Még májusban, a koronavírus-járvány első hullámának végén jelentette be az állami pénzekkel jelentősen megtámogatott Hell-cégcsoporthoz tartozó Avalon, hogy egy 120 szobás luxus szállodát tervez építeni a város lakóinak kedvelt helyszíne, az Öreg-tó partjára. A beruházás híre jelentős ellenállást váltott ki a helyiekből: a lakosság ugyanis félti a tó környezeti értékeit, amely többek között Natura 2000 és a Ramsari egyezmény védelme alatt áll.

Az előbbi egy összefüggő, európai ökológiai hálózat, melynek fő célkitűzése a biológiai sokféleség megóvása, a fajok és élőhelytípusok hosszú távú fennmaradásának biztosítása, a Ramsari egyezmény pedig az egyik legrégebbi nemzetközi természetvédelmi egyezmény, amely a vadvizeket védi, különös tekintettel a vízimadarak élőhelyeire. Tatán minden évben több tízezer vadlúd telel át, vonulásuk jelentős esemény és élmény – nem csak a helyiek számára. 

A szálloda megépítése nem csak természetvédelmi szempontból problémás – a műemlék- és városvédelmi szempontok sem elhanyagolhatóak, az Avalon a tóparton álló Esterházy-istálló műemlék épületét étteremmé alakítaná át, tehát a szálloda már megjelenése és mérete miatt is megbontaná a barokk történeti település egységét. Bár az Avalon időközben módosított az eredeti látványterveken csökkentve a szálloda befogadóképességét 120 szobásról 95-re, a helyieket ez sem nyugtatta meg.

Úgy tűnik, most egy újabb épület sorsa vált kérdésessé: a tóparton álló Cifra-malom ugyanis szintén gazdát cserélhet. Egy helyi civil beszámolója alapján a malom a város egyik ikonikus épülete, a lakók már jó ideje várják, hogy történjen vele valami: a hasznosítására már több terv is született, mind az előző tulajdonosok, mind a város részéről, ám a korábbi befektetői terveket a város nem igazán támogatta, így nem tudták megvalósítani elképzeléseiket, az önkormányzatnak pedig nem volt rá kerete, hogy rendbehozza. A helyi hírportál, a Kemma még 2015-ben számolt be róla, hogy a helyi képviselő-testület lemondott a Cifra malom elővásárlási jogáról (és a városközpontban található Lány-villáéról), ugyanis

„az együtt jóval több mint 200 millió forintos árat a költségvetés jelenleg nem teszi lehetővé. Ahogy elhangzott, egy ekkora mértékű beruházásra nincs reális esély üzemeltetéssel, későbbi költségekkel, felújítással együtt, így inkább abbéli örömét fejezte ki Michl József polgármester, hogy az új tulajdonos nem csak befektetni akar, hanem hasznosítaná is az épületeket.” 

Idén szeptemberben újra megírta a Kemma, hogy a város képviselő testülete egy ülésen megintcsak lemondott elővásárlási jogairól (8 igennel, 2 nemmel és 2 tartózkodással), ám a cikkben már elhangzik a városban komoly beruházásokat tervező Avalon neve is; a befektető 159 millió forintos ajánlatot tett a malomra. Pár nappal később a Kemma Michl József polgármester szavait is idézte az említett ülésről: szerinte az önkormányzat akkor lenne a legboldogabb, ha lenne pénze megvásárolni a Cifra-malom épületét, ám a felújítására még további egy milliárd forintra lenne szükség, amire szinten nincsen keret.

„A tökéletes pedig az lenne, ha az épület üzemeltetésének költségét is tudná finanszírozni. Azonban jelenleg nincs erre tartaléka a városnak” – zárta érvelését.

Egy helyi ellenzéki képviselő, Dr. Popovics Judit több javaslatot is tett a malom megmentésére. Az egyik a város tartalékainak átcsoportosítása volt: azzal érvelt, hogy több olyan beruházás is lesz Tatán, amelyeknek az önerejéből meg tudnák vásárolni a malmot, illetve felvetette, hogy forduljanak a fent említett Ramsari bizottsághoz, hogy a malom épületéből egy Ramsari látogatóközpontot alakíthassanak ki. A polgármester válaszában kifejtette, hogy az említett beruházások mind szerződésekhez vannak kötve, a várost önerőre tett vállalások kötik, tehát ezekhez az összegekhez nem nyúlhatnak. Michl József a látogatóközpont ötletét jónak tartotta, ám a helyszínt és a kivitelezést nem: ezt azzal indokolta, hogy a Ramsari egy szellemi feladatokat ellátó, szakmai támogatást nyújtó társaság, akik viszont pénzalappal nem rendelkeznek.

