Karácsony Gergely „bosszújáról” ír egy csepeli lap és a kerület fideszes polgármestere is, pedig a főváros nemcsak a XXI. kerületben, hanem Budapest-szerte hajléktalan embereknek ad bérbe a tulajdonában álló lakásokat. Köztük annak a férfinak is – pont az „ellenzéki” Újbudán – , akit éppen a csepeli önkormányzat tett utcára egy hónappal ezelőtt.
Felháborodva vette tudomásul közösségi oldalára írt posztjában Borbély Lénárd, Csepel fideszes polgármestere, hogy Karácsony Gergely főpolgármester egy héttel ezelőtt a rendkívüli jogrend miatt a Fővárosi Közgyűlés hatáskörében eljárva hajléktalan embereknek adta meg méltányossági alapon három Csepelen található, de a főváros tulajdonában lévő önkormányzati lakás kedvezményes bérleti lehetőségét.
A XXI. kerület polgármestere szerint Karácsony „kicsinyes bosszút állt” a fideszes vezetésű Csepelen azzal, hogy hajléktalan emberek kérelmeit preferálta „132, többnyire kisgyermekes csepeli családdal” szemben.
Itt érdemes megjegyezni, hogy a bejegyzése alatti hozzászólásban Borbély által is hivatkozott, fővárosi önkormányzati lakások bérbe adásáról szóló előterjesztés szövege szerint egyébként az érintett lakások bérlésére érkező kérelmek elbírálásánál különösen figyelembe vett szempont volt, ha a kérelmező családjában három vagy több, esetleg egyedül nevelt vagy tartósan beteg gyermekek vannak.
De a történet ott vesz igazán érdekes fordulatot, hogy a Borbély Lénárd által kifogásolt javaslatot olvasva kiderül: a fővárosi tulajdonú lakások méltányossági alapú bérlésére pályázó személyek egyike nem más, mint az a Ty. E., akit éppen a Borbély vezette csepeli önkormányzat lakoltatott ki novemberben.
A kilakoltatásról, amelyet az A Város Mindenkié(AVM) lakhatási aktivistái élőlánccal próbáltak megakadályozni, a Mércén élőben tudósítottunk.
Mint novemberi tudósításunkban is beszámoltunk róla, a járványhelyzet miatt munkahelyét elvesztő Ty. E.-t a csepeli önkormányzati bérlakásából tartozás miatt lakoltatták ki a téli moratórium előtt 12 nappal beteg édesanyjával együtt.
A kerület akkor arra hivatkozva indított végrahajtást, hogy nem az önkormányzat által megkövetelt, havi 65 ezer forintos mértékben, mivel egy hónapban csak negyvenezret tudnak kigazdálkodni – a negyvenezres lakbéren felül – így az önkormányzati vagyonkezelő felmondta a törlesztésre vonatkozó, részletfizetési szerződést. Hiába próbált meg mindent az AVM, nem sikerült megakadályozni a kilakoltatást. Részletek ebben a cikkben.
A főváros szociálpolitikai főosztályának állásfoglalásában írtak szerint Ty. E.-nek már novembertől sikerült újra munkába állnia, és a bérbe adandó fővárosi önkormányzati lakás fenntartásához ő és nyugdíjas édesanyja megfelelő jövedelemmel rendelkeznek, még úgy is, hogy az előző bérlakásra felhalmozott tartozása miatt jövedelmét levonás terheli.
Maga a Borbély Lénárd által „kicsinyes bosszúként” értékelt konkrét javaslat arról szól, hogy újabb, méltányossági alapon bérbe adható fővárosi tulajdonú önkormányzati lakások felújítása készült el Budapest-szerte, illetve további, rendeltetésszerű használatra alkalmas lakások üresedtek meg. Így annak érdekében, hogy további öt kérelmező számára tudjon lakhatási megoldást biztosítani a jelenlegi bizonytalan gazdasági helyzetben, a főváros javaslatot tett a méltányossági keretszám öt lakással történő megemelésére. Ezek közül a lakások közül három Csepelen, egy Újbudán, egy pedig Zuglóban található.
Az előterjesztés szerint Ty. E.-nek az öt szóban forgó lakás közül a szóban forgó újbudai – amely kerület egyébként pont „ellenzéki” vezetésű – lakás kedvezményés bérlését javasolta a szociálpolitikai főosztály.
Kérdésünkre az A Város Mindenkié – akik a Csepelen hajléktalanná tett férfi képviseletében novemberben is tárgyaltak a XXI. kerületi önkormányzattal – megerősítette, hogy a főpolgármester Ty. E. lakáskérelmét is támogatta.
