Idén nyáron kétszer is az ombudsmanhoz fordult a TASZ (Társaság a Szabadságjogokért) civil jogvédő szervezet, ugyanis a koronavírus-járvány elleni védekezés miatt sérült a bentlakásos szociális intézményekben élő fogyatékos és idős emberek kapcsolattartáshoz való joga, írja a TASZ blogján.

Bár mindannyiunk számára fullasztó az egyre súlyosabb korlátozások miatti bezártság, a szociális intézmények lakói számára ez sajnos nem újdonság.

Nekik a járvány első hulláma alatt három és fél hónapig kellett szinte hermetikusan elzárva élniük: volt, akit családtagja temetésére sem engedtek ki. Szeptember eleje óta pedig kijárási tilalmat rendeltek el számukra.

A TASZ egyik beadványa egy észak-magyarországi fogyatékos otthont érintett, ahol a lakók mintegy fele tartja a kapcsolatot a családjával, tehát sokan igényelték volna az alternatív lehetőségeket a látogatási tilalom alatt – ami annak ellenére sem valósult meg, hogy az intézményben voltak digitális eszközök, amelyeket használhattak volna a kimaradó személyes kapcsolattartás pótlására.

Az ombudsman megállapította: az intézmény megsértette a lakók testi és lelki egészséghez fűződő jogát azzal, hogy nem biztosította a kapcsolattartást más módokon a lakók és a hozzátartozók között.

Hiába küld az intézmény a szülők kérésére fotót, a gyermek számára ez nyilván nem jelent kapcsolattartást.

„Az intézményi légkörben élők számára, különösen a gyermekek fejlődéséhez, de a fogyatékossággal élő fiatal felnőttek kiegyensúlyozott életéhez is elengedhetetlen, hogy a korábbi családi kapcsolataikhoz fűződő kötelékeik megmaradjanak. Ennek előmozdítása, a hozzátartozókkal történő kapcsolatfelvétel, a kétoldalú kommunikáció ösztönzése az Intézménynek is feladata”

-szól az ombudsman AJB-2800/2020. számú jelentése.

A másik beadványt egy pécsi szervezet adta be a TASZ segítségével: ebben arra hívják fel az alapjogi biztos figyelmét, hogy az intézetben élő emberek alapjogait nemcsak szükségtelenül és aránytalanul korlátozták a járvány első hulláma alatt meghozott intézkedések, de a Nemzeti Népegészségügyi Központ határozataiban foglalt jogkorlátozások észszerűtlenek is voltak.

Igaz, hogy az Alaptörvény veszélyhelyzetben egyszerűbbé teszi az alapjogok korlátozását, a kormány még különleges jogrendben sem korlátozhat jogokat önkényesen.

Bár az intézményekben szeptember hetedikétől újra kijárási és látogatási tilalmat rendeltek el, ez nem jelenti azt, hogy a lakók ne hagyhatnák el az épületet: Nemzeti Népegészségügyi Központ határozata alapján az még nem minősül az intézet elhagyásának, ha a lakók a kertben vagy az udvaron tartózkodnak, a munkavégzés vagy egészségügyi vizsgálat pedig indokolt esetnek számít.

„Az intézetek hermetikus lezárása helyett olyan gyakorlatokat kell kialakítani, amelyek megelőzik a vírus bejutását a járvány gócpontjait jelentő intézményekbe úgy, hogy közben nem korlátozzák észszerűtlenül a lakók jogait”

-írja a TASZ.

Egy hozzátartozó jó példaként arról számolt be a szervezetnek, hogy biztonságos távolságot tartva, személyesen is találkozhat demens édesanyjával az intézet kertjében, de az érintkezésmentes találkozásra egy plexifallal elválasztott tér létrehozása is megoldás lehet.