Az utolsó pillanatban ismerte el a Pfizer vakcinagyártó részlege, hogy nem lesz képes a leszerződött mennyiségű vakcinát leszállítani az EU-nak, derül ki a német közszolgálati Deutsche Welle cikkéből. A cég, amelynek az unióban már engedélyezett mRNS-alapú oltóanyaga a legtöbb országban az oltási programok fő alkotóeleme, most elismerte, az eddig kiszállított mennyiségben jelentős kapacitásnövelés elvégzése nélkül a következő hetekben már nem tud szállítani, Belgiumban található gyáruk jelentős kibővítésére van szükség.
Egymástól függetlenül a német és a litván kormány is jelezte, a Pfizer őket is értesítette a helyzetről, Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke pedig biztosított mindenkit, hogy „az EU azon dolgozik, hogy a csúszásokat minél hamarabb, és minél hatékonyabban kezelje.”
Noha az világos volt, hogy a tömeges oltás beindulása megnöveli a gyártási és logisztikai igényeket, erre most úgy tűnik, az amerikai Pfizer mégsem készült fel eléggé, pedig magát az oltóanyagot egy német cég, a mainzi BioNTech dolgozta ki, tehát elvileg az Európai Unió (és az Egyesült Államok) hathatós finanszírozásával jött létre.
A bejelentés tovább súlyosbítja az EU-s tagállamok helyzetét, amelyek már eddig is rengeteget késtek az oltások kiosztásával. A német kormány például számos kritika érte azért, mert miután az első vakcinákat beadták, a program lelassult, a tartományi és szövetségi vezetők pedig a kritikusok szerint nem tettek eleget azért, hogy a hatékonyságot, a vakcinációban közreműködők létszámát megnöveljék.
Így ott és több más EU-s országban is fenyeget a veszély, számos oltóanyag-dózis szavatossága lejár, még azelőtt, hogy a célzottak megkaphatnák azt. Kritika tárgya lett az is, hogy a kormányok nem tesznek meg eleget azért, hogy elég ember és kellő időben be legyen oltva a koronavírus ellen.
Az viszont már korábban kiderült, amikor a belga egészségügyi miniszter ezt véletlenül Twitterén is megosztotta, hogy a most szállítani képtelen Pfizer vakcinája Brüsszelnek adagonként 12 dollárba (kb. 3600 forint) került, míg a továbbra is engedélyezésre váró AstraZeneca-Oxford vakcina ára 2 dollár agadonként (569 forint)
Szijjártó Péter külgazdasági- és külügyminiszter – talán részben a Pfizer mai bejelentésére reagálva – a helyzettel kapcsolatban ma az MTI-nek kijelentette, az oltási tervben fontos szerepet szánnak az orosz és kínai gyártók oltóanyagainak.
Utóbbi brazíliai, legfrissebb tesztjei szerint azonban közel sem hozta meg a várt eredményeket.
Az elölt SARS-Cov-2 vírussal dolgozó Sinovac anyaga ugyanis mindössze 50%-os hatékonyságot mutatott, ezért azután a kínai állami gyógyszercég több vezetője is lemondott pozíciójáról a napokban. Ráadásul az EU engedélyezési hivatala egyik vakcinagyártó készítményének használatát sem tette eddig lehetővé a tagállamokban.
A fejlemények ellenére Galgóczi Ágnes, a Nemzeti Népegészségügyi Központ vezetője ma közölte, Magyarországon az „oltás gyorsabban halad, mint ahogyan a vakcinák megérkeznek” és eddig „már 106 ezer ember” kapott belőlük.
Azt még nem lehet tudni, hogy a Pfizer által bejelentett késések milyen hatással lesznek az AstraZeneca vakcina engedélyeztetési folyamatára az EU-ban. Ez minden bizonnyal a következő hetekben meg fog történni.
Míg tehát az EU és az ugyancsak oltási terve végrehajtásával küszködő Egyesült Államok az elérhető Pfizer és AstraZeneca vakcinák teljes éves kapacitásának túlnyomó többségét lefoglalta, a jelek szerint a tömeges immunitás még jóval messzebb lehet, mint arra eredetileg számítottak, hiszen nagyon lassan meg a népesség átoltása, a folyamatot pedig a privát tőke közbeiktatása is hátráltatni látszik.
Ezzel szemben a globális Dél országai (Dél- és Délkelet-Ázsia, Afrika, Dél-Amerika) a számítások, és ezzel foglalkozó civil szervezetek felhívásai szerint még idén év végéig sem juthatnak megfelelő mennyiségű oltáshoz, éppen a gazdagabb országok óriási előjegyzései miatt.
