Két passzusával is súlyosan sérti az Alaptörvényt a tavaly októberben elfogadott egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló törvény az 5 egészségügyi szakszervezetet tömörítő Összefogás az Egészségügyért akciószövetség szerint, ezért alkotmánybírósági felülvizsgálat kezdeményezésére kérte az ombudsmant.
A Magyar Orvosok Szakszervezete, az Orvosegyetemek Szakszervezeti Szövetsége, a Független Egészségügyi Szakszervezet, a Magyarországi Mentődolgozók Szövetsége és az Egészségügyi Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége szerint a törvény egyrészt megtiltja, hogy a hatálya alatt kollektív szerződést kössenek az érdekképviseletek a munkáltatóval, illetve az érvényes kollektív szerződéseket ez év január elsejével megszüntette egy kormányrendelet.
A kollektív alku joga alapvető jog, amelyet korlátozni csak rendkívül indokolt esetben, a szükségesség és arányosság alapelvei mentén lehet, ezek a feltételek azonban egyáltalán nem teljesülnek.
Hogy mi indokolta ezt a korlátozást, a mai napig nem derült ki, ezt ugyanis a törvény indoklása nem fejti ki, és az egészségügyi kormányzat sem adott magyarázatot rá.
A tiltakozó érdekvédelmi szervezetek szerint a másik rendkívül súlyos lépés a sztrájkjog korlátozása:
a törvény a munkáltató helyett, a kormánnyal kötött megállapodáshoz köti a sztrájkjog gyakorlását, de azt nem határozza meg, hogy e megállapodás pontosan kik között, milyen eljárásban, milyen határidővel és – főként – milyen tartalommal kötendő meg. A megállapodás hiányában pedig jogszerűen nem tartható sztrájk.
Arra is felhívják a figyelmet, hogy mindez nemcsak az Alaptörvényben foglalt munkavállalói jogokat sérti, hanem a magyar kormány által aláírt nemzetközi szerződéseket is. A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) két egyezménye pontosan szabályozza a kollektív tárgyalások lefolytatását és a kollektív alkuk megkötését, így azt is világosan kimondják, hogy ebből a körből a közszolgáltatásokat végzők nem zárhatók ki, csak a fegyveres erőknél, a rendőrségnél és a közszolgálatban dolgozók esetén korlátozható a kollektív alku joga.
Az ILO kimondta: az egészségügyi ágazatot megilleti a kollektív alku joga, a sztrájkjog pedig nélkülözhetetlen összetevője a szervezkedési szabadságnak.
Az összefogó érdekvédelmi szervezetek szerint a törvény az alaptörvény mellett sérti az Európai Szociális Karta 6. cikkét is, amelyben a magyar kormány vállalta a dolgozók és munkáltatók közös konzultációinak elősegítését és a munkaügyi viták rendezéséhez szükséges megfelelő békéltető és önkéntes döntéshozatali mechanizmus megteremtését. Ezért a szakszervezetek hivatalos eljárás megindítását kezdeményezték az ILO-nál, melyet az be is fogadott, és el is indította az ügy vizsgálatát.
Ahogy arról az elmúlt napokban beszámoltunk, az új jogállás komoly döntés elé állítja az egészségügyi szakdolgozókat is februárban, sokaknak az elmúlt év túlhajszoltsága után ez lehet az utolsó csepp a pohárban, és már a pályaelhagyást fontolgatják. Ugyanis míg a kormány a korlátozások mellett legalább az orvosok számára biztosított béremelést és adott némi engedményt (például az átvezénylés szabályaiból), amely talán megakadályozhatja az egészségügyi rendszer összeomlását az új jogviszonyra való átállást követően, a szakdolgozók nem kaptak semmit, csak még több bizonytalanságot és terhet, mivel – a fent említett jogsértések mellett – a jövő hónaptól már nem lesz világos sem a munkaidő, sem a javadalmazás, sem a túlmunka szabályozása az új rendszerben.
