Hivatalos közleményben kért elnézést a kaliforniai Stanford Egyetem Egészségügyi Központjának vezetése, amiért a koronavírus elleni Pfizer vakcinás oltást a Palo Alto-i klinika vezetői és menedzserei körében kezdték el ahelyett, hogy a Covidos betegekkel közvetlenül érintkező orvosok és ápolók biztonságát prioritásként kezelték volna.
A közlemény szerint a központ „vizsgálóbizottságot” hozott létre az ügyben, miután a klinika dolgozói pénteken a kórház folyosóján tömeges tiltakozásba léptek a kialakult helyzet miatt. A kaliforniai kórház által vételezett, első ötezer adag vakcinát kapók listáján ugyanis
a konkrétan a fertőzöttekkel kapcsolatban álló 1300 dolgozó közül csupán 7 ember kapta volna meg, a többi adagot felsővezetőknek és az igazgatóság tagjainak tartották fent.
Az egyetem most azt írta, felülvizsgálják korábbi döntésüket, és megígérték, egyenlő hozzáférést biztosítanak majd mindenkinek az oltóanyagokhoz, amelyek egyelőre azonban csak limitált mennyiségben állnak rendelkezésükre.
A történetet még pénteket a New York Times írta meg, a péntek reggel kezdődő általános kórházi demonstráció pár óra alatt elérte, hogy az egyetem meggondolja magát, és változtasson az oltási tervén. Az egyik altatóorvos, Anna Frackman a lapnak úgy nyilatkozott, ő maga is számos Covidos intubálását és kezelését végezte el, amivel magát és családtagjait is életveszélybe sodorta, ezért teljesen egyértelmű lett volna, hogy ők is szerepeljenek az első oltások terveiben.
A Pfizer vakcinájából két adagot kell kapnia annak, aki védelmet akar szerezni a Covid-fertőzések ellen, így az első ötezer adagból a Stanfordon 2500 embernek jutott volna vakcináció, így tehát nemcsak az volt a probléma, hogy a konkrét kórházi állomány az első 1300-as listán alig kapott helyett, hanem az is, hogy további 1200 adagot az egyetem még el sem osztott.
Watch: Healthcare workers at Stanford Medical Center in Palo Alto, Calif., protested a Covid-19 vaccine prioritization plan that left out the majority of the hospital’s medical residents and fellows. https://t.co/sBBWfyrU4e pic.twitter.com/nzvbn1nkNr
— The New York Times (@nytimes) December 19, 2020
Egy algoritmus lehet a ludas
Azt is a New York Times derítette ki, hogy az eredeti elsőbbségi oltási tervet az egyetem etikai szakértőiből és és kutatóiból álló csoport által tervezett digitális algoritmus osztotta el. Az algoritmus elvileg először sima „kockázati számot” társított minden dolgozóhoz, majd súlyozta azt az életkorukkal, munkaköri leírásukkal, és azzal, hogy közvetlen kórházi osztályukon eddig hány igazolt koronavírus-fertőzés történt.
A Stanford vezetése most úgy érvelt, az algoritmus ezek alapján az adatok alapján döntött úgy, hogy az aktív kórházi dolgozók kevéssé veszélyeztetettek, míg a főleg idősebb, de vezető pozícióban dolgozó emberek majdnem mind bekerültek az első oltási körbe.
Ezenkívül az ifjabb ápolók és rezidens orvosok szinte minden kórházi osztályon megfordultak már március óta a megfeszített munkatempó miatt, beosztási helyük gyakori változása azonban a a vakcinaosztó algoritmust végleg összezavarta, és szinte minden embert aki a kórházban nap mint nap, és közvetlenül érintkezett a koronavírusos betegekkel, biztonságos kategóriába sorolt.
A számítógép által generált listát azonban az ebben illetékes kórházi adminisztrációnak még át kellett volna tekintenie, és jeleznie a hibát, azonban úgy tűnik, ezt a lépést teljesen elhagyták.
Az Egyesült Államokban a hatóságok december 11-én engedélyezték a Pfizer/BioNTech vakcina alkalmazását, december 19-én pedig a Moderna nevű cég hasonló technikára épülő oltóanyagát is. Tegnapelőtt Joe Biden megválasztott elnök nagy nyilvánosság előtt az elsők között kapta meg a vakcinát, őt hamarosan Mike Pence hivatalban lévő alelnök követte. Azonban az már korábban kiderült, hogy az első engedélyezett vakcina rendelkezésre álló és 2021-ben legyártható oltóanyagának 80%-a a leggazdagabb országokban fog maradni, és vannak országok, ahová még jövő év végéig sem juthat elegendő oltás a teljes immunizációhoz.
