét alatt súlyosabb válság alakul ki, mint 1929-ben”, így „2020 a magyar gazdaság számára is kétarcú volt”, Varga szerint januárban és februárban minden a várakozások szerint alakult.
Kiemelte, értékelése szerint a magyar kormány a válság hatására is „dinamikusan és időben lépett”, ebben a „gazdaságvédelmi akcióterv” szerepét emelte ki. Emelett azonban Varga szerint a járvány „satuféket” okozott a növekedésben.
A bértámogatások, adó- és járulékcsökkentések azonban a pénzügyminszter által közölt adatok alapján „sikeresen megállította” a legsúlyosabb következményeket. Mindennek ellenére Varga arról beszélt, az első és második negyedévben „ezermilliárd forintos költségvetési kiesést okozott.”
Kiemelte azt is, Magyarország a nemzetközi pénzügyi intézmények javaslatainak megfelelően nem kezelte prioritásként az államháztartási egyensúlyt, inkább a a növekedésre koncentrált. Elismerte azt is, az államadósság a járvány miatt 81%-ot ért el 2021 elejére, de ez még mindig az uniós átlag alatti érték, ráadásul Varga szerint jelentősen javult az államadósság szerkezete is.
„Nagyon sok függ attól a jövőben, hogyan alakul majd a vakcinahelyzet és a vakcinabeszerzés. […] A befektetett energia nem vész, el a növekedés várakozásaink szerint a II. negyedévben helyreáll majd.”
-közölte még, hozzátéve, mindez a járvány lefutásának módjától még jelentősen függ.