Húsz szakszervezet írta alá azt a csütörtökön közzétett nyilatkozatot, amelyeben a munkavállalói érdekképviseletek kiálltak a főváros által javasolt multiadó mellett.
A szakszervezetek úgy látják, hogy az októberben Karácsony Gergely főpolgármester által prezentált újraindítási adó (amelyet a Restart Budapest program keretében azoknál a budapesti székhelyű nagyvállalatoknál vezetnének be, amelyeknek éves adóalapja eléri vagy meghaladja az ötmilliárd forintos adóalapot) egy olyan kompromisszumos megoldás lehet a társadalom számára, amely sikeres lehet a munkahelyek megőrzésében.
Mint arról a Mércén beszámoltunk, a Fővárosi Önkormányzat olyan átmeneti jellegű, szektorális adó kivetését kezdeményezte a kormánynál októberben, amely az iparűzési adó szempontjából az 5 milliárd forint adóalap feletti cégek számára jelentene többlethozzájárulást. A jelenlegi 2%-os mérték helyett 2,5%-os iparűzési adót fizetnének a közös terhek enyhítése érdekében. Olyan vállalatokról, olyan gazdasági szektorokról van szó, akiket a válság nem, vagy kevésbé érintett és az elmúlt hónapok adószabályozása pedig kifejezetten támogatott (például iparűzési adó feltöltési kötelezettség eltörlése).
Karácsony Gergely főpolgármester akkor egy prezentációban arról beszélt, azért van szükség az intézkedésre, hogy Budapest megelőzze a súlyos csődhelyzetet, az alapszolgáltatások zavartalan fenntartását és a fővárosi munkahelyek megőrzését el lehessen érni. Ez a helyzet javarészt az iparűzési adó jövő évre várható, lényeges visszaesése, a kormány által a fővárosra is kiszabott, koronaválság nyomán bevezetett szolidaritási adó miatti súlyos, nagyjából 69 milliárd forintos költségvetési hiány következtében állt elő.
A szakszervezetek azt követően adták ki közös nyilatkozatukat csütörtökön, hogy a Főpolgármesteri Hivatal aznap azt közölte, hogy szakszervezeti egyeztetést tartottak a Városházán az újraindítási adóról. Szerintük ebben a nehéz helyzetben elérkezett az idő, hogy azok a cégek, amelyek megengedhetik, nagyobb felelősséget vállaljanak a válság elhárításában, nagyobb részt vállaljanak magukra a közös teherviselésből.
„Most azt látjuk, a társadalom érdeke az, hogy a bajban azok adjanak bele a közösbe, akiknek lehetőségük van rá! Most azt látjuk, hogy az újraindítási adó lehet a társadalom számára az egyik ilyen kompromisszumos megoldás”
– fogalmaztak.
Az újraindítási adóból befolyó összeg lehetőséget teremtene a fővárosi intézmények és cégek dolgozóinak 2021. évi bérfejlesztésére – áll a nyilatkozatban.
Az aláíró szakszervezetek kérik a törvényhozást, hogy biztosítsa ennek jogi lehetőségét, s a főváros mellett a települési önkormányzatok – a térség gazdasági helyzetének ismeretében – dönthessenek az újraindítási adóról, egy átmeneti jellegű iparűzési adó kivetéséről.
A nyilatkozat aláírói között szerepel a Független Szakszervezetek Demokratikus Ligája, a Magyar Szakszervezeti Szövetség, az Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés, a Szakszervezetek Együttműködési Fóruma, a Mérnökök és Technikusok Szabad Szakszervezete, a Főtáv Dolgozók Szakszervezete, a Fővárosi Vízművek Munkahelyi Szakszervezete, a Vendéglátó és Turisztikai Szakszervezet, a Tudományos és Innovációs Dolgozók Szakszervezete, az Egységes Közlekedési Szakszervezet, a Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezete, az Egyesült Villamosenergia-Ipari Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége, a Vízügyi, Közszolgáltatási Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége, a Fővárosi Közlekedési Dolgozók Demokratikus Szakszervezete, a Mