Mint az előre várható volt, óriási visszhangot váltott ki a nemzetközi sajtóban az, hogy Lengyelország és Magyarország az úgynevezett „jogállami feltételhez kötés” miatt ma EU-nagykövetei útján az Európai Tanácsban jelezte, jelen körülmények között vétójoggal akadályozzák meg a mintegy 1.08 billió eurós, hétéves EU-költségvetés, és a 705 milliárdos Covid-mentőcsomag önrész megszavazását.
A vétó azt is jelenti, hogy az unió következő hét évében megvalósítandó, összes tagállami fejlesztés csúszni fog a Tanácsban felmerülő viták miatt, és ami még ennél is érzékenyebb lehet, további késést szenved a történelmi mértékű koronavírus-mentőcsomag is, ami minden államot érint.
Ahogy azt mi is megírtuk, Orbán Viktor Angela Merkelnek is elküldött, hivatalos levélben jelezte vétóját, mivel nem ért egyet azzal, hogy az előzetesen felállított jogállami feltételekhez (független bíróságok, megfelelő jogorvoslat, átlátható állami gazdálkodás) legyen kötve a mentőcsomag, és a költségvetési fejlesztési pénzek szétosztása is. Mint kiderült, Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök EU-nagykövete ugyanígy tett.
A kiszivárgott döntésre élesen reagált Manfred Weber, a Fideszt is tömörítő Európai Néppárt EP-frakcióvezetője. Azt hangsúlyozta Twitter-kommentárjában, hogy a jogállamisági feltételek beépítése „nem kelet-nyugat kérdés”, az „semleges rendelkezés” amely minden tagállamra kötelező érvényű lenne. Majd „felelőtlennek” nevezte a magyar és lengyel fél vétóját.
The #ruleoflaw is not about one country or about East and West. It is neutral and applies to everybody. If you respect the rule of law there is nothing to fear. Denying the whole of Europe crisis funding in the worst crisis since decades is irresponsible. https://t.co/jrF8BuCxwO
— Manfred Weber (@ManfredWeber) November 16, 2020
Weber idézte a néppárti frakció közleményét is, amely szerint „nincs mit félnie annak a jogállamisági feltételtől, aki tiszteletben tartja a jogállamot.”
Ebben a Néppárt hangsúlyozza, Magyarország és Lengyelország is rendszeresen úgy érvelt, náluk a demokratikus jogbiztonság követelményei a nyugati kritikák ellenére hiánytalanul fennállnak. Ennek tükrében a párt vezetősége szerint most érthetetlen, miért nem tudják akkor a feltételrendszert is elfogadni.
Az eredeti feltételrendszer kidolgozásában a liberális Renew frakció aktív szerepet vállalt csakúgy, mint annak egyik EP-képviselője, a momentumos Cseh Katalin. Ő a vétó után úgy fogalmazott, Orbán „történelmi hibát” vétett a hétéves költségvetés és a válságalap megvétózásával. Szerinte ugyanis a lépésből kiderül, az épp a járvány-válság közepén lévő magyar emberektől is gond nélkül „megtagad százmilliárdokat” a miniszterelnök, ha politikai érdekei épp úgy kívánják.
Kovács Zoltán, a kormány nemzetközi szóvivője a vétó bejelentése után viszont azt csak annyival kommentálta, a magyar kormány „jelenlegi formájában elfogadhatatlannak tartja a jogállami feltételt a költségvetési megegyezésben.” Később ehhez hozzátette, Magyarország „nem változtatott a hétéves költségvetéssel kapcsolatos álláspontján, a többi tagállam képviselői Lengyelországon kívül azonban igen”, valamint, hogy „a magyar Országgyűlés felhatalmazta a kormányt a vétóra.”
1/2 Hungary’s veto of the EU budget: It wasn’t Hungary that altered its stance and position. Our stance has been clear all along. Prior to attending the debate on the MFF/Next Generation, PM Orbán received a mandate from the HUN Parliament on the direction we must take.
— Zoltan Kovacs (@zoltanspox) November 16, 2020
Súlyos válságot okozhat a lépés az EU-ban
A vétó nyomán a brit, baloldali (és erősen EU-párti) Guardian máris az Unió kialakuló súlyos válságáról ír, mindezt vezető EU-s diplomaták név nélküli nyilatkozataira alapozza, aki úgy nyilatkozott, komoly fiaskót okozott a két kelet-európai tagállam vétója, amit nem lesz egyszerű rendezni.
A jogállamisági feltételt a liberális frakció kezdeményezte ugyan, de az Európai Bizottság, és az EU soros, német elnöksége egyezett meg végső részleteiben.
Míg a végső, megszavazott tervezet így gyakorlatilag kiveszi az Európai Parlamentet a kritériummal kapcsolatos döntéshozásból, a jogállamiság miatti forrásmegvonásról végül az Európai Tanács, és a csúcs, tehát a kormányfők tanácsa dönthet, zárt ülésen.
A vétót a következő EU-csúcson a lengyel és magyar vezetésnek hivatalosan is meg kell majd erősítenie december 10-11-én, addig azonban még a 27 tagállam külügyminiszterei is találkoznak majd Brüsszelben.
