A szíriai kurd YPG/YPJ kötelékében harcolt az Iszlám Állam ellen az a kurd házaspár, akiket most távollétükben két év letöltendő börtönre és Magyarországról való kiutasításra ítélt a Szegedi Ítélőtábla, írja a Szeged.hu.
A másodfokú ítélet jogerős. A vádlottak a büntetés felének letöltését követően feltételes szabadságra bocsáthatók, így a letartóztatásban töltött időt beszámítva erre már lehetőség van.
Az ítélkező tanács indoklása szerint a Magyarországra érkező, 2017 december 6-án a röszkei tranzitzónában menedékjogért folyamodó pár női tagja Iránban született és 15 éves kora óta a Törökországban terrorcselekményekért is felelős Kurdisztáni Munkáspárt (Partiya Karkeren Kurdistan – PKK) tagja. Beszervezése után a szervezet az általa ellenőrzött iraki területekre csempészte át menekültként 2010-ben, itt a PKK női önkénteseinek fogadása és szállítása volt a feladata.
2014-ben a nő a PKK iraki bázisáról Északkelet-Szíriába, a rojavai népállamba került, ahol a Női Védelmi Egységekben teljesített szolgáltatott az Iszlám Állam elleni harc idején, logisztikai munkákra osztották be, tehát sem itt, sem Irakban nem vett részt harci cselekményben.
A nő 2015-ben, Rojavában találkozott későbbi férjével, az év augusztusában a nyugat-balkáni menekülthullámot kihasználva elhatározták, megszöknek Szíriából, és új életet kezdenek és összeházasodnak. Embercsempészek segítségével, hosszú idő alatt jutottak el a magyar határig. Miután 2017 decemberében menedékjogot kértek, 2018 március 7-én, terrorszervezetben való tagság gyanújával a rendőrség őrizetbe vette őket.
Az Ítélőtábla tanácsának elnöke, Joó Attila ma elmondta, mivel a vádlottak tisztában voltak vele, hogy a török államhatalom ellen nyílt fegyveres felkelést folytató szervezet tagjai, ezért az elsőfokú börtönbüntetésről és kiutasításról szóló ítéletet helyben hagyja. A kurd házaspár nem várta meg a másodfokú döntést, az elsőfokú ítéletet követően Németországba távoztak, és itt kértek menedékjogot.
Az Európai Baloldal – Munkáspárt 2006 saját portálján, a Mi Időnkön súlyos hibának nevezte az ítéletet, szerintük a Kurdisztáni Munkáspárt, amelyet nemcsak Törökország és az Egyesült Államok, de az Európai Unió is hivatalosan terrorszervezetként tart számon, valójában nem szolgált rá erre a minősítésre, az elítélt kurd házaspárnak pedig „kitüntetés járna, nem börtön”.
A párt kiadott közleménye úgy fogalmaz:
„Az Európai Baloldal kiáll a szabadságharcosok mellett, akik az iszlamofasiszták és a török szélsőjobboldali rezsim ellen küzdenek. […] A szélsőjobboldali Orbán-rezsim számára azonban Erdogan kegyei fontosabbak, még akkor is, ha a török rezsim törvénytelenül tartja fogva testvérpártunk politikusait, félresöpörve az Emberi Jogok Európai Bíróságának döntését, amely Törökországra – az Európai Tanács tagjaként – kötelező érvényű.”
A Kurdisztáni Munkáspárt 1984 óta folytat fegyveres felkelést a mindenkori török rezsim ellen, velük ideológiailag rokon, de tőlük teljesen független kurd-zöld-baloldali feminista szervezetek pedig 2013-ban, a szíriai polgárháborút kihasználva függetlenedtek Aszad rezsimjétől, és azóta az Iszlám Állam legyőzése után, a török rezsimmel és iszlamista szövetségeseivel vívnak harcot Észak-Kelet Szíriában.
2015-től a PKK és más szervezetek is felkelést szerveztek Dél-Törökország több pontján, amit Recep Tayyip Erdogan jobboldali autoriter török elnök rezsimje kegyetlenül elfojtott. De nemcsak őket, hanem a békés, demokratikus, és részben kurd vezetésű Népek Demokrata Pártjának társelnökeit is koholt terrorvádakkal börtönözték be. Egyik társelnökükkel, Selahattin Demirtassal kapcsolatban az Európai Emberi Jogi Bíróság nemrég kimondta, azonnal el kell engedni törökországi előzetes őrizetéből.