A parlament előtt tartott ma sajtótájékoztatót Boros Péterné, a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezetének elnöke, miután nemrég nyilvánossá vált a Kúria jogerős határozata arról, nem alkalmas a jelenlegi „elégséges szolgáltatás”-követelmény a sztrájktörvényben arra, hogy valóban eredményes akciót szervezzenek Magyarországon.
Mindennek a parlament előtt is következménye kell, hogy legyen, hangsúlyozta Borosné, aki hozzátette:
„Ha így marad ez a sztrájktörvény, mint most, akkor adott esetben egy sztrájkszervezésnél az elkövetkezendő öt év minden napjára sztrájkidőpontot kell hirdetnünk ahhoz, hogy lehessen sztrájkolni, vagy fel kell találnunk egy elméleti sztrájkidőpontot.”
-hangsúlyozta a lehetetlen követelményeket, hozzátéve, a jogalkotó a követelményekkel „valószínűleg arra számított, hogy így elhamvad a sztrájkkedv.” Ehhez hozzátette, lehetséges, hogy így van, de a közigazgatásban dolgozók között eközben az elégedetlenség csak nőttön nő.
Hangsúlyozta, Magyarországon a kormány hatalma a döntéselőkészítés és jogalkotás terepén ma mindenhol döntő, ezért főként feléjük kívánja jelezni, olyan sztrájktörvény van ma érvényben, amelynek következtében az MKKSZ
tizenhat hónap alatt egyszer sem tudott találkozni egyeztetés céljából a kormány képviselőivel, mert ez a tizenhat hónap arra ment el, hogy a még elégséges szolgáltatással kapcsolatos döntésekről tárgyaljanak.
Ez pedig lényegében a sztrájkhoz biztosított, Alaptörvénybe is átemelt joggal ütköző törvényi szabályozás. Boros Péterné hozzátette, ha a dolgozói Alaptörvény-jogokat korlátozó sztárjtörvényt módosítással a parlament nem hajalndó eltörölni, nekik sem marad más választásuk, mint követni a 2007-es példát, ezzel a még ellenzéki vezető Orbán Viktor Kossuth téri kordonbontására utalt. Felidézte Orbán akkori szavait is:
„Vártunk, türelmesek voltunk, de mindennek van határa, és elérkezett az a pont, amikor példát kell mutatni demokrácia-védelemből.”
A szakszervezeti vezető ezzel arra utalt, lehet, hogy „újra kordont kell bontani.” Hozzátette, szakszervezete eddig mindig a jog, a törvény keretei között működött, azt mindig betartotta. A sztrájkok szervezésénél is.
A mostani, törvényileg lehetetlen helyzetben viszont szerinte előfordulhat, hogy a közszolgálatban olyan nagy lesz az elégedetlenség, hogy a polgári engedetlenség eszközével fognak élni.
Még január 8-án hozta nyilvánosságra az MKKSZ és a Szociális Ágazatban Dolgozók Szakszervezete (SZÁD), hogy pereskedésük nyomán a Kúria jogerős határozatban erősítette meg. A Kúria, mint felülvizsgálati bíróság nem hagyta helyben a Fővárosi Ítélőtábla 2020. május 25-i, másodfokú ítéletét, amelyben, az elsőfokú ítéletet megváltoztatva az elégséges szolgáltatás előre való jelzésével és mértékével kapcsolatos panasz első fokú helybenhagyását.
Az Ítélőtábla véleményével szemben a Kúria most hangsúlyozta, egyedül a járványügyi szabályozások és a különleges jogrend nem teszi felülvizsgálhatóvá az elégséges szolgáltatás követelményeit, sőt megállapította, hogy az eredetileg 2019 december 17-én megfogalmazott sztrájkkövetelésekkel elindították a szociális ágazatban dolgozók sztrájkfolyamata közben a kormány egyszer sem volt hajlandó érdemi ajánlatot előterjeszteni a dolgozóknak.
Az MKKSZ és a SZÁD véleménye szerint ez azt jelenti, hogy a jelenlegi, hatályos sztrájktörvény sikerrel akadályozta meg a dolgozói érdekérvényesítést, és így szerintük alaptörvény ellenes is.
