Tavaly ősszel Szabad Budapest néven progresszív jelöltekért, mások mellett Pikó András és Karácsony Gergely mellett kampányoltak. A sikeres választás után együtt maradtak, továbbra is a baloldali gondolat képviseletéért dolgoznának. A Szikra Mozgalommá alakuló szervezet elnökségi tagjait, Schultz Nórát és Sudár Orsolyát kérdeztük a terveikről és a szervezetről.

Mérce: Mi teszi a Szikrát mozgalommá? Miket csináltok?

Schultz Nóra: A Szikra eredete visszanyúlik a tavalyi önkormányzati választásokra, ahol régebb óta a baloldali közegben tevékenykedő aktivistákkal úgy láttuk, érdemes lenne belépnünk mint választási mozgalom a közéletbe. Zöld és baloldali célok, értékek mentén támogattunk jelölteket Szabad Budapest néven. Az elmúlt egy év arról szólt, hogy a választásokon átélt sikerélményre alapozva egy hosszú távú stratégiát és azt képviselő szervezetet alkossunk, ez lett a Szikra. Működésünk több okból is mozgalmi jellegű: tagjainkon és kampányainkon keresztül, mint például az AVM-mel közös Stop Airbnb! kezdeményezésünk, számos alulról szerveződő csoporthoz kötődünk. Másrészt saját tevékenységünk célja a kezdetektől a rendszerkritikus baloldal politikai képviseletének erősítése. Amellett, hogy nyilvános vitákban képviseljük az álláspontunkat, nagy hangsúlyt fektetünk a közösségszervezésre és a politizáláshoz szükséges elméletek és praktikus tudások elsajátítására.

Sudár Orsolya: A „mozgalom” szó azért is fontos, mert a tevékenységeink mellett kijelöl egy útvonalat, ami elüt a jelenlegi hazai politizálás kultúrájától. Sokan a szervezetben, köztük én magam is, sok csalódás után érkeztünk a Szabad Budapestbe. Ennek a csalódásnak az egyik forrása az volt, hogy a most működő, hagyományos szerveződésen alapuló pártok nem tűzik ki célul, hogy felrázzák, mozgósítsák a szavazókat. Ez egy értékrendbeli különbség is, hogy nem csak politikai ígéretekkel szeretnénk szavazókat megnyerni egy-egy választás erejéig, hanem felvetjük a fontos ügyeket, ezeket életben és szem előtt tartjuk, számonkérjük a politikusokon a vállalt programjaikat. A Stop Airbnb! kampányban standoltunk több helyszínen a városban, az önkormányzati választásoknál az utolsó pillanatig kopogtattunk.

Ez egyfajta műfajváltás, amire nagyon nagy szükség van ahhoz, a választók azt élhessék meg, hogy politikával foglalkozni nem privilégium, hanem a joggyakorlás egyik hétköznapi módja.

A más, baloldali gondolkodású szervezetekkel való együttműködés és egyeztetés a választók bevonása mellett egyébként a horvát Zagreb je NAŠ, vagy a szlovén Levica esetében is bevált. Ezt a híroldalak olvasása mellett onnan is tudjuk, hogy nyáron több baloldali szervezettel ültünk le (virtuálisan) megosztani a tapasztalatokat, hogy tanuljunk egymástól. Egy mozgalom sem születik vákuumban, ami itthon történik, az történik máshol is hasonló formában, mi pedig fontos történelmi tudást nyerünk abból, hogy kapcsolatban vagyunk más, poszt-szocialista országok baloldali képviselőivel.

Mérce: A Stop Airbnb! kampánnyal mi a tapasztalatotok? Milyen visszajelzéseket kaptok az emberektől az utcán? Tudjátok –e a hatalmat befolyásolni ezen a kampányon keresztül?

S.O.: Ami érdekes az Airbnb-kampányban, de magában a kérdésben is, hogy egy nagyon gyakorlati kérdésnek tűnik, de az utca emberével beszélgetve nagyon gyorsan egy ideológiai beszélgetéssé válik. Tehát sokkal kevésbé gyakorlatiasan állnak hozzá az emberek, az érintettek, akármelyik oldalról, mint amennyire gyakorlatinak tűnik a téma elsőre. Egyből elkezdenek beszélni az emberek a magántulajdonról mint elméleti kérdésről. Tehát ez nem egy olyan kérdés, amire igen-nem válaszokat lehet adni egy járókelőnek. Így maga a kampány is nehezebb terep egy ilyen témában, mint egy olyanban, amihez könnyű morális érveket felsorakoztatni. A kampány sikere abban mérhető a leginkább, hogy összehoz olyan baloldali szervezeteket, akik egyébként nem minden áron működnének együtt. Az AVM [A Város Mindenkié] szervezte magát a kampányt, benne volt a Táncsics [Táncsics – Radikális Balpárt], az Utcáról a Lakásba Egyesület, és mi is. Ez az együttműködés nagyon fontos része a kampánynak, és az egyik legnagyobb sikere, mert ez az, amit nem tud befolyásolni a rendszer. Nem szabad elfelejteni, hogy nem azért került ez az ügy egyáltalán az asztalra, mert a kormány szeretné orvosolni a lakhatási válságot. Az Airbnb korlátozása önmagában nem lesz gyógyír, a baloldali szervezetek viszont sikeresen egymásra találnak ebben a harcban.

