Az európai uniós tagállamok vezetői megállapodást kötöttek az éghajlatpolitikai célkitűzésekről, amelyek szerint az unió 2030-ig legalább 55 százalékkal csökkenti az üvegházhatású gázok kibocsátását az 1990-es szinthez képest – közölte Charles Michel, az Európai Tanács elnöke Twitter-üzenetében pénteken.
Az MTI összefoglalója szerint az uniós tagállamok brüsszeli csúcstalálkozójának péntek reggelig tartó, az uniós klímacélokról tartott vitáját követően közzétett üzenetében Charles Michel kijelentette: a megállapodással Európa vezető szerepet játszik az éghajlatváltozás elleni küzdelemben.
Europe is the leader in the fight against climate change.
We decided to cut our greenhouse gas emissions of at least 55% by 2030. #EUCO pic.twitter.com/XfoCacHoq0
— Charles Michel (@eucopresident) December 11, 2020
Az állam- és kormányfők elsősorban arról vitáztak, hogy a tagországoknak 2030-ig a jelenleg tervezett 40 helyett legalább 55 százalékkal kelljen-e csökkenteniük az üvegházhatást okozó gázok uniós kibocsátását.
Információk szerint a klímavita Lengyelország ellenállása miatt húzódott, Varsó ugyanis garanciákat követelt arra vonatkozóan, hogy a megállapodás elismeri pénzügyi szükségleteit a zöld átmenet során.
Lengyelország az Európai Unió úgynevezett zöld megállapodásának keretében nem vállalt kötelezettséget arra, hogy a karbonsemlegességet 2050-re eléri, mivel egyéni tempóban kívánja átalakítani jelenleg szénalapú energiaiparát.
A vitában a Lengyelországot támogató tagországok nagyobb tisztánlátást kértek arról, hogy az EU miként kíván megfelelni a jelentősebb kibocsátáscsökkentésnek. Biztosítékokat követeltek arra vonatkozóan, hogy Brüsszel elegendő támogatást nyújt a magasabb csökkentések eléréséhez, hogy az új 2030-as célt megfelelően és fenntarthatóan támogató szabályozási intézkedések támasztják alá.
Emmanuel Macron francia elnök tweetjében üdvözölte az elfogadott klímaegyezményt.
„A párizsi klímamegállapodás 5. évfordulójának előestéjén mi, európaiak elkötelezzük magunkat, hogy 2030-ig legalább 55 százalékkal csökkentjük szén-dioxid-kibocsátásunkat” – fogalmazott.
Figyelmeztetett: tíz év van hátra, tehát mindent meg kell tenni a siker érdekében. „Most, együtt, mert nincs B-terv” – tette hozzá.
À la veille du 5e anniversaire de l’accord de Paris, nous, Européens, nous engageons à réduire d’au moins 55% nos émissions de gaz à effet de serre d’ici 2030. 10 ans, c’est demain. Alors mettons tout en œuvre pour réussir. Maintenant. Tous ensemble. Car il n’y a pas de plan B !
— Emmanuel Macron (@EmmanuelMacron) December 11, 2020
Alexander De Croo belga miniszterelnök szintén üdvözölte az unió 2030-ig szóló éghajlat-politikai célkitűzését.
„A fenntarthatóság forradalma a technológiai forradalmát is jelenti egyben, ami olyan gazdasági lehetőség, amelyet Belgiumnak meg kell ragadnia” – írta Twitter-üzenetében.
Az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen szeptemberi évértékelő beszédében tett javaslatot az ambiciózusabb klímacélok kitűzésére, erre a javaslatra bólintottak rá most a tagállami vezetők is, így az ENSZ holnapi klímakonferenciáján már be is jelentheti a világnak az Unió elkötelezettségét.
Az Európai Tanács pénteken zárult kétnapos csúcstalálkozójának hivatalos következtetéseiből kitűnik, hogy a tagállamok közötti feszültségeket sikerült kezelni. A dokumentum ígéretet tesz arra, hogy a kibocsátáscsökkentés során tiszteletben tartják az egyes tagállamok eltérő induló helyzetét, például azt, hogy nagyon különböző, mennyire támaszkodik egy-egy gazdaság a szénre.
Emellett a tagállamoknak lehetőségük nyílik arra is, hogy saját maguk rakják össze azt az energiamixet, amellyel a kibocsátáscsökkentést el akarják írni. Ennek a kombinációnak pedig a megújuló energiaforrások mellett a jelentős radioaktív hulladékot produkáló nukleáris energia, és a szénnél, kőolajnál kevésbé szennyező, de mégiscsak üvegházhatású földgáz is szerepet kaphat.
A szegényebb tagállamok pedig a szintén a mostani csúcson szentesített új uniós költségvetésből és koronavírus miatti helyreállítási alapból is jelentős forrásokat kapnak gazdaságaik zöldítésére. A dokumentum ugyanakkor hangsúlyozza a tagállami kormányzatok befektetéseinek fontosságát is.
Bár a tagállamok között most megszületett a megállapodás, a klímapolitikai is hozhat még feszültségeket az EU-n belül, ugyanis az Európai Parlament még ambiciózusabb, 60 százalékos kibocsátáscsökkenés mellett kötelezte el magát 2030-ra. Mivel a parlamentnek is rá kell bólintania az uniós klímatörvényre, több EP-képviselő már jelezte is, hogy nem elégedett a Tanács mostani megállapodásával. Szakértők ugyanakkor kevés esélyt adnak annak, hogy a parlament komolyan bekavarhatna a mostani klímaügyi megállapodásba.
(MTI / Politico)
