Elmarad a várható áremelkedéstől, emiatt nagymértékében sújtja a nyugdíjasokat az örgeségi nyugdíj tervezett emelésének mindössze 3 százalékos mértéke – írja hétfői közleményében a Nyugdíjas Parlament Országos Egyesület.

Különösen az élelmiszerek 4,6-4,8 százalékos drágulása miatt tart az egyesület a nyugdíj elértéktelenedésétől, de azt is kiemelik, hogy az összeg 2021-es, a jövő évei várható inflációhoz igazított mértéke nem tart lépést sem az MNB 3,8 – 4 százalékos prognosztizált áremelkedésével, sem az idősek életkörülményeiben – elsősorban a járvány miatt – jelentkező nehézségek kompenzálásával.

A nyugdíjasparlament nem tarja méltányosnak azt, hogy az év elején történő korrigálás elmaradása esetén „a nyugdíjasok ismét a kormány számára kényszerülnek hitelezésre”, ezért azt kérik hogy a kormány- a törvény által biztosított felhatalmazás alapján – a 2021. január elsejei nyugdíjemelést

a 3 százalékra tervezett mérték helyett 4 százalékos nagyságban állapítsa meg.

December elején dőlt el, hogy 3 százalékkal emelik a 2021. január 1-jét megelőző időponttól megállapított öregségi nyugdíjat, özvegyi nyugdíjat, szülői nyugdíjat, árvaellátást és a többi inflációhoz kötött nyugdíjjellegű vagy egyéb juttatást. A kormány ezt a számot a jövőre becsült infláció alapján határozta meg, ami az eddigi évek tapasztalatai alapján valójában a nyugdíjak vásárlóerejének enyhe gyengülését jelentette.

Mint a Napi.hu is megjegyzi, az inflációkövető rendszert már sok kritika érte, mert ugyan papíron a vásárlóértéket megőrizné, a gyakorlatban a novemberi nyugdíjkorrekcióig az idősek hitelezik általa az államot.

A nyugdíjak összegét idén is korrigálni kellett az infláció miatt: bár tavasszal még valószínűnek tűnt, hogy a koronavírus nemcsak a nyugdíjprémiumnak tett be, elvitte az áremelkedések miatti plusz nyugdíjemelést is. Mivel aztán a KSH augusztusi közléséből aztán kiderült, hogy a nyugdíjaskosárra számított első nyolchavi infláció 4 százalékra rúgott,mégis ki kellett egészíteni a nyugdíjakat, mert a 2020. januári emelés csak 2,8 százalék volt. (A kettő közötti különbség 1,2 százalékpont, ezt a szabályok értelmében 12 hónappal kellett felszorozni az év végi korrekció számításánál.)

Ahogyan arról már korábban beszámoltunk, a nyugdíjemelés általános mértéke mellett további problémát jelentenek a nyugdíjrendszeren belüli hatalmas különbségek: mivel a bázisösszeg nagyságától függetlenül egyforma százalékban növekszik minden nyugdíj, nagyon rosszul járnak a kisnyugdíjasok és nagyon jól azok, akiknek nagy a nyugdíja.

Az átlagnyugdíj egyébként 2020 decemberében 143 819 forint volt, ez januártól három százalékkal emelkedik, így egy átlagnyugdíjas 2021 januárjában 148 134 forintot kaphat. Az átlagnyugdíjnál azonban árulkodóbb a mediánnyugdíj (aminél ugyanannyian kapnak kevesebbet, mint ahányan többet), és ha ezzel számolunk, akkor a kiindulópont az év elején 127 470 forint volt, erre jött a novemberi 1,2 százalékos emelés, amivel 129 ezer forintra emelkedhetett a mediánnyugdíj, 2021 januárjától pedig 132 870 forintra hízik – ezt a 24.hu keddi cikkében számolta össze.

A havi járandóság mellett jövő februárban érkezni fog egy egyszeri összeg, a járvány kitörésekor beharangozott 13. havi nyugdíj első heti részlete. Ez nem csak az öregségi nyugdíjasoknak jár majd, összege a rendes ellátás 25 százaléka lesz majd. A kormány ígérete szerint aztán ez négy év alatt épül vissza a teljes összegre.

(MTI, Napi.hu, 24.hu)