2021-es első beszélgetésükön az Ame Panzh aktivistái az internetes gyűlöletbeszédről, a véleménynyilvánítás határairól, a közösségi média ezen kérdésekben betöltött szerepéről és a hazai szabályozások elégtelenségéről beszélgettek.

A beszélgetés résztvevői körbejárták a a hazai jogállást a gyűlöletbeszéddel kapcsolatban, amit igencsak megengedőnek találtak, mivel itthon a bíróság csak a közvetlen uszítást tartja korlátozandónak. Végigjárták a hazai közbeszéd és politika szexuális kisebbségek ellen folytatott hadjáratát az elmúlt évekből, kezdve a nem jogi elfogadásával a nemváltás jogi lehetőségének tavalyi megtiltásáig.

Az Ame Panzh évindító adása abban különbözött az eddigiektől, hogy a témát most a kifejezetten romák ellen irányuló gyűlöletbűncselekményekkel is foglalkozó Romaversitas ajánlotta a csapatnak.

A hazai gyűlölet-bűncselekményekkel szembeni fellépés elégtelenségének jeleként hozták fel, 2019-ben a rendőrség 132 esetben tett feljelentést, ebből csupán 32 esetben indult eljárás. Ugyanezen évben a Romaversitas ösztöndíjasai csak október és december között 58 esetet tártak fel online.

„A hatóságokba vetett bizalom alacsony, ezért nem jelentik be a sértéseket, ha meg is teszik, akkor a hatóságok figyelmen kívül hagyják a gyűlölet aspektust és tettlegesség hiányában nem tesznek lépéseket.”

Márton Joci aktivista elmondta, hogy a gyűlöletbeszéd mellett felhozott leggyakoribb érv, a szólásszabadság érve azért is hamis, mert a demokráciának a szólásszabadság csak az egyik pillére, ami nem döntheti össze az olyan más tartóoszlopokat, mint az egyenlőség.

„Nem létezik abszolút szólásszabadság, mert minden erős kijelentésnek, akár szóban akár írásban, online vagy offline, következményei vannak.”

A kisebbségekkel szembeni megszólalások nem minden esetben esnek ugyan jogi kategóriába, de ennek ellenére kiválthatnak ellenérzéseket azok olvasóiból, akik azok után mondjuk nem veszik meg egy adott szerző könyveit, nem olvassák írásait.

„Az is megtörténhet, hogy egyesek letépik a mellkasukról a lovagkeresztet, mert olyan is kapott, akinek a sorozatos véleményeivel nem értenek egyet,”-

mondta el Márton Bayer Zsoltra utalva, majd hozzátette azt is, a publicista rasszista megszólalásai nélkül a magyar demokrácia nem sérült volna, azonban azok sok embert megsértettek emberi méltóságukban.

A közbeszédben megjelenő pozitív vitaként hozta fel Márton, Tamás Gáspár Miklós Gődény György vírustagadó védelmére szálló publicisztikájára érkezett válaszírást. Ebben Sárosi Péter úgy fogalmaz, „minden embernek joga van hülyének lenni, de ahhoz nincs joga, hogy a hülyeségével mások életét veszélybe sodorja”.

„A gyűlöletbeszédnek és a szólásszabadságnak ugyanez a dinamikája, ugyanis a kisebbségi csoportok elleni hergelés által okozott kár nem csak egyéni szinten mutatható ki, hanem egy megtámadott, jól körülhatárolható csoport tagjait méltóságában sérti, de az is fennállhat, hogy fizikai erőszakhoz vezethet.”

A résztvevők szerint a gyűlöletbeszéd visszaszorításához az egyik legfontosabb lépés a közösségi médiumok korlátozása lenne. Egyrészt az egyéni szinten történő használati visszaszorítás, amivel saját függőségünket és folyamatos jelenlétünket tudnánk csökkenteni. Másrészt a központi szabályozás, amire egy esetleges független, regionális szervezettel lenne lehetőség, ami figyelmeztetheti a fogyasztót, ha megbízhatatlan tartalmat böngész.

„Ez nem lenne kis feladat, de a techóriásoknak a járvány alatt kitermelt dollármilliárdokból biztosan telne erre.”

Elmondták azt is, hogy Varga Judit keddi, a Facebookot korlátozó tervezetének bejelentése egyszerű képmutató egymásra mutogatás. Hiszen erre az EU is kísérletet tett már, de a weboldal vezetője, Mark Zuckerberg pofátlanul kikerülte a kérdéseket és a felelősségre vonást.

„Mégis mit képzel a magyar kormány, miféle magyar szabályozással lesz képes arra, ami az EU-nak sem sikerült?”

Szerintük, ha a magyar politikai elit tényleg komolyan venné az álhírek és a gyűlöletbeszéd negatív hatásait, már régen befektetett volna abba, hogy a digitális biztonság és a digitális jogok az általános iskolai tananyag részeit képezzék. Elmondták azt is, szégyen, hogy az olyan online bűncselekményekre, mint a szexuális megtorlás, vagy az online bullying nincsenek jogszabályi korlátozások, se szakemberek, akik értenének az áldozatok védelméhez.

A teljes beszélgetés ezen a linken megtekinthető.