A miniszterelnök a Kossuth Rádió Vasárnapi Újság című műsorában adott interjút, amelyben nemcsak azt állította, hogy a második hullámot sikerült „kivédeni” és „levinni a birkózószőnyegre”, hanem arról is, hogy Magyarország következő évtizede szinte mesés jólétben fog telni.
Miután szombat este megjelent az oltási terv kivonata a Nemzeti Népegészségügyi Központ honlapján, Orbántól most újabb részleteket tudhattunk meg a tömeges oltás technikai megvalósításáról:
amennyiben milliós nagyságrendben érkezne az országba vakcina, akkor az egészségügyi intézményeken kívül azokon a „számítógépes végpontokon” lennének kialakítva oltási pontok, ahol választások idején az állampolgárok szavazni szoktak.
Ilyen végpontból „tíz-egynéhány ezer” van a miniszterelnök szerint, tehát technikai akadálya nem lenne a tömeges oltásnak.
Azonban nem érdemes erre számítani, figyelmeztetett Orbán az interjúban, ugyanis minden valószínűség szerint nem érkezik egyszerre ennyi vakcina. Egyrészt az EU-s megállapodás értelmében a tagállamok közösen vásároltak nyugati gyártóktól vakcinát, amelynek az igazságos elosztásáról „Brüsszel” fog dönteni, tehát efölött Orbán szerint Magyarországnak nincs kontrollja. „Nem vagyok elégedett a tempóval” – jelentette ki a miniszterelnök, mivel vannak országok, ahova előbb eljutottak vakcinaszállítmányok.
Másrészt a kormány igyekszik a közös EU-s megrendelésen felül külön utakon is járni: a több kapacitással rendelkező nyugati gyógyszergyártóknál is tapogatóznak, de Orbán szerint ott „eddig nem jártunk sikerrel”. Mindemellett az orosz és a kínai vakcina irányában is érdeklődnek, az orosz, bár a miniszterelnök értékelése szerint „jó”, de az országnak nincs elegendő gyártókapacitása, ezért nem lehet rá számítani, hogy onnan jelentősebb adagot tudnánk beszerezni. A kínai ígéretesebb, jelenleg Pekingben vannak magyar kutatók, akik felmérik a helyzetet a vakcinát gyártó laboratóriumokban. A végső döntést a magyar hatóság fogja meghozni.
Orbán végül engedékeny hangot ütött meg az EU-val szemben, mivel „nem róhatjuk fel” neki, hogy a gyártók nem tudják megmondani, mikor tudják szállítani a vakcinát. Éppen ezért a miniszterelnök nem is akart azzal kapcsolatban spekulálni, hogy mikor tudunk beoltani elegendő embert a járvány megfékezéséhez. Az információ elérhetőségével kapcsolatban annyit mondott, hogy az Operatív Törzs minden nap tart tájékoztatót, Müller Cecília tisztifőorvos „lassan és érthetően” beszél, ezért bárki számára érthetőnek kell lennie az ott elhangzó információknak.
Emellett az is kiderült, hogy a kormány szándéka szerint csak akkor kapnak az állampolgárok bővebb tájékoztatást az oltás konkrétumairól, amikor aktuálissá válik az információ, azaz amikor érkezik annyi oltás az országba, hogy releváns legyen a kérdés.
Mindenesetre Orbán szerint az lenne az ideális szituáció, ha amindenki választhatna, melyik gyártótól szeretne oltást kapni.
A korlátozások lehetséges feloldásáról Orbán nem mondott semmi konkrétat, mivel elmondása szerint az ütemezéssel nagyon kell vigyázni: szerinte közvetlenül a tömeges oltás kezdete előtt kell lazítani, de ha végül mégse érkezik elegendő vakcina, abban az esetben a korai lazítás egy harmadik hullám kitöréséhez vezethet.
A miniszterelnök ezek után jelentette ki, hogy a második hullámot „kivédtük”, a számok alapján látszik, hogy mostanra sikerült azt leszorítani. A számok szerencsére valóban inkább csökkenő tendenciát mutatnak az elmúlt hetekben (ugyanakkor érdemes megemlíteni, hogy az elvégzett tesztek száma is csökken), de az ősz óta koronavírusban elhunyt nagyjából 9 ezer ember megkérdőjelezni látszik azt, hogy valóban „kivédtük” volna a második hullámot.
Orbán az interjúban megismételte, hogy az önkormányzatoknak szerinte be kell nyelnie a bevételeik csökkentését, mivel jelenleg a vállalkozásokat kell segíteni annak érdekében, hogy a munkahelyek megmaradjanak. Szerinte Magyarország ebből a szempontból kiemelkedően jól teljesített, mivel csupán 60 ezerrel dolgoznak most kevesebben, mint az előző év azonos időszakában. Ez az emelkedés egyébként nagyjából 24%-os a Portfolio számítása szerint, az álláskeresőknek egy jelentős aránya pedig semmilyen anyagi támogatásban nem részesült, amióta a munkáját elveszítette.
A miniszterelnök végül kifejezte abbéli meggyőződését, hogy csak 2021 eleje lesz még ilyen nyomorúságos, utána pedig csodálatos fejlődésnek lehetünk majd tanúi Magyarországon. Orbán szerint a 2020 és 2010 között eltelt évek az elmúlt 100 év legsikeresebb évtizede volt, a következő 10 év pedig még inkább az lehet. A gazdaságunk nagymértékű digitalizáción fog átesni, a széndioxid-kibocsátásunk pedig jelentősen csökkenni fog. A magyaroknak több gyerekük lesz, nagyobb lakásban élnek majd és nagyobb jómódban.
A Magyar Nemzeti Bank őszi előrejelzése szerint egyébként azzal számolt, hogy a magyar gazdaság 2022 fordulóján érheti el a járvány előtti szintet.
