Joe Biden egy történelmi távlatokban nézve is komoly egészségügyi vészhelyzet és gazdasági válság közepén kerül a világ vezető hatalmának élére. A járványhelyzet és a gazdasági problémák mellett az amerikai társadalmat mély konfliktusok szabdalják, amelyek szintén átfogó strukturális változásokat ígérnek.
Összegyűjtöttük hát, melyek Joe Biden programjának legfontosabb elemei, milyen megoldásokat javasol az amerikai társadalomnak.
- A COVID-helyzetet széleskörű teszteléssel és kontaktkutatással orvosolná, amelyet egy százezres létszámú új egészségügyi egység végezne. Veszélyességi pótlékot fizetne az egészségügyi dolgozóknak és más létfontosságú szakmák tagjainak, és fizetett sürgősségi betegszabadságokat finanszírozna.
- Ambiciózus, a környezetvédelmi szervezetek által is támogatott klímavédelmi program keretében 4 év alatt kétezer milliárd dollárt fordítana zöld infrastruktúrák fejlesztésébe. A terv része, hogy a fejlesztések által 2035-re az USA teljes elektromosság-igényét klímabarát módon elégítsék ki. A befektetések pedig egyúttal új munkahelyeket is létrehoznának.
- 775 milliárd dollárt fektetne a gondoskodási szektor fejlesztésébe. A terv elsősorban a gyereknevelés költségeit csökkentené a családok számára. Minden 3-4 éves számára hozzáférhető bölcsődei rendszert fejlesztene, és célzott adókedvezményekkel, illetve támogatásokkal garantálná, hogy azok a családok, amelyek a mediánjövedelem másfélszerese alatt keresnek, ne költsenek többet gondoskodásra, mint jövedelmük 7 százaléka. A munkáltatókat adókedvezményekkel ösztönözné munkahelyi gyermekgondozási létesítmények fejlesztésére.
- 700 milliárd dolláros kerettel ösztönözné a hazai feldolgozóipart, főként a hátrányosabb helyzetű régiókban. Ebből 400 milliárdot kimondottan arra költene, hogy a kormányzat Amerikában készült termékeket vásároljon, 300 milliárdot pedig kutatás-fejlesztésbe fordítana, elektromos autóktól az 5G technológiáig.
- A felsorolt fejlesztésekben külön figyelmet szentelne az afroamerikai kisebbség hátrányos vagyoni helyzetének felzárkóztatására. Az évi 125 ezer dollár alatt kereső családok számára az állami egyetemeket, de a hagyományosan fekete felsőoktatási intézményeket is ingyenessé tenné.
Kiterjesztené az Obamacare állami egészségbiztosítás kereteit, és a lakhatási támogatások rendszerét. - Komoly adóreformot hajtana végre, amely nagyrészt a nagyvállalatokat és a leggazdagabb amerikaiakat érintené, és tíz év alatt 3350 és 3670 milliárd dollárnyi pluszbevételt eredményezne a szövetségi kormányzatnak. 21-ről 28 százalékosra növelné például a társasági adókulcsot, és a tőkejövedelmet, amelyre jelenleg kedvezményesebb adózási forma érvényes, bevonná a jövedelemadó körébe. Mindezekkel összesen 12,4 százalékkal növelné a leggazdagabbak adóterheit.
- A megvalósuló befektetések mindegyikében a dolgozók számára garantált lenne a 15 dolláros minimum órabér, a hakni- és platformgazdaságban dolgozó, jelenleg önfoglalkoztató kisvállalkozóként kategorizált embereket is munkavállalókká nyilvánítaná, és lecsapna a munkáltatók szakszervezetek megszervezését ellehetetlenítő gyakorlataira.
Ezek a legfontosabb programelemek mind komoly szerkezeti változásokat hozhatnak az amerikai társadalom és gazdaság életébe, kérdés azonban, hogy mennyire komolyan vehető mindez attól a Joe Bidentől, akinek több évtizedes politikai karrierjét az állami költekezéssel és a jóléti beavatkozásokkal szembeni ellenszenv jellemezte, és aki emiatt joggal érdemelte ki a „deficithéja” minősítést.
Ráadásul a program végrehajtása kemény konfliktusok felvállasát jelentené a Republikánus Párttal, amely ha a többséget nem is, a blokkoló kisebbségi pozíciókat megőrzi a Szenátusban, és ezzel képes a Biden-stáb összes tervét lenullázni. A megválasztott elnök azonban ahelyett, hogy a szenátusi reform keretében felszámolná a kisebbségi obstrukciós lehetőségeit (pl. az ún filibuster-reform által), inkább megegyezésre törekedne. Ami Obama két mandátumának első két évét leszámítva azt jelentette, hogy a republikánusok minden ambiciózusabb tervet megszorítópolitikákba fordítottak át.
(via Vox)
