Az Európai Parlament mai ülésén a koronavírus-járvány kezelése érdekében meghozott nemzeti intézkedések hatásáról és ezzel összefüggésben az uniós értékek tiszteletben tartásáról fogadott el állásfoglalást.

A Parlament figyelmeztet: fennáll a veszélye a „hatalommal való visszaélésnek”, ezért felkéri a Bizottságot, hogy fokozza erőfeszítéseit és lépjen fel jogi úton.

A Parlament mai állásfoglalásában kijelenti:

• A rendkívüli felhatalmazásnak szükségesnek, arányosnak, időben korlátozottnak kell lennie, és biztosítani kell annak demokratikus kontrollját.
• A tüntetések ideiglenes tiltása nem használható vitatott intézkedések keresztülvitelére.
• Minden európai jogait óvni kell, a nőket, az LGBTI-embereket, a menekülteket és a büntetésüket töltőket is beleértve.

Az állásfoglalás kiadását megelőző, tegnapi vitán majdnem minden felszólaló aggodalmának adott hangot az emberek és sérülékeny csoportok jogaival kapcsolatban olyan tagállamokban, ahol veszélyhelyzeti intézkedéseket hoztak.

A vitán részt vett Didier Reynders, uniós igazságügyi biztos is, aki keményen bírálta a kormány 9. Alaptörvény módosítását.

A biztos mai sajtótájékoztatóján úgy fogalmazott: Ahogy minden tagország, úgy Magyarország esetében is fontos, hogy a törvény- és alkotmánymódosításokat vita előzze meg.

Ahogy arról mi is beszámoltunk, a kormány kedd este, csupán órákkal a veszélyhelyzeti „felhatalmazási” törvény elfogadása után, tervezetet nyújtott be az Alaptörvény módosításáról. (Tette ezt egyébként órákkal azelőtt, hogy az aznap éjféltől(!) érvénybe kerülő, mindenkire vonatkozó járványügyi szigorításokat közreadta volna.)

Az alaptörvény módosításba bekerült, a kormány mostanában sokat hangoztatott,  „genderezős” narratívája  – „az anya nő, az apa férfi”, illetve a gyerekek születési nemével azonos nevelése. Másrészt szűkíti a közpénz definícióját, és bebetonozza a kormányközeli alapítványok pozícióját.

Reynders az alaptörvényt módosító javaslattal kapcsolatban megjegyezte,

„ugyan ez tagállami hatáskörbe tartozik, a tagországoknak tiszteletben kell tartaniuk a nemzetközi emberi jogi kötelezettségeiket és a hatályos uniós jogszabályokat.”

A jogállamisági feltételek és az emberi jogok tiszteletben tartása kötelezettség minden tagország számára. „Olyan társadalmat akarunk, amelyben a pluralizmus, a megkülönböztetésmentesség és a tolerancia biztosított.”- tette hozzá.

Parlament emellett felszólítja a tagállamokat, hogy

• szüntessék meg a veszélyhelyzetet, de legalábbis egyértelműen határozzák meg, milyen hatásköröket vehet át a végrehajtó hatalom a jogalkotótól;
• biztosítsák a parlamentáris és az igazságszolgáltatás jelentette fékeket és egyensúlyokat;
• tartózkodjanak a gyülekezési szabadság szükségtelen korlátozásától vagy tüntetések betiltásától;
• miközben közegészségügyi okok miatt nincs lehetőség megfelelő demokratikus vitára és biztonságos tiltakozásra, tartózkodjanak az alapjogokra, például a szexuális és reproduktív jogokra jelentős hatást gyakorló olyan intézkedések elfogadásától, mint például az abortusz tényleges betiltása;
• biztosítsák a szabad és tisztességes választásokhoz való jogot, különösen ha módosítják a választási törvényeket
• biztosítsanak egyenlő jogokat a szavazók támogatásáért versengő pártoknak a kampányhoz és vizsgálják meg a távoli szavazási módszerek alkalmazásának lehetőségét;
• gyakoroljanak a lehető legnagyobb önmérsékletet a mozgás szabadságának korlátozásakor, különös tekintettel a családi élethez való jogra;
• biztosítsák az oktatáshoz való jog érvényesülését azáltal, hogy minden tanuló valóban hozzáférhessen az oktatáshoz;
• a járvány ellenére garantálják a menekültügyi eljáráshoz való hozzáférést, azonnal ürítsék ki a görög szigeteken lévő menekülttáborokat és helyezzék át az ottani menedékkérőket más uniós országokba; és
• a technológia igénybevételével vagy igazságügyi együttműködésen keresztül találjanak megoldást a vádlottak jogainak biztosítására, és védjék a börtönökben lévők jogait.

(via. HVG, EP, Mérce)