Az AVM-től azt is megtudtuk, hogy kilakoltatás és a bérbeadás közötti időszakban az Utcáról Lakásba Egyesület biztosított átmeneti lakhatást a családnak.
És bár az AVM szerint a csepeli önkormányzat novemberben egyértelműen megsértette a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 23. § (5) 12. pontját, (amely szerint Budapesten a kerületi önkormányzatok kötelező feladata „a hajléktalanná válás megelőzésének biztosítása”), ezen a ponton az AVM a főváros felelősségére is rámutat az ügyben.
Az érintettek ugyanis eredetileg a Fővárosi Önkormányzat bérlőkijelölési joga nyomán váltak a csepeli önkormányzati bérlakás bérlőivé, az ügyben még a kilakoltatást megelőzően a hajléktalanná válással fenyegetett család és az A Város Mindenkié csoport is a Fővárosi Önkormányzathoz fordult segítségért.
„Mivel Budapesten a köztulajdonú bérlakások túlnyomó többségét a kerületi önkormányzatok kezelik, nem tartjuk reálisnak, hogy a Fővárosi Önkormányzat minden esetben jóvá tegye a kerületi önkormányzatok társadalompolitikai és erkölcsi szempontból egyaránt vállalhatlan, kártékony döntéseit. Örömmel és elismeréssel fogadtuk ugyanakkor a hírt, hogy a Tulajdonosi Bizottság tagjai és a főpolgármester egyetértettek velünk abban, hogy – noha a bérlőkijelőlés jogi konstrukciója nem tette lehetővé, hogy a Fővárosi Önkormányzat megakadályozza a kilakoltatást – az előzmények okán a Főváros is érintett az ügyben, és erre tekintettel gondoskodtak a család hajléktalanná válásának a megelőzéséről”
-írta kérdésünkre adott válaszában az AVM.
A csepeli lakások bérbe adását feldolgozta a csepel.info nevű helyi lap is, amely a polgármester véleményére rímelve Karácsony Gergely „bosszúpolitizálásának” tudja be azt, hogy hajléktalan emberek lakásbérlethez jutnak a kerületben. Az írást az önkormányzat honlapja is megosztotta. Miután a méltányossági bérbeadási javaslat szövege szerint valamennyi kérelmező hajléktalan személy, ezért úgy tűnik, valótlanul állítja csepel.info azt írja az esetről, hogy : „Öt lakás bérbeadásáról döntött 2020.december 15-én Karácsony Gergely főpolgármester. Ezekből kettő a balliberális vezetésű XI. kerületben valamint XIV. kerületben van. Oda nem hajléktalanokat költöztet. Három lakás viszont a kormánypárti Csepelen van: mindhármat hajléktalanok kapták meg. ”
Ezzel kapcsolatban az AVM azt is megjegyzi, hogy a napokban Fővárosi Önkormányzat összesen 17 lakás bérbeadásáról döntött, 12 lakás bérbeadásáról egy pályázat, a fent tárgyalt 5 lakás bérbeadásáról pedig méltányossági alapon történő bérbeadás keretei között. Az érintett 17 lakásból 15 lakásba, a csepeli önkormányzat által hajléktalanná tett család számára biztosított bérlakással együtt 16 lakásba költözhetnek olyan budapestiek, akik korábban hajléktalanok voltak.
A 16 lakásból pedig 13 lakás „ellenzéki” kerületben van, és csak 3 lakás van Csepelen. A lakhatási aktivisták szerint tehát a kerületi önkormányzat által közzétett írás szerzője téved – vagy hazudik – is, amikor azt írja, hogy Karácsony a fideszes vezetésű Csepelen „áll bosszút”.
Emellett a csepel.infón megjelent írást a lakhatási aktivisták „alávaló uszításnak” is tartják:
„Arcátlan dolog, hogy miközben az önkormányzat a hajléktalanná válás megelőzésével kapcsolatos törvényi kötelezettségét ebben az ügyben is megsértette, a helyi médiájuk a hajléktalan emberek lakhatásának a biztosítása – és maguk a hajléktalan emberek – ellen uszít”
– írta az AVM a Mérce megkeresésére.
Szabó Szabolcs, Csepel független országgyűlési képviselője is hozzászólt Facebook-oldalán az esethez, szerinte „nem először hergeli Borbély a csepelieket a leginkább elesett hajléktalanokkal szemben”.