S.N.: Van egy általános csalódottság bennünk, mert amikor először felvetődött, hogy korlátozni lehet az Airbnb-t, akkor visszanéztük  az ellenzéki jelöltek kampányígéreteit a belső kerületekben, és hát vannak, akik konkrétan a lakások kiadásának napokban korlátozását ígérték. Most meglenne rá a lehetőség, és mégsem élnek vele. Egyelőre nyilván mindenféle bizottságokban dolgoznak rajta, de az egyértelmű, hogy ez egy hosszabb küzdelem lesz, mint amire az elején számítottunk.

Mérce: Erzsébetvárosban az egyik képviselői helyért – ha a veszélyhelyzet nem húzódik el addig – januárban időközi választásokat tartanak. (A DK-s Borka-Szász Tamás lopási ügye miatt lemondott a mandátumáról – szerk.) Ti az előválasztásért kezdtetek el kampányolni. Mit gondoltok, van esély előválasztásra a főváros hetedik kerületében?

S.N.: Az esély továbbra is megvan, bár természetesen a járvány okozta egészségügyi és társadalmi krízis bennünket is újratervezésre késztet, a pártoknak pedig tökéletes ürügy a járvány a kérdés jegelésére legalább a jogi veszélyhelyzet végéig. Az elmúlt hetekben számos helyi lakossal találkozva, aláírásokat gyűjtve és egyes politikusokkal is egyeztetve azonban azt láttuk, hogy igény és nyitottság van az előválasztásra. Ellenzéki körzetről beszélünk és nagyon sokan megértették, hogy az előválasztás az az eszköz, amellyel innovációra és odafigyelésre kényszeríthetőek az anti-orbánizmusnál sokkal többet nem kínáló pártok is.

S.O.: Az előválasztás egyik legfontosabb előnye, hogy olyan indulhat jelöltként, aki mögé be tud állni több párt és civil szerveződés is egy nyilvános egyeztetési folyamat után. Ez a fajta legitimációs folyamat hiányzik a jelenlegi választási rendszerből, és ott is el próbálják kenni az előválasztás lehetőségét, ahol pedig nagyon fontos lenne. Ez az ügy ilyen, hiszen mégiscsak valamiféle bizalomvesztési helyzet alakul ki, amikor egy képviselő visszaél a mandátumával. A kampányunkat átettük nagyrészt az online térbe, itt lehet a petíciót aláírni, az utcán csak minimálisan, a távolságtartási szabályokat betartva leszünk kint.

Mérce: Feltéve, hogy lesz előválasztás, indítanátok saját jelöltet?

S.N.: Szeretnénk, ha lenne a rendszerkritikus baloldalt egységesen képviselő jelölt, aki meggyőzi a körzet ellenzéki választóit, hogy jóléti, lakhatási és klímaügyi kérdésekben sokkal többre van szükség annál, amit a jelenlegi összefogás ajánlani tud.

Mérce: Mik a hosszútávú terveitek? Előbb-utóbb párttá szeretnétek válni? 

S.O.: A pártpolitika a közélet része, többek között ez az elgondolás vonzott a Szikrához. Az, hogy az erre való mozgalmi reflexió milyen jogi keretek között történik meg, az attól függ, hogyan alakul a szervezetünk, és hogyan fejlődnek a velünk együttműködő szervezetek. Jelenleg a jogi formánk egyesület, ami elsősorban ahhoz a szintén politikai megfontoláshoz kapcsolódik, hogy szedünk tagdíjat, aminek segítségével jó esetben meg tudjuk spórolni a projektmunkával járó és a civil közegben túl jól ismert kiégést. A „stratégia” sokszor üres szó, egy-egy szervezet és a benne lévő erőforrások előre látható, gyors felégetését jelentheti. Ezért igyekszünk reális igényeket támasztani magunk felé is, amik a politikai elkötelezettségünket nem kompromittálják.

S.N.: Jelenleg a hosszútávú terveink meghatározásán dolgozunk. Nagyon sokan várják, hogy erről valami nagyon nagyot mondjunk. A baloldalnak van egy évszázados hagyománya általános sztrájkokkal, forradalmakkal stb., ezért amikor valaki azt mondja, hogy baloldali mozgalmat szeretne, akkor az emberek ezekre gondolnak.

Ami egyelőre nekünk fontos, hogy reálpolitikában gondolkodunk, a baloldal képviseletét szeretnénk megerősíteni.

Ez az, ami szerintem ma nem létezik Magyarországon. Nincsen képviselete a baloldali gondolatoknak, baloldali elköteleződéssel rendelkező embereknek. Ezen fogunk dolgozni továbbra is, hogy ez változzon.

Az én személyes politikai felfogásomból következik, hogy nem is feltétlenül érdemes olyan hosszútávú stratégiákat meg víziókat mondani, amik utána korlátozzák a döntési lehetőségeket. Inkább azt érzem, hogy a politikában a legfontosabb a képzelőerő és a jó döntési képesség. A baloldal gyöngeségéből következik, hogy nem mi fogjuk létrehozni azokat a politikai helyzeteket, amikben dönteni fogunk, hanem jönni fognak bizonyos helyzetek, amikre jól kell reagálnunk. A legfontosabb nekünk ennek a képességnek az elsajátítása. Most is nagyon gyorsan kellett reagálnunk az Airbnb szabályozásra. Elsősorban azt szeretnénk, hogy ezekben az ügyekben legyen egy olyan szervezet, ami gyorsan, hatékonyan, jól tud reagálni.