Karácsonytól január harmadikáig tilos az utcán inni, viszont úgy tűnik, végre rendezi a kormány a PPP konstrukcióban épült kollégiumok helyzetét, de a pénzszórás sem maradhatott el – december 23-án és 24-én kiadták a Magyar Közlöny legújabb számait, és nem fukarkodtak a közlendőkkel. Facebook bejegyzése szerint a miniszterelnök is büszke volt az év végén elkövetett rendelkezéscunamira.
Közzétette: Orbán Viktor – 2020. december 23., szerda
A járványhelyzetre való tekintettel több ideiglenes szabályt is hoztak a közterületi alkoholfogyasztás megtiltása mellett.
Ezek közül talán az egyik legfontosabb, hogy a veszélyhelyzet ideje alatt változik a táppénz odaítélésének a rendszere, miután jelentős könnyítést vezet be a kormány. A betegeknek ezentúl február 8-ig nem személyesen az orvosuktól kell átvenniük a keresőképtelenségükre vonatkozó igazolást, hanem mind a dolgozó, mind a munkáltató megkaphatja e-mailben is. Ez egyébként önmagában nem jelenti azt, hogy könnyebb lenne elismertetni, hogy valaki munka közben veszítette el a munkaképességét, például azáltal, hogy megfertőződött a koronavírussal.
A kormány az egészségügyi intézmények működési támogatását is bejelentette, ennek jegyében az az egészségügyi szolgáltató, amelyik november harmincadikán legalább 100 ezer forint lejárt tartozásállománnyal rendelkezett, működési támogatásban részesül. Ezt a napi működésre lehet felhasználni, de beruházásokra például nem. A kórházak kiváltására a Napi számításai szerint 44 milliárd forintot különített el a kormány, amivel a kórházak teljes adósságállományát bizonyára nem tudják felszámolni, de a napi működés legalább nem lesz veszélyben.
Tesznek egy lépést a sok bosszúságot okozó kollégiumi Private Public Partnership (PPP) konstrukció felszámolása felé.
A kétezres évek elejétől számos felsőoktatási intézmény PPP konstrukcióban újította fel, vagy építtette kollégiumait, aminek egyik fejleménye, hogy a magánberuházók évtizedeken keresztül profitálnak a kollégium rendeltetésszerű használatából, miközben jellemzően megnőttek a hallgatók kollégiumi díjai is.
Emellett a magánberuházó jellemzően nyáron is hasznosítja a kollégiumi épületeket, például hostelként. A konstrukcióval hosszabb távon a magánbefektető jár jól, míg az oktatási intézmények és a hallgatók isszák meg a rendszer levét nem is csak a költségek, de a privát partnerek kollégiumhasználatba és üzemeltetésbe való beleszólása miatt is.
2012-ben valamennyi PPP-s kollégium kiváltásának költségét 100-120 milliárd (akkori) forintra becsülték. A kormány jelenleg valamivel kevesebb, mint 27 milliárd forintot különített el a célra, vagyis valószínűleg egyelőre nem minden kollégiumra fog vonatkozni a program.
A költségvetési támogatások között emellett költenek a közúthálózati infrastruktúra fejlesztésére, támogatnak óvodákat, iskolafejlesztési beruházásokat, valamint felújítanak egy csokor kastélyt, viszont a recski munkatáborral kapcsolatos fejlesztéseket elhalasztották. Utóbbi esetében egyébként nincs hír szállás- vagy vendéglátóhely kialakításáról. A helyi önkormányzatoknak 26,8 milliárd forintot ítéltek oda, és támogatják a Nemzeti Oltóanyaggyár előkészítését is. A jelenleg nehéz helyzetbe került szálláshelyszolgáltatók kieső bevételeit kipótolják négymilliárd forinttal.
Arról egyelőre nincs hír, hogy a kormány további összegeket különített volna el a munkahelyüket a járvány és a válság miatt elvesztett emberek, a különösen nehéz helyzetbe került társadalmi csoportok támogatására, vagy a munkanélküli ellátás meghosszabbítására, esetleg a dolgozók érdekeit szolgáló, munkahelymegtartást és a lakossági fogyasztás növelését hatékonyan ösztönző programokra. Mindazonáltal az Orbán Viktor által ellenjegyzett döntés szerint a látvány-csapatsportágakra fordítható TAO-támogatásokat jövő évre százmilliárd forintban maximálta, ami a kórházak feljebb említett, összesen 44 milliárdos támogatását alig több, mint kétszer haladja meg, holott korábban, több, mint háromszor annyit is lehetett költeni sportáganként.
A 860 milliárdos csomagra a Pénzügyminisztérium azzal indokolja, hogy a járvány okozta válság kezeléséhez szükség van a megfelelő költségvetési ösztönzőkre. A tárca szerint a járvány következményeként a bruttó hazai termék 6,4 százalékkal csökken az idei év egészében, míg a hiány a GDP 9 százaléka körül alakul, ugyanakkor a következő években is cél marad a költségvetési hiány és az adósság csökkentése.
