Részletesen reagált a Magyar Orvosi Kamara a mai nap folyamán a kormány és az Operatív Törzs napi jelentéseire, amelyek rendre azt hangsúlyozzák, van még elég lélegeztetőgép és intenzív ágy az egyre súlyosbodó, ambuláns Covid-helyzet kezelésére. A MOK ezzel szemben arra hívta fel a figyelmet vészjelzésnek is beillő mai összegzésében, hogy

„… az intenzív terápiás ellátáshoz szükséges feltételekből, legelső sorban is a szakképzett szakápolókból már a járványt megelőzően is hiány volt.”

Mint ismertetik, az eszközkészlet és az lélegeztetőgép-ellátottság ezzel szemben a tavaszi helyzethez mérten jónak számít, és a védőfelszerelésekből is lehetne több, de itt a hiány pótolható és kezelhető, a szakképzett dolgozók pótlása azonban nagyon is feladja a leckét, és főleg ez jelenti majd az igazi erőpróbát, ha az intenzív ápolásra szoruló covidosok száma tovább emelkedik.

Egyelőre a legtöbb kórházi intenzív terápiás osztály (ITO) úgy kénytelen kezelni a helyzetet, hogy egyszerűen teltházat kénytelen jelenteni, tehát onnantól fogva nemcsak a koronavírus-fertőzötteket de semmilyen más intenzív terápiás beteget nem tud fogadni. Ezen kívül számos helyen nem szakképzett munkaerővel, „tanulónővérekkel” töltik fel az orvosok az állományt, hogy az ellátás az óriási terhelés alatt ne omoljon végleg össze.

További, jelentős segítséget jelentene, ha rendben lennének az úgynevezett „szubintenzív” avagy „intermedier” ágyak és helyek rendben lennének, ahová az intenzív terápiát már nem, de intenzív ápolást még igénylő betegeket helyezhetnék el, de ezek száma már a járvány előtt is elégtelen volt és így is maradt.

A Kamara jelentése egy példával is érzékelteti, hogy 2020 novemberében egy átlag magyar kórháznak mi mindennel kell megbirkóznia az elszabadult járvány következtében:

„Egy megyei centrumban a megépüléskor 20 ágyas intenzív osztályt terveztek, de a járványt megelőzően 14 ágyra volt elegendő személyzet és felszerelés, így ennyivel üzemeltek. Azóta megnyitották a maradék hat ágyat, valamint egy korábbi sebészeti osztály helyén további 24-et, létrehozva egy több, mint 40 ágyas  COVID ITO-t. A korábbi sebészeti subintenzívből lett a 12 ágyas általános ITO, ahol az azóta is töretlenül érkező, nem COVID fertőzött, intenzív terápiát igénylő betegeket kezelik. Felszerelés van – ami nincs, az elegendő nővér minden eredetileg 6 ágyasból 4 ágyas ITO kórteremmé alakított, lélegeztetett betegeket is ápoló kórteremre az állandó ápolói jelenlét biztosításához. Így adott esetben arról, hogy a zárt, átlátszatlan ajtajú kórteremben a beteg kihúzta a tubusát, a központi monitoron látható gyors deszaturációból szereznek tudomást. „

A szakápoló-hiány a legfájdalmasabb, most ugyanis, az összegzés szerint egyetlen szakápolóra átlag 6-10 intenzív beteg jut.

Az intenzív terápiát igénylő covidos betegeket már nem sima oxigénen, hanem lélegeztetőgépen tartják életben. ehhez a légcsövekbe kell helyezni a készülékhez csatlakoztatott csövet, ezt hívják intubálásnak. Ez a művelet eleve óriási szakértelmet igényel, ráadásul az, akit intubáltak onnantól fogva állandó felügyeletre, figyelemre szorul, avagy szorulna, ha meg tudnák oldani.

A másik, fő problémának – más beszámolók és a MOK jelentése szerint is – a klinikai kezeléshez szükséges gyógyszerek hiánya is számít, többféle vírusellenes medicina is elérhető, ami hatékonyan képes a tüneteket csökkenteni, ezek alkalmazására a Covidos betegeknél azonban továbbra sincsen egységes, országos protokoll, ráadásul a már klinikai intenzív terápiához alkalmazott gyógyszerek mennyiségével is akadhatnak gondok, ha tovább emelkedik a betegszám az osztályokon.

Összezésként a létszámhiányra hivatkozva a MOK azt javasolja az intenzív ágyak számának befagyasztását, és a kormánytól azt kéri, kíséreljen meg még több szakápolót szerezni a gondozáshoz, „racionális átvezénylés”, valamint melléjük „önkéntesek, ápolók és orvostanhallgatók bevonása” is feltétlenül szükségessé vált a kamara szerint, más esetben a kórházak kapacitás hamarosan kimerül.

A Kamara még áprilisban készített erre a helyzetre szakmai ajánlást a kormány részére, a helyzet azonban lényegében a felszerelés egyes hiányosságainak pótlásán túl, őszre sem változott meg, a második hullám pedig jóval nagyobb kihívás elé állította az egészségügyet mint jó ideje bármi más.

Korábban, szeptemberben Orbán Viktor miniszterelnök még úgy nyilatkozott, Magyarország „teljes fegyverzetben várja” a pandémia második hullámát, és „csak a legeslegrosszabb forgatókönyvben” szerepelhet az a helyzet, ami most kialakulófélben van.

Minderről november 9-én, az éjszakai kijárási tilalom és egyes közintézményekbe kiírt kötelező tesztelés bevezetésekor a miniszterelnök már azt mondta, 50-50 százalékra teszik hogy telítődnek-e a kórházi kapacitások a következő hetekben, avagy nem.