Bár a járvány okozta veszélyhelyzetnek köszönhetően idén a téli kilakoltatási moratórium az év második negyedévére is meghosszabbodott, a harmadik negyedévben mégis többeket tettek az utcára, mint két évvel ezelőtt- írja a 24.hu.

A Magyar Bírósági Végrehajtói Kar nyilvántartása szerint idén, az első három negyedévben, azaz szeptember végéig, 1097 ingatlankiürítés történt, ez jóval kevesebb mint az elmúlt évek adatai. Ez a márciusban véget érő, azonban a koronavírus miatt meghosszabbított moratóriumnak köszönhető, ezt mutatja az is, hogy a veszélyhelyzet lejártával, az első hullám után, a harmadik negyedévben történt a kilakoltatások majdnem mindegyike.

Július elseje és szeptember 30. között 957 ingatlankiürítésre került sor.

Ugyanis a veszélyhelyzet lejárta utáni 15-nappal, a törvény szerint, az elhalasztott kilakoltatások folytatódnak. A téli moratórium, melynek célja, hogy a hideg időben senki se kerüljön az utcára, november 15-én lépett ismét érvénybe, így arról, hogy október eleje és november közepe közt hány ingatlant ürítettek ki, egyelőre még nincs információ.

Az Utcajogász azonban arról számolt be, hogy az október szeptemberi időszakban hozzájuk beérkezett megkeresések jelentős aránya volt rövid határidőn belüli végrehajtás, sürgős eset. A szervezet azt is fontos változásnak érzi, hogy idén már a középosztályt is fenyegeti az utcára kerülés: november elején két közszolgálatot ellátó személyt is fenyegetett a lakhatásuk elvesztése.

Az utolsó negyedévben, az elmúlt évek átlagai alapján 750 kilakoltatásra lehet számítani, azaz idén, a vírus válság közepette, összesen 2000 kilakoltatásra is sor kerülhetett. Ez kevesebb mint az elmúlt évek 3000-3500 között alakuló átlaga, azonban jóval többnek tűnik figyelembe véve, hogy idén mindössze 4,5 hónap volt, amikor kilakoltatásokat eszközölhettek a hatóságok, a máskor szokásos 8,5-el szemben.