1960-as, Franciaországtól való függetlenedése óta a vasárnap kezdődő választás lehet az első a nyugat-afrikai Nigerben, ahol valóban a szavazatok dönthetnek a következő elnök személyéről. A Reuters híradása szerint az ország legtöbb pontján zavartalanul indult meg a voksolás, amely eldönti, ki lesz a most leköszönő elnök, Mahamadou Issoufou utóda.
A szavazás, amelyre összesen 7.4 millió választópolgárt várnak, a jelentések szerint kivételesen békés, és atrocitásmentes volt idén, pedig a választás megrendezését még a koronavírus-járvány is nehezítette.
Issufou kormányzó pártja a Nigeri Demokrácia és Szocializmus Pártja a leköszönő elnök helyett belügyminiszterét, és jobbkezét, Mohamed Bazoumot indította a posztért, vele szemben pedig több mint 30 kihívó jelöltette még magát. A volt egyetemi filozófiatanár Bazoum alapvetően Issoufou politikájának folytatását ígérte, de kritizálta is a leköszönő elnököt az államapparátus és politikai vezetők nagyarányú korrupciója miatt, ez ellen jóval keményebb fellépést helyezett kilátásba.
Miután a két fordulós választás eredményét kihirdetik, sor kerülhet Niger történetének első békés hatalomátadására is.
Fő ellenfelét, Hama Amadout, a fekete-pánafrikai, nacionalista Demokratikus Mozgalom az Afrikai Föderációért párt vezetőjét novemberben az alkotmánybíróság eltiltotta az indulástól. A döntést sokan megkérdőjelezik, és kétségbe vonják, hogy a kormányzó szocialisták ezek után demokratikus választásokon méretik-e meg magukat.
Amadou azonban az utóbbi évek legnagyobb nyugat-afrikai botrányának egyik főszereplője is és büntetőügye miatt nem engedélyezték a választáson való indulását.
Ahogyan ugyanis a Deutsche Welle erről 2017 tavaszán beszámolt, a nigeri elit Amadouék által vezetett csoportja lelepleződött, miután a rendőrség tucatnyi „bébifarmmal” hozta kapcsolatba a klientúra üzletember és politikus tagjait. Amadout, aki 1995-96 között az ország miniszterelnöke is volt, így azzal vádolták meg, hogy pénzért vásároltatta meg szegény anyák gyermekeit, hogy azokat titokban a nigeri elit családokhoz helyezhesse el, így azok tagjai elkerülhették a gyermektelenséggel járó, országban uralkodó megbélyegzést.
Így sokan egyáltalán nem lepődtek meg azon, hogy Niger legfelsőbb bírói szerve valóban diszkvalifikálta Amadout az indulástól. Távollétében Bazoum belügyminiszter fő kihívójának most egy másik volt miniszterelnök, Seyni Oumarou számít, akit a Társadalom Fejlődéséért Nemzeti Mozgalom jelölt.
A választás egyértelmű favoritja azonban továbbra is a Demokratikus Szocialista Párt, amelynek jelenleg visszvonuló elnöke az országot 2009-ben katonai puccsal átvevő Tandja Mamadou elnököt megbuktató újabb puccs után foglalta el pozícióját, mint a Hetedik Köztársaság első elnöke. Ugyan Mahamadou Issoufout 2016-ban megkérdőjelezhető körülmények között választották újra pozíciójára, most ígéretéhez híven visszaadta a hatalmat, és bejelentette, nem indul el ismét az elnöki címért.
A nyugatbarát Issoufou elsősorban fő ellenfele, Hama Amadou bírósági ügye és óriási botránya után látta elérkezettnek az időt arra, hogy végre a nemzetközi szervezetek által is ellenőrzött, szabályos és szabad választást írhasson ki. Ezzel ez az egyetlen ország Nyugat-Afrikában, ahol legalább a politikai stabilitás reménye felvillant, Elefántcsontpart, Mali és Guinea is egyre inkább politikai káoszba süllyedt az utóbbi években.
Amennyiben a mostani elnökválasztáson egyetlen jelölt sem kapja meg a szavazatok 50%-át, úgy 2021 februárjában a két legerősebb jelölt között második fordulóra is sor kerül majd.
Az elnökválasztással egy időben parlamenti választásokat is tartanak, ahol az ország nemzetgyűlésének 158 képviselőjét listás, arányos alapon választják meg, míg további 8 képviselőt a kisebbségek és a külföldön élő nigeriek közvetlenül, egyszerű többséggel küldenek a Niamey-i parlamentbe.
A 23 millió lakosú országnak 1960 óta igencsak mozgalmas történelmét mostanában a menekültek emberi jogait is sértő csempészmaffiák, az ország északkeleti részében pedig az Al-Káida, Iszlám Állam és a nigériai Boko Haram dzsihádista fegyveres csoportok elleni harc jellemzi, a nigeri kormányt utóbbi háborújában francia és amerikai expedíciós csapatok támogatják.
Mivel Niger továbbra is komoly iparral nem rendelkező agrárország, ezért a kormány fő bevételi forrásait jelenleg külföldi segélyek és utalások jelentik. Az ország fő eltartója és hitelezője gazdasági értelemben továbbra is Franciaország és az Európai Unió, Niger pedig az ugyancsak a párizsi kormány által kontrollált CFA Frank-rendszer része.
