Egymillió forintos villanyszámlát követeltek egy volt önkormányzati bérlőn, még hat évvel azután is, hogy köztartozás miatt 2013-ban kilakoltatták a kérdéses lakásból. Az Utcajogász végül megállapította, hogy ügyfelük, aki 2019 végén jelentkezett náluk, egészen 2015-ig kapta a fizetési felszólításokat arra a címre, ahonnan már régen ki kellett költöznie, így köztartozásáról hosszú ideig nem is tudhatott. Ráadásul a kérdéses lakásból 2012-ben a villanyórát is leszerelték.

Az egészre akkor derült fény, amikor az Utcajogász végül segített ügyfelüknek egy levél megfogalmazásában és elküldésében az fővárosi Elmű követeléskezelőjének, azt kérve, küldjék el újra a tartozást érintő iratokat. A válaszban szerepelt egy 2015-ös jogerősítő végzés a végrehajtásról, valamint egy 2013 szeptemberi számlát, ami azonban még csak 87 ezer forint elmaradásról szólt.

Végül csupán az illetékes, iratokat kiállító közjegyzőnél történt betekintés után derült ki, hogy a kilakoltatott régi címére kézbesítettek minden felszólítást, és a fizetési meghagyást is öt évvel ezelőtt.

Mint az a lakhatási jogsegélyt nyújtó civil szervezet közleményében fogalmaz, mindez azt bizonyítja, hogy az áramszolgáltatónak mindenképpen tudnia kellett arról, hogy az adott címen az ügyfelük már réges-régen nem elérhető, és hogy így tartozásait rendezni esélye sem lett volna.

Nem világos természetesen továbbá, hogy hogyan keletkezhetett az ügyfélnek áramszámla-elmaradása, ha 2012 óta még a villanyóra sem volt a lakásban, áramot fogyasztani tehát nem nagyon lehetett.

Mint kiemelték, mindez azért történhetett meg, mert az ilyen esetekben alkalmazott, fizetési meghagyásos jogi eljárás eleve alkalmatlan erre a célre:

„Sajnos a fizetési meghagyásos eljárásban a közjegyző nem csak a követelés jogalapját nem vizsgálja, hanem azt sem, hogy a cím, ahová kézbesítik az iratot, valós-e. Így fordul elő nagyon gyakran a lakhatásukat elveszítő emberekkel, hogy a korábbi lakcímükre érkező hivatalos levelekben foglalt végzések jogerőssé válnak, a jogorvoslati határidők lejárnak, és megkezdődik a vélt vagy valós tartozások végrehajtása. A végrehajtó (és a követeléskezelők) viszont általában veszik a fáradságot, hogy megtudják az adós új címét (ami gyakran egy hajléktalan szálló címe), vagy ha talált munkát, akkor a munkahelyét is felkutatják, és az adósság végrehajtása úgy kezdődik meg, hogy az adósnak a fizetési meghagyás ellen nem volt lehetősége ellentmondani, azaz vitatni a tartozást vagy annak mértékét.”

-írták most.

Azt is hozzátették, sem a kézbesítési kifogást, sem pedig az ellentmondást nem fogadta már el a közjegyző, amit az ügyben benyújtottak, mert a követelés már túl régen jogerőre emelkedett.

Mivel ez más választást nem hagyott az Utcajogásznak, ezért az ügyben perújítást kezdeményeztek a szolgáltatóval. Ez végül használt. A bíróságon megjelentek az ELMŰ jogi képviselője, aki elismerte, adminisztratív hiba történt, és a cég nevében még az eredeti, 87 ezres követelésről is lemondtak, feltéve, hogy a peres felek közösen viselik a bírósági eljárás költségeit.

Egyben elnézést is kért a hiba miatt az érintettől.

Noha ez az ügy sikerrel zárult, maga fizetési meghagyásos eljárás még számos hasonló problémát okozhat sokaknak, ezeknek az ügyeknek mindegyikére azonban nem derülhet fény.

Egy korábbi, a Párbeszéd nevá parlamenti párt által országosan is ismertetett ügyben egy albertirsai családon egy súlyos, házukat elpusztító tűzvész után fél évig követelt az állami Nemzeti Közművek Zrt. mintegy 700 ezer forintos elmaradást, csupán január 22-én sikerült azt a közműszolgáltatóval töröltetni, tekintettel arra, hogy a tűzben még az ingatlan villanyórája is leolvadt.

Gér Mihály, a Párbeszéd albertirsai önkormányzati képviselője és Tordai Bence országgyűlési képviselő ma a parlament előtt, rövid sajtótájékoztatón is beszéltek arról, az ilyen, és hasonló helyzeteket egyfajta általános, mindenki számára elérhetővé tett alapbiztosítási rendszerrel lehetne a leghatékonyabban elkerülni.