Több száz új telepeseknek szánt ház felépítését engedélyezte Izrael állama vasárnap, még Donald Trump hivatalból való távozása előtt pár nappal. A megszállt területekre a Palesztin Hatóság egy jövőbeni saját állam alapjaként számít, de az egyre nagyobb arányú telepépítések megnehezíthetik ezeket a terveket.
A Trump-adminisztráció szakított elődei politikájával, eddig ugyanis Izrael ciszjordániai telepbővítéseit ellenezte Washington. A leköszönő elnök hivatalba lépése óta azonban számos alkalommal kiállt Izrael telepítési politikája mellett, és felhagyott annak nemzetközi jogsértő voltának hangoztatásával.
Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök még hétfőn adott utasítást a program megvalósítására, ezt most vasárnap ratifikálta végleges formájában egy izraeli kormánybizottság. A program szerint 365 új telepesház épülhet a megszállt területen, és előzetes engedélyt kapott további 415 a telepespolitika ellen küzdő izraeli jogvédő szervezet, a Sálom Áhsáv (Békét Most) jelentése szerint.
Mahmud Abbász palesztin elnök szóvivője elítélte az építkezéseket, azokat illegálisnak nevezte, és Izraelt azzal vádolta meg, hogy
„Megelőző lépést tett annak érdekében, hogy aláásson bármilyen olyan kezdeményezést a hivatalát elfoglaló Joe Biden megválasztott elnök részéről, aminek segítségével újra lehetne indítani a megrekedt békefolyamatokat.”
Mint arról mi is beszámoltunk, az Izrael által nemzetközi jognak ellentmondóan megszállt palesztin területek elcsatolása mellett szólalt fel Benjamin Netanjahu, Izrael miniszterelnöke az új izraeli kormány eskütételekor tavaly májusban.
„Ideje, hogy alkalmazzuk az izraeli törvényt és újabb dicsőséges fejezetet írjunk a cionizmus történetéhez”
– mondta akkor Netanjahu a Knesszetben.
Josep Borrell, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője Netanjahu bejelentésére reagálva elmondta, az Európai Unió határozottan ellenez mindenfajta annexiós tervet, valamint „minden diplomáciai kapacitását” felhasználná az izraeli-palesztin konfliktus további súlyosbodásának megakadályozására.
Egy esetleges megszállás esetén a Jordán Királysággal határként szolgáló Jordán folyó mellett lakó mintegy 50 ezer palesztin földművelő megélhetése kerülne veszélybe – ráadásul a Jordán-völgy nagyjából ötezer hektár földjével kulcsfontosságú szerepet lát el a Ciszjordániában élő palesztinok élelmezésében is. A Jordán Királyság vezetője, II. Abdulla király „hatalmas konfliktus” kitörésére figyelmeztette Izraelt, amennyiben az állam tettekre váltja a ciszjordán elcsatolás ötletét.
Ciszjordánia májusban belengetett elcsatolása összhangban van Donald Trump amerikai elnök januárban bejelentett közel-keleti „béketervével”. Az „évszázad megállapodásaként” emlegetett béketerv hivatalosan is izraeli fennhatóság alá utalná vissza az ENSZ által egyértelműen palesztin területnek elismert földek akár 40 százalékát, Jeruzsálemet kizárólag Izrael fővárosává tenné meg, valamint többek között 350 ezer arabot távolítana el Izraelből. A létrehozni kívánt palesztin „állam” sem légterét, sem külső határait sem ellenőrizhetné – a tervről Balázs Gábor írt bővebben a Mércére.
