A párizsi egyezmény ötödik évfordulója, és az Európai Unió vezetőinek közelgő, többek között a klímaváltozás elleni küzdelem mentén tematizált csúcstalálkozója alkalmából on-line sajtótájékoztatót tartott a nemzetközi Fridays for Future (FFF) mozgalom.

A mozgalom nevében felszólaló fiatal aktivisták – egytől egyig lányok – szerint az Európai Unió mindeddig nem tett eleget a párizsi egyezményben vállaltak beteljesítéséért, ahogy az elkövetkezendő évekre vonatkozó tervek sem túl acélosak.

A sajtótájékoztatón a felszólalók kifejtették: alapvetően kell megváltoztatni a jelenlegi rendszer működését, ezért a klímaváltozás elleni küzdelem politikai kérdés. Mint mondták, a társadalmilag igazságos átmenethez szükség van a politika támogatására, így ennek megfelelő döntések meghozatalára kell rákényszeríteni a politikusokat.

Az Európa Tanács várhatóan a csütörtökön és pénteken esedékes uniós csúcsértekezleten dönt arról, hogy elfogadja-e az Európai Parlament ajánlását, és 40-ről 55 százalékra növeli a 2030-as szén-dioxid kibocsátáscsökkentési célt, az 1990-es bázisévhez viszonyítva.

Noha radikálisnak tűnhet a 15 százalékpontos növelés, ezt az FFF nem tartja elégségesnek: nyolcvan százalékos kibocsátáscsökkentési célt tartanak elfogadhatónak. Mindazonáltal ez a szám nincs kőbe vésve, mint az egyik aktivista újságírói kérdésre elmondta, a szervezet részéről megegyeznek bármilyen arányú csökkentéssel, ami lehetővé teszi, hogy az évszázad végéig az ipari forradalom előtti szinthez képest 1,5 Celsius fokon belül tartsuk a globális felmelegedés szintjét.

A sajtótájékoztatón felszólalt Dominika Lasota lengyel aktivista, aki elmondta, hogy országa kormánya nem reagált megfelelő sebességgel a koronavírusra, miközben az abortusz szabályozásának szigorításával az emberi jogokat is megsértették. Ráadásul a lengyel kormány – a magyar kormánnyal együtt – a jogállami kritériumrendszer miatt az EU soron következő költségvetését is blokkolja.

Mindazonáltal Lasota szerint a jelenlegi lengyelországi és globális krízisek nem terelhetik el a figyelmünket a klímaválságról, sőt, a problémákat együttesen is lehet kezelni.

Ennek jegyében szerdán délután öttől országszerte a tiltakozó lengyel nőkkel együtt fognak az utcára vonulni, hogy megoldásokat követeljenek az emberi jogi és a klímakrízisre, melyek valamennyiünk életét befolyásolják.

Az aktivista szerint a jogállamiság, az emberi jogok és a klímavédelemért folytatott harc kéz a kézben kell, hogy járjon.

Utána Aschenbrenner Lili következett Magyarországról, aki szintén megemlékezett az uniós költségvetés közös magyar-lengyel vétójáról, ugyanakkor azt is kijelentette, hogy a soron következő EU költségvetésnek és az újjáépítésnek klímabarátnak és zöldnek kell lennie.

Mint mondta, Orbán Viktor miniszterelnök nem veszi elég komolyan a klímavédelmet, ezért nyomást kell gyakorolni rá

– mivel a hatalma viszont meglenne a cselekvéshez.

Azt is elmondta, meglátása szerint a fiatalok az egyesült Európáért akarnak harcolni, ahogyan azt is világossá tennék az EU számára, hogy a párizsi egyezménynek megfelelően kell cselekedniük az európai vezetőknek is az élhető jövő érdekében.

Adélaïde Charlier Belgiumból jelentkezett be, és a közelgő tanácsi ülés kapcsán, amelyen elvileg dönteni fognak a kibocsátási célokról is, emlékeztetett: nagyon messze vagyunk a párizsi célok elérésétől, és a jelenlegi uniós tervek szerinti, 2050-es karbonsemlegességi céldátumot még ha sikerülne is tartani, az Unió húsz évvel el lesz késve a cselekvéssel.

Ezért ambiciózusabb célokat várnak el az Unió vezetőitől, kiváltképp akkor, ha komolyan a klímaváltozás elleni küzdelem éllovasa akar lenni.

Ezzel kapcsolatban jelezte azt is, hogy az Európai Uniót év végével elhagyó Egyesült Királyság 68 százalékkal tervezi csökkenteni kibocsátását 2030-ra 1990-hez képest, így csak ennél ambiciózusabb céllal lehet az EU valóban a klímaváltozás elleni küzdelem vezetője. Mint mondta azért is nagy szükség van a határozottabb döntésekre és cselekedetekre, mert

„a most meg nem hozott döntések a mi generációnk vállát fogják nyomni.”

Leonie Bremer a németországi FFF képviseletében szólalt fel. Kifejtette, hogy több klímavédelmi cselekvésre van szükség, mint az elmúlt öt évben, amikor az EU-nak egyébként ugyancsak lehetősége lett volna a párizsi egyezménynek megfelelően cselekedni, mégsem tette.

Ezzel szemben véleménye szerint az Unió jelenleg otthon és nemzetközi szinten is kudarcot vall a klímaváltozás elleni küzdelem terén.