„Az épület felújítása további egy milliárd forintba kerülne. Még ha találnánk is rá pár éven belül megfelelő pályázatot, a beruházás költségének egy részét akkor is a városnak kellene kifizetnie. Arról nem is beszélve, hogy egy ekkora épület fenntartása és közüzemi számlája is magas. Ezt pedig egy látogató központ nem tudná kitermelni” – mondta Michl az ülésen.

A Napi.hu szerint az ülésen a képviselők elé került és megszavazott előterjesztés mellékleteként kiosztották a tervezett adásvételi szerződést is, amely alapján a Worldinvest Zrt. vásárolná meg az ingatlant jelenlegi tulajdonosától, az ingatlant évek óta árusító, győri székhelyű Mozaik Komplexum Kft.-től. A Worldinvest Zrt. többek közt ahhoz a Tóth Róberthez köthető, aki az Avalon Center Kft. bejegyzett ügyvezetője – tehát lényegében tényleg ugyanaz a befektető akarja megvásárolni a Cifra-malmot, aki a tóparti szállodakomplexum tervei mögött áll. Az esetleges adásvétel akkora aggodalmat váltott ki a tatai lakosokból, hogy egy este Stop Avalon szalagokkal tekerték körbe a malom épületét.

Bencsik János, a térség független országgyűlési képviselője ezután Facebook-oldalán, december 11-én tette fel a kérdést: a követők egyetértenek-e azzal a kezdeményezésével, hogy a kormány éljen a Cifra-malom elővásárlási jogával?

„Miután a Kormányt is megilleti az elővásárlási jog, ezért arra gondoltam, hogy közösségi célt is szolgálhatna az épület. Újjá lehetne építeni a malomkerekeket, így bemutathatóvá válhatna az egykori meghajtást biztosító gépészet” – írja Bencsik. 

Szerinte az épületben egy 80-100 fő (galériával 150 fő) befogadására képes közösségi teret lehetne létrehozni, amely kisebb színházi előadásoknak, irodalmi esteknek, kamara-koncerteknek és képzőművészeti kiállításoknak adhatna teret. Emellett pedig bemutathatóvá válna az Öreg-tó és a környék vízi élővilága, valamint a Ramsari-együttműködés és abban Tata város szerepe. A tópartra nyíló padlástérben az előző funkciók kiszolgálására is szolgáló, a helyi adottságokat figyelembe vevő, bisztró jellegű étterem is helyet kaphatna.

Egy helyi civil információi szerint az állam viszont egy ideje már élt elővásárlási jogával: mindezt a földhivatal online portáljáról lekért tulajdoni lap is bizonyítja, amelyen november 27-i széljegyzésben már szerepel a kérelem a Magyar Államtól a tulajdoni jog bejegyzésére – ez pedig csak akkor kerül rá a tulajdoni lapra, ha a folyamat már ténylegesen elindult. A széljegyzés a kérelem teljesíthetősége szempontjából inkább csak tájékoztató jellegű, mivel a földhivatal ilyenkor még nem döntött arról, hogy a kérelmet befogadja, vagy elutasítja. Ugyanakkor mindenképpen jelzi, hogy az ingatlan-nyilvántartás tartalmában valamiféle változás várható. 

A képviselő tehát olyan időpontban tette fel a kérdést, amikor az elővásárlási jog érvényesítése már folyamatban volt – a helyiek szerint a kérdést azóta sem tisztázták, nem tudni, a bejegyzésének volt-e köze ahhoz, hogy az állam, bár nem nyilvánosság előtt, de „bejelentkezett” a területre.

A Cifra-malomban egyébként már régóta szeretnének malomipari múzeumot létesíteni, több terv is készült rá, az egyik megtekinthető a Kemma oldalán. Az egyik helyi civil szerint viszont akkor sincsen rá semmi garancia, hogy ez a terv valósul meg, ha végül az állam vásárolja meg a malmot és nem valamelyik Avalon-csoporthoz tartozó cég – hiszen annak tudják bérbeadni, akinek akarják.

„Az eset inkább arra mutat rá, ahogyan módszeresen, a lakosokat tudatlanságban tartva, műsorral és csinadrattával próbálják meg elkápráztatni.”