Az amerikai sajtónak több, a megválasztott elnökhöz közel álló forrás megerősítette, hogy Joe Biden védelmi miniszterének Lloyd Austin nyugalmazott tábornokot nevezi ki, a Politico szerint utóbbi már vasárnap el is fogadta a felkérést.
Az amerikai hadseregben négy évtizedet szolgáló Austin lehet az első afroamerikai a védelmi minisztérium élén. A kiterjedt harctéri tapasztalatokkal rendelkező nyugalmazott katona 2011 végéig az Irakban állomásozó amerikai csapatok parancsnoka volt, majd a vezérkari főnök helyettese lett, majd pedig 2013 és 2016 között a közel-keleti amerikai hadtestek központi parancsnokságának vezetője lett, és ebben a minőségében fontos szerepet játszott az Iszlám Állam iraki és szíriai visszaszorításában.
Hosszú ideig úgy tűnt, hogy az Obama-éra biztonságpolitikai apparátusában már fontos szerepet betöltő Michèle Flournoy költözhet be a Pentagonba, ám a New York Times értesülései szerint végül Biden azért döntött Austin mellett, mert annak kevésbé karakteresebb nyilvános profilja van, más hasonló beosztású tábornokokkal ellentétben nem is törekedett a közvélemény előtt csillogtatni magát, a megválasztott elnöknek pedig pont egy ilyen szürkébb, de megbízható emberre van szüksége.
Austin mellett szólt az is, hogy az elmúlt hetekben fekete demokrata politikusok és jogvédő szervezetek részéről is egyre nőtt a nyomás, hogy a két befolyásos minisztérium, az igazságügyi vagy a védelmi egyikébe afroamerikai tisztviselőt nevezzen ki.
Michèle Flournoyt amiatt is sokan kritizálták, mert 2016-ban, az Obama-elnökség lejárta után egy olyan tanácsadócégben vállalt szerepet, ahol aztán nagy techcégeket és fegyvergyártókat segített hozzá védelmi minisztériumi megrendelésekhez – vagyis a közalkalmazotti munkája során összegyűjtött kapcsolati hálóját váltotta privát jövedelemre. Ebben a tanácsadócégben egyébként szerepet vállalt a Biden által a külügyminiszteri pozícióba felkért Antony Blinken is. (Róla és külpolitikai víziójáról itt írtunk bővebben.)
Persze Lloyd Austin sem mentesülhet a hasonló kritikáktól, főleg azért mert leszerelése után a világ egyik legnagyobb fegyvergyártó cégének, az amerikai székhelyű Raytheonnak az igazgatótanácsában foglalt helyet. Annak a cégnek, amely a Pentagon fontos beszállítója, és amely saját üzleti érdekeinek védelmében keményen lobbizott az ellen, hogy Jemenben folytatott pusztító katonai beavatkozása miatt az USA fegyverkereskedelmi tilalmat vessen ki Szaúd-Arábiára. Biden egyébként a kampány során elkötelezte magát ezen tilalom bevezetése mellett.
Érdekes adalék, hogy Trump legutóbbi, teljes jogkörökkel felruházott védelmi minisztere, Mark Esper szintén a Raytheon kötelekéből érkezett a Pentagon élére.
Austin kinevezését több jogvédő civil szervezet képviselője is felháborodott. A korrupcióellenes, kormányzati átláthatóságért küzdő Project on Government Oversight ügyvezető igazgatója, Danielle Brian a Twitteren úgy fogalmazott, a nyugalmazott tábornok kinevezése rossz hír a hadsereg fölötti polgári ellenőrzés és katonai-ipari komplexumtól való távolodás híveinek.
OH COME ON. A General and Raytheon board? Possibly the worst of all options. Bad news for civilian control and any real distance from the military-industrial- complex. @StrausReform https://t.co/aV3NMYQd5v
— Danielle Brian (@daniellebrian) December 8, 2020
Az USA-ban egyébként törvényi előírás, hogy a korábbi katonai vezetőknek visszavonulásuk után hét évet kell várniuk, amíg a polgári adminisztrációban szerepet vállalhatnak, ez alól a korlátozás alól csak a kongresszus adhat felmentést. Trump első miniszteréhez, Jim Mattishez hasonlóan Austinnak is ilyen kongresszusi felmentésért kell folyamodni, hiszen az egyenruhát még ő is csak négy éve vetette le.
Nem az Austiné az egyetlen ellentmondásos kinevezés, amelyet megválasztása óta Joe Biden bejelentett. A civil szférával, így a klímavédő szervezetekkel való kapcsolattartással megbízott tisztviselőnek például Biden azt a Cedric Richmondot nevezte ki, aki egy évtizeden át nem emelt szót az ellen, hogy a kampányát finanszírozó vegyipari cégek saját választókerületét az ország legnagyobb rákveszéllyel rendelkező régiójává tették.