Már csak azért is, mert más országokat is lassabb döntésre és cselekvésre ösztönöz az EU lassúsága. Mint mondta, a jelenlegi intézkedések mellett nem lehet elkerülni a klímakatasztrófát, a jelenlegi, év végégig tartó német elnökség idején viszont Németországnak példát kell mutatnia úgy az Unió többi országának, mint a világ többi részének.

Kiemelte, az Európai Uniónak kiemelkedő a felelőssége a jelenleg zajló folyamatokban, mivel nagyon sokat tett a gyarmatosítással, iparosítással és a globális kereskedelmi rendszerekkel a klímakatasztrófáért. És míg az előidéző okoknak egyértelmű haszonélvezői a gazdag országok, utóbbi kezeléséből nem veszik ki megfelelően a részüket, miközben jellemzően a globális dél a szegényebb országait sújtja.

Bremer szerint a jelenlegi kétségbeejtő helyzetért felelősöknek kell fizetniük a klímakatasztrófa elleni küzdelemért, ehhez képest azt látjuk, hogy az egész a szegény országok nyakába szakad. Úgy gondolja, Németországnak meg kell dupláznia  a klímaköltségvetését, és felelősséget kell vállalnia az érintett országok irányába, ahogy kibocsátáscsökkentési céljai is ambiciózusabb kell, hogy legyenek, mint más országoknak.

Vanessa Vash Nakate ugandai aktivista is ezen a vonalon folytatta, mint mondta, az európai vezetők, valamint az európai országok felelősek a klímaváltozásért, ami nem a jövő problémája az ő életüket, ahogy számos más afrikaiét, jelenleg is veszélyezteti.

Mint mondta, elégtelenek a jelenlegi vállalások, ráadásul nemhogy a másfél fokos felmelegedés, de már a jelenlegi is túl sok nekik Afrikában.

Napjainkban is gyilkos viharok pusztítják az óceánparti területeket úgy keleten mint nyugaton, a Victoria tó vize radikálisan emelkedett, több országban is rendszeresen sáskajárás pusztítja a terményt, sorolta a példákat a klímaváltozással járó természeti katasztrófákra.

Ezek pedig élelmiszerkrízissel, lakhatási krízissel, rengeteg ember halálával szenvedésével, otthontalanná válásával járnak, és számos, jellemzően Közép-Afrikai országban a megfelelő mennyiségű és minőségi élelmiszer hiánya mellett ivóvízhiánnyal is küzdenek.

Az aktivista szerint a felelősök a nagyvállalatok és a gazdag országok, amiknek állniuk kell a küzdelem költségeit. Mint mondta, a jelen katasztrofális, úgyhogy ideje megjavítani a jövőt, és igazságosan cselekedni.

Végül Greta Thunberg, az FFF svéd alapítója szólalt fel, aki elmondta: azt mondja, amit minden klímaaktivista mond, az üzenet nem új, de továbbra sem talál értő fülekre – pedig a krízist krízisként is kell kezelnünk, hogy megoldjuk.

Véleménye szerint kétségtelen, hogy a párizsi egyezmény 5. évfordulóján visszanézve azt láthatjuk hogy sok változás történt, de még mindig a tagadás fázisában vagyunk, ha a cselekvést vizsgáljuk.

Mint mondta, jelenleg üres szavak, ígéretek hangzanak el, amik felől a gyakorlat felé kell elmozdulnunk.

Véleménye szerint nem csak évtizedekre előre kell nézni, hanem most, és az elkövetkezendő években kell lépéseket tenni, hogy lehetővé váljon a párizsi klímacélok betartása, ebből fakadóan úgy látja, itt az idő, hogy az európai vezetők is az egyezményben aláírt vállalásoknak megfelelően cselekedjenek.

Nakatéhoz hasonlóan kiemelte, az emberek már ma is szenvednek és haldokolnak, így be kell látnunk, hogy ez nem egy jövőbeli krízis.

Véleménye szerint tragikus, hogy addig nem történik semmi, míg a fejlett és gazdag országok lakóit nem érintik a klímaváltozás azon súlyos következményei, melyek a szegényebb országokban már a mindennapok velejáróinak számítanak.

Az FFF aktivistái elmondták, a járványügyi lezárások mellett is tovább folytatják tiltakozássorozatukat, és most péntekre külön eseményekkel készülnek az uniós csúcstalálkozóra úgy online, mint offline formában, ezekről a honlapjukon lehet tájékozódni.

Noha jelenleg főleg online formában tudnak eseményeket tartani, az aktivisták kifejezték szándékukat, hogy amint lehet vissza fognak térni az utcákra.

Újságírói kérdésre Thunberg elmondta, hogy a cselekvésnek kollektívnek kell lennie – hisz noha lehet jelentősége az egyéni akcióknak is, de a közösség erejével lehet fellépni a klímaváltozás ellen.

Az aktivisták kifejtették, továbbra is reménykednek még az Unióban, hogy képes beváltani ígéretét, miszerint a klímaváltozás elleni küzdelemben vezető szerepet fog vállalni. Ha pedig erre nem képes, véleményük szerint a jövőnk mellett az EU szavahihetősége is veszélybe kerül, így legalább erre tekintettel lehetnének a döntéshozók.