A Kúria határozatával lezárult az a jogvita, amely a sztrájktörvényben rögzített „még elégséges” szolgáltatásokat övezte már több mint egy éve – erről adott ki pénteken közleményt a Magyar Köztisztviselők és Közalkalmazottak Szakszervezete (MKKSZ) és a Szociális Ágazatban Dolgozók Szakszervezete (SZÁD).
A témában a szakszervezetek jövő kedden tartanak majd bővebb sajtótájékoztatót, a Kúria döntésének szövegéből addig is ezt a részletet adták közre:
„A kérelmezett /a kormány/ a tervezett sztrájkot illetően eltérő, lényegében az ajánlatot elutasító jogi álláspontjára tekintettel végleges és komoly szakmai javaslatot nem terjesztett elő, csupán az elsőfokú eljárás során a kérelmezők néhány javaslatára tett észrevételt.”
A szakszervezetek szerint a Kúria ezzel lényegében azt adta írásba, hogy alkalmatlan a sztrájktörvény, ha a közszolgálatban dolgozók akarnak alkotmányban rögzített jogukkal, a sztrájkkal élni.
Ugyanis ez szerintük azt igazolja, hogy a kormány képviseletében tárgyalók folyamatosan hibás jogértelmezésekre hivatkozva, az időt húzva, valójában egyáltalán nem akartak érdemben egyeztetni a szociális ágazatban dolgozók követeléseiről.
Márpedig ez a hatályos sztrájktörvények miatt előfeltétele lenne a jogszerű sztrájkolásnak. Mint ismert, a 2010-es sztrájktörvény – amely ellen számos szakszervezet felemelte már a hangját – értelmében a munkabeszüntetés a „még elégséges szolgáltatás” biztosítása, illetve megállapítása nélkül a sztrájk jogellenes. A még elégséges szolgáltatás megállapításra három megoldás áll rendelkezésre: a törvényi szabályozás, a megállapodás és ezek hiányában a bírósági megállapítás.
A pénteki közlemény apropóját jelentő ügy arról szólt, hogy a szakszervezetek a szociális ágazatban dolgozók érdekében kezdeményeztek sztrájktárgyalást még 2019-ben a még elégséges szolgáltatás megállapításáról, amely a kormányzat folyamatos – és a szaskezervezet szerint megalapozatlan – jogi aggályai miatt végül 2020 decemberéig, a Kúria döntéséig húzódott, lehetetlenné téve a sztrájkot.
Mint azzal annak idején a Mércén is foglalkoztunk, 2019 márciusában ugyancsak az Emmivel való megegyezés hiánya miatt fújták le például a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete által a közszféra dolgozóival való szolidaritásból meghirdetett sztrájkot is.
2019 őszén a két szakszervezet (az MKKSZ és a SZÁD) már kiállt együtt a szerintük betarthatatatlan sztrájktörvény ellen, mondván évek óta folytatnak eredménytelen tárgyalásokat a kormánnyal az ágazatban dolgozók béreiről, és csak 2019-ben már két alkalommal is sztrájkot hirdettek meg, amelyeket felfüggesztettek vagy elmaradtak.
A 2010 óta hatályos, Fidesz-féle sztrájktörvény hatását talán a Friedrich Ebert Stiftung 2019-es tanulmánya szemlélteti a legjobban, amely számszerű össszesítésekkel szemlélteti, hogy a törvénynek a munkajogi akciók minőségét és a lebonyolított sztrájkok mennyiségét nézve óriási visszatartó ereje volt.
A Kúria döntését Ungár Péter, az LMP országgyűlési képviselője kommentálta. A politikus szerint ezzel végképp egyértelművé vált, hogy „a Fidesz-kormány olyan eltökéltséggel akarja elvenni a munkavállalók jogait Magyarországon, hogy ebben még az sem zavarja, ha a saját maguk által írt alaptörvényt sem tartják tiszteletben. „Az LMP álláspontja szerint egy felelős kormány feladata nem az, hogy elhallgattassa a saját munkavállalóit, hanem az, hogy tisztes fizetést és elfogadható munkakörülményeket nyújtson számukra. Ennek első szimbolikus lépése lehet, hogy végre a szociális dolgozók is megkapják a nekik járó félmillió forintos bérkiegészítést, de legalább ilyen fontos, hogy végre olyan sztrájktörvénye legyen Magyarországnak, amelyik nem megtiltja, hanem lehetővé teszi az érdekérvényesítést.
