Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Még mindig hezitál a kormány az orvostörvény végrehajtásával, pedig az már két napja hatályban van

Ez a cikk több mint 4 éves.

Még mindig folynak az egyeztetések az egészségügyi szakmai szervezetek és a kormány között az „orvostörvény” végrahjtási rendeletéről, pedig a törvény egyes paragrafusai már november 18-án (szerdán) hatályba léptek – erről ír pénteki bejegyzésében a Magyar Orvosi Kamara (MOK), valamint ugyancsak pénteki közleményében a több egészségügyi szakszervezetet tömörítő Összefogás az Egészségügyért Akciószövetség is.

A MOK kiemeli, hogy az októberben rendkívül gyorsan, akkor érdemi egyezetés nélkül a parlamenten átvert törvény, amelyet már Áder János is aláírt, részben már hatályban van, ám a végrehajtási rendeletről végül annak megjelenés előtt  egyeztetni hívta a szakmai szervezeteket a kormány, mivel a törvény számos pontját heves tiltakozás kísérte dolgozói oldalról.

A végrehajtási rendelet azért is fontos, mert annak megfelelő munkaszerződés-tervezetet kellene minden egészségügyi dolgozónak kapnia.

A MOK fő kifogásai a törvénnyel kapcsolatban:
  • A vezényelhetőség (kirendelés, áthelyezhetőség) egészségügyi dolgozók számára elfogadható szabályozása: a munka törvénykönyvét meghaladóan csak egészségügyi válsághelyzetben, maximum 100 munkanapra történő kirendelés, világosan meghatározott mentesítő körülményekkel és juttatásokkal.
  • A másodállások vállalásának lehetőségét biztosítani kell: a rossz, kerülendő példákat szükséges tiltani, nem pedig a becsületes, szakmai fejlődést segítő munkát engedélyhez kötni
  • Az általunk készített eredeti, szakmai előmenetelt, tudományos teljesítményt és tudást elismerő, illetve későbbiekben értéktartást garantáló bértábla bevezetését kérjük
  • A szabadságok és végkielégítések mértéke ne legyen kedvezőtlenebb, mint a jelenlegi közalkalmazotti jogviszonyban
  • A hálapénznek újra kiskaput nyitó szabályozásokat ki kell venni a törvényből (ilyen pl. a nőgyógyászattal való kivételezés és ezzel összefüggésben az önkéntes segítő státuszának megtartása)
  • Az érdekképviseleti lehetőségek – nemzetközi jogba is ütköző – korlátozását vegyék ki a törvényből

Mint azt szerdán a Medical Online egészségügyi portál értesüléseire hivatkozva mi is megírtuk, a kormány az utolsó utáni pillanatban a törvény  számos pontjában hezitálni kezdett a végrahjtási rendelet kihirdetése előtt, és tárgyalási hajlandóságot mutatott a szakmai szervezetek felé, bevonta őket a végrahajtási rendelet megalkotásába.

A MOK a keddi egyeztetésen közölte, Pintér Sándor belügyminiszterel, hogy a kormány legújabb tervezete az elfogadott törvényhez képest pozitív, a kamara javaslatainak megfelelő irányába mozdult el,

de az nem jelenthető ki, hogy a MOK javaslatai lettek befogadva.

A vezényelhetőséggel kapcsolatban a friss tervezet a 1+1 év helyett például már csak évi 100 napot tartalmaz, és nevesíti Munka Törvénykönyvének megfelelő a kivételeket, hogy kiket nem lehet kirendelni. A megbeszélésen Kincses Gyula javasolta, hogy akkor legyen az alap a Munka Törvénykönyve, azaz a kirendelhetőség maximuma is legyen annak megfelelően csak évi 44 nap. Pintér Sándor komoly hajlandóságot mutatott a javaslat megfontolására. Az összeférhetetlenségi szabályoknál 2 év haladék várható a másodállások tekintetében. A MOK a nőgyógyászat kivételezésével kapcsolatos bekezdés törlését kéri, mert az a korrupció, a hálapénz továbblépésének alapja. Az EMMI-s megbeszélésen azonban elhangzott, hogy „népesedéspolitikai – családvédelmi” okokból a kormány ragaszkodik ehhez. Végül pedig a MOK a kamara által eredetileg javasolt bértábla elfogadását kérte a kormánytól, mivel a törvényben nem a MOK eredeti bértáblája szerepel, hanem annak egy egyszerűsített változata.

Az orvosok, egészségügyi dolgozük, mentődolgozók és orvosegyetemi dolgozók szakszervezeteit tömörítő Összefogás az Egészségügyért Akciószövetség szerint bár örömteli, hogy a kormány nyitottá vált a szakmai egyeztetésre, de a szerdai találkozón közölték az Emmivel: a törvény szerintük  alkotmányba és nemzetközi szerződésekbe ütközik, sérti a szerzett jogokat és zavart okoz az ellátásban, mert a járvány alatt elvonja a munkavállalók és a munkáltatók figyelmét feladataikról.

Az Akciószövetség tagjai hangsúlyozták, a járványhelyzetre való tekintettel a törvény hatályba lépését halasztani kell, ráadásul alapvető részeinek módosítása indokolt, hozzátéve, hogy a kormányrendelet tervezett formában történő hatályba lépése még nagyobb bizonytalanságot szül majd a szakmában.

Hozzátették: a kormányrendelet szövege számos ponton ellentmond a törvény szövegének, ami önmagában is sérti az alaptörvényt. Ugyanakkor az egészségügyi dolgozók bérrendezésének megkezdése, és ezzel párhuzamosan a hálapénz kivezetése nem tűr halasztást, az évtizedes adóssága a mindenkori politikának. Ezt szerintük semmiképp sem szabad az új jogállástól függővé tenni, hiszen a miniszterelnök ígérete sem arról szólt. Hangsúlyozták, hogy a hálapénz kivezetését szolgáló törvény-módosítás hatályba lép 2021. január 1-től.

Azt is kiemelték, hogy az egészségügyi dolgozók teljes körét érintő bérintézkedés 2021. januári bevezetése kormányrendeleti szabályozás útján is megtörténhet anélkül is, hogy a munkavállalók egy új, feltételeiben tisztázatlan, ellentmondásos és sok szempontból hátrányos feltételeket jelentő új jogviszonyba lépnének-a járvány közepén. Az akciószövetség benyújtotta kész koncepcióját a minisztériumnak.

A MOK egyébként saját bejegyzése végén megjegyzi, hogy az, hogy a kormányrendelet még mindig nem jelent meg, akár azt is jelentheti, hogy magát a hatályba lépést is ki akarja tolni a kormány,  de ennek részletei számukra s em ismertek.

Címlapkép: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher