Bár egyesek abban reménykedtek, hogy ha lesz bármi pozitív következménye a világjárványnak, az az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkenése és ezáltal a klímaváltozás lassulása lesz, ez nem következett be.

Sőt, az Európai Unió Föld-megfigyelő programja, a Copernicus adatai alapján mára bizonyossá vált, hogy a kontinensen tavaly volt a legmelegebb év, mióta mérni tudjuk a hőmérsékletet, és 2016-tal holtversenyben globálisan is 2020 volt a legforróbb év –

– áll a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) által a szerkesztőségünkhöz is eljuttatott közleményben, amelyben egy interjút olvashatunk Bartholy Judittal, az ELTE Meteorológiai Tanszék egyetemi tanárával, az MTA doktorával.

Bartholy Judit az interjúban elmondta, hogy Európában eddig 2019 volt a legmelegebb év, de 2020 0,4 Celsius-fokkal meghaladta még a tavalyelőtt mért értékeket is.

2020 az 1980–2010 közötti referencia-időszak átlaghőmérsékletét 0,6 Celsus-fokkal haladta meg, de ami még jobban mutatja a helyzet súlyosságát, az az, hogy az ipari forradalom előtti átlaghőmérsékletnél már 1,25 fokkal magasabb – jegyezte meg a kutató.

Noha  az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testülete (Intergovernmental Panel on Climate Change, IPCC) szerint nem szabad, hogy ez az érték 1,5 fok fölé emelkedjék.

„Már a párizsi klímamegállapodással kapcsolatban is nagy volt az aggodalom, vajon betartható-e a 2 fokos célkitűzés. Még inkább igaz ez a köztes IPCC-jelentés 1,5 fokos küszöbértékére. Joggal rettenünk meg a 2020-as év 1,25 fokos melegedésétől. Ezek alapján megállapítható, hogy az egész bolygót érintő klímakrízis nem az évszázad közepére fog kezelhetetlenül súlyossá válni, hanem akár már néhány éven belül” – figyelmeztetett az egyetemi tanár.

Leginkább az északi-sarkvidéki területek és Szibéria melegszik: e régiókban még sohasem tértek el ilyen mértékben az éves átlaghőmérsékletek a sokéves átlagtól. Tavaly az átlagnál 3 fokkal magasabb átlaghőmérséklet lehetett mérni az egész térségben, de voltak olyan helyek, ahol 6 Celsius-fokkal volt melegebb a szokásosnál.

Az északi tajgán soha nem látott mértékben törtek ki erdőtüzek: amelyek nemcsak Ausztráliában és Dél-Amerikában pusztítanak.

A Copernicus mérései szerint 2020-ban e régióban rekordnak számító 244 megatonna szén-dioxid szabadult fel az elégett növényi anyagokból. A korábbi rekordot itt is a 2019-es erdőtűzszezon jelentette, de 2020 egyharmaddal döntötte meg a csúcsot.

Az északi sarkköri jég kiterjedése nyáron és kora ősszel jelentősen elmaradt az átlagostól. Júliusban és októberben még soha nem mértek a tavalyi év adott hónapjainál kisebb jégkiterjedést.

Szó sincs arról, hogy az antropogén emisszió összességében csökkent volna tavaly. Az északi erdőségekben pusztító tüzek szén-dioxid-kibocsátása – noha 2020-ban a régiójukban rekordmagasnak számítottak – csak csekély mértékben járul hozzá a globális emisszióhoz – össszegezte a meglátásait Bartholy Judit.

Azonban az újabb és újabb aggasztó mérési adatok ellenére a kutató meg van győződve arról, hogy az emberiség széles körű és felelős összefogása képes tenni a klímaváltozás hatásainak csökkentése érdekében.

„Ha mi vagyunk felelősek érte, akkor a mi kötelességünk tenni ellene, hogy az utánunk következő generációknak ne egy élhetetlen bolygót hagyjunk hátra” – jegyezte meg a kutató.

De mit lehet tenni?

Drasztikusan csökkenteni kell az elkövetkező 1-2-3 évtizedben az antropogén üvegházhatású gázok kibocsátását mindenhol a világon, a cél a karbonsemlegesség, azaz a nettó 0 kibocsátás.

Természetesen ez nem azt jelenti, hogy valóban nullára kell csökkentetni a légkörbe juttatott szén-dioxid és egyéb antropogén üvegházhatású gázok mennyiségét, hanem a kibocsátás és az elnyelés összegének kell 0-ra csökkennie – mondta Bartholy Judit.

A párizsi klímamegállapodás lehetőséget ad arra, hogy minden ország a saját adottságainak és körülményeinek legjobban megfelelő iparszerkezetet, mezőgazdasági struktúrát, energiamixet alakítsa ki. Néhány év alatt minden országnak el kell döntenie, hogy milyen megoldásokkal tudja a leghatékonyabban csökkenteni a saját kibocsátását. Utána pedig végre kell hajtania ezeket a vállalásokat – áll az MTA közleményében.