Tavaly ilyenkor szerveztük meg első alkalommal a kelet-európai baloldali médiák találkozóját, ahol a régió baloldali médiaplatformjainak együttműködési alapjait fektettük le. Amilyen megerősítő és megvilágító erejű volt a felismerés, hogy mennyi problémával és elképzeléssel osztozunk lengyel, román, szerb barátainkkal, olyan nehéz volt idén lemondanunk arról, hogy személyesen beszélgethessünk a régió társadalmi és politikai helyzetéről. De az együttműködésen való munkát az elmúlt hónapokban is folytattuk, olvasóink számára pedig egy online beszélgetés keretében fogunk beszámolni a fejleményekről.

Péntek délután azt fogjuk megvitatni kelet-európai kollégáinkkal, hogy mi a szolidáris sajtó feladata a válság idején, és milyen munkákat kéne elvégeznünk annak érdekében, hogy térségünkben kiépüljön a szolidáris, internacionális sajtó infrastruktúrája.

Magyarország a földrajzi elhelyezkedésen túl társadalom-, politikatörténeti és gazdasági okokból is Kelet-Közép-Európa része, a régió politikai és társadalmi emancipációja nélkül a Kárpát-medencében sem lesz jó világ. A Mércében legalábbis ez a meggyőződésünk, és számos olyan médiaplatform működik a régióban, amelyet hasonló elképzelések fűtenek. Ezek közül hívtunk párat Budapestre tavaly novemberben, hogy az együttműködés lehetséges formáiról beszélgessünk.

A régió rendszerkritikus mozgalmai és értelmiségijei az elmúlt évtizedekben – különösen a 2008-at követő évtizedben – megszervezték azokat a médiaplatformokat, amelyek kritikusak az átmenet és a Nyugathoz való felzárkózás dogmáival, illetve feladatuknak tekintik a rendszerváltásokkal és föderációk összeomlásával újra erőre kapó (etnikai) nacionalizmusok elleni küzdelmet, valamint a kizsákmányolástól, birodalmi elnyomástól mentes, igazságos társadalom eszméinek terjesztését, az ezért küzdő társadalmi erőkkel való együttműködést. A néhány fős, teljesen önkéntes alapon működő moldovai Platzformától a több tucat szerkesztőnek munkát adó lengyel Krytyka Politycznáig széles a skála. Míg egyes platformok állami támogatásban is részesülhetnek, máshol nemcsak hogy ez hangzik sci-fibe illő lehetőségnek, de az is, hogy az olvasók legalább részben fedezni tudják a lap előállítási költségeit.

Egy tekintetben azonban senki sem bővelkedik erőforrásokban: mindannyiunknak megdöbbentően nehéz megbízható, helyben kiérlelt tudásokra és helyi tapasztalatokra alapozott információkat nyerni a szomszédban zajló társadalmi, gazdasági, politikai folyamatokról. A magyar sajtó munkatársai álmukból riadva felmondják, hány elektori szavazattal rendelkezik Wisconsin és Nevada állam, miközben alig foglalkozunk a régió társadalmi és politikai folyamataival.

A kelet-közép-európai nyilvánosságok évtizedek óta úgy tesznek, mintha több közünk lenne az USA-hoz és Nyugat-Európához, mint a szomszédos országokhoz.

A ”nemzetközi hírek” elsősorban a nyugati világ híreit jelentik, melyek közt elvétve számíthatunk minden kontextusuktól megfosztott, gyakran megvető vagy romanticizáló modorban tálalt, esetleges jelentőségű híreket Afrikából vagy Latin-Amerikából. Ez persze nem az egyes újságírók sara, hisz a magyar sajtó munkatársai is többnyire csak az egyre inkább kivéreztetett nemzetközi tudósítóhálózatok csatornáin felszivárgó szegényes hírekből tudnak dolgozni.

Ez éles kontrasztban van azzal a ténnyel, hogy régiónk társadalmaiban – a helyi sajátosságokat nem eltagadva – hasonló gazdasági, társadalmi és politikai folyamatok szervezik az életet, és a bosnyák, román, cseh társadalmak jövőjéből a mi sorsunk is sokkal inkább kiolvasható, mint a nyugati országokéból.

Ahhoz, hogy a helyi és nemzetközi nagytőkének, keleti és nyugati nagyhatalmaknak kiszolgáltatott társadalmak felismerhessék egymásra utaltságukat, a régiót ciklikusan kizsákmányoló, majd faképnél hagyó tőkéért folytatott verseny parancsával dacoló, a helyi tőkés csoportok érdekét szolgáló nacionalista hergeléssel szemben a népek barátságát hirdető, szolidáris régiós nyilvánosságra is szükség. Kollégáinkkal ezért azon szeretnénk dolgozni, hogy

a régió számára kulcsfontosságú kérdésekben közös, a határokon átnyúló tapasztalati bázison kidolgozott értelmezésekhez segítsük hozzá olvasóinkat, és lehetőségünk legyen a régióban zajló folyamatokat közvetlen forrásokból, a helyben kiérlelt értelmezések segítségével, a nyugati, vagy egyre megbízhatatlanabb állami ügynökségek gyakran dühítően torzító közvetítése nélkül feldolgozni.

Pénteki beszélgetésünk egyik panelján azt fogjuk körbejárni, hogy a válság milyen kihívások elé állít minket: hogyan tudjuk elvégezni a munkánkat a járvány idején, és a kibontakozó válság által okozott társadalmi károk enyhítése érdekében milyen szövetségeket kell kötnünk, illetve megerősítenünk? A következő időszak politikai tétje ugyanis mindenhol az lesz, hogy a válság költségeit milyen mértékben sikerül a hatalomnak az alul lévőkre hárítania. A nagytőke és az államok tehát azon lesznek, hogy a válság terheit cipelő csoportokat egymás ellen fordítsák, szerveződéseiket letörjék, hangjukat elnyomják. Ebben a küzdelemben a szolidáris sajtóra is fontos szerep hárul.

A válságban a térség gazdaságát domináló nagytőke érdeke az országok közti verseny fokozása lesz, a nemzeti és etnikai konfliktusok kiélezése pedig kapóra jöhet azokon a helyeken, ahol ezeknek a történelem megágyazott. A második panel résztvevői arról fognak beszélgetni, hogy milyen feltételei vannak a régióban az egymás munkájára támaszkodó sajtó kiépülésének, amely megteremtheti a nagytőke dominanciájával és a nacionalista politikákkal szembehelyezkedő régiós nyilvánosság alapjait.

Hálózatunk időközben bővült, így a tavalyi 15 szervezet mellett újak is bemutatkoznak a pénteki paneleken. Pósfai Orsolya kollégánkon túl az Alarm (Csehország), A szem (magyar nyelvű erdélyi), a Barricade (Bulgária), a Bilten (Horvátország), a Gazeta de Artă Politică (Románia), a Kapitál (Szlovákia), a Krytyka Polityczna (Lengyelország), a LeftEast (nemzetközi), a Mašina (Szerbia) és a Platzforma (Moldova) újságírói vesznek részt.

A beszélgetés angol nyelven folyik majd, magyar nyelven egy utólagos összefoglalóban tájékoztatjuk majd az olvasóinkat. A beszélgetés linkje pénteken, 17 órától itt érhető majd el.

A programot a Rosa Luxemburg Stiftung támogatja.