A Magyar Orvosi Kamara (MOK) levélben fordul Országos Kórházi Főigazgatósághoz (OKFŐ) az új egészségügyi szolgálati jogviszonyt szabályozó törvény miatt. Kincses Gyula, a MOK igazgatója a levélben úgy fogalmazott, a januárban életbe lépett törvénnyel és annak végrehajtó rendelkezéseivel kapcsolatban számos kérdés vetődött fel, ezekre várnak választ a felelős intézménytől.

A Magyar Orvosi Kamara és a miniszterelnök megállapodása révén létrejött törvény az orvosok alapfizetését 2023-ig több lépcsőben emeli majd, azonban csak szigorú feltételekkel. Az emelés 70 százalékát már idén februártól megkaphatják az érintettek, bár a MOK levelében rávilágított több fontos tisztázatlan problémára is, melyek a következők:

1. A MOK szerint fontos és tömeges aggály, hogy a törvény nem rendelkezik arról, hogy a munkaszerződés tartalmát az aláírási határidő előtt mennyi idővel kell az érintett tudomására hozni. A Kamara kiemelten fontosnak tartja, hogy elegendő idő álljon az érintettek rendelkezésére, ezért erre 30 napos időkeretet javasolnak.
2. Az sem tisztázott, hogy a törvényben foglalt január 01-től járó emelt bért az alkalmazottak februári fizetésükkel együtt, vagy csak márciustól visszamenőleg kapják e meg.

3. Félelem övezi a szakmát, ugyanis a dolgozók attól tartanak, hogy visszamenőleges kifizetésben csak az új jogviszonyt aláírók részesülnek. A MOK a helyzet tisztázását is kérte az OKFŐ-től.

4. A levélben kihangsúlyozzák, az egészségügyi dolgozók egyöntetű véleményét, miszerint ahhoz, hogy megalapozott döntést hozzanak az új jogviszony elfogadásáról, először ismerniük kell annak feltételeit. Többek között a túlóráról és a szabadságokról szóló rendelkezéseket.
5. A nyugdíj mellett dolgozók bizonytalan helyzetére is kitért a MOK levele. Az érintetteknek még a hónapban tudni szeretnék hogy marad e az eddigi munkabér+ nyugdíjkompenzációs rendszer, vagy nem garantált bérezésbe kerülnek át.

Az egészségügyi rendszer átalakítását célzó új törvény a szervezeti átalakításra koncentrál, fókuszában pedig az egészségügyi munkaerő áll.

A szabályozás része az egészségügyi szolgálati jogviszony mint kategória megalkotása, amivel gyakorlatilag kiüresítik a közalkalmazotti törvényt és az egészségügyi dolgozók munkavállalói jogait is erősen csorbítja.

A törvény részét képezi még, hogy januártól egy új, az egészségügyi rendszer teljes spektrumára kiterjedő hatáskörrel bíró irányító intézmény kezdte meg működését, az Országos Kórházi Főigazgatóság (OKFŐ) . Nagy Gyöngyi a Mércén megjelent írásában úgy fogalmazott, hogy a szabályozás az egészségügyi munkaerő strukturálását és mozgatását szolgálja, miszerint minden egészségügyi dolgozó munkáltatója egységesen az Országos Kórházi Főigazgatóság (OKFŐ) vezetője. A törvény részét képezik még a feltételek, melyek szerint az orvosok csak engedéllyel vállalhatnának másodállást magánklinikákon, és kétszer egy évre másik kórházba, sőt másik városba is vezényelhetik őket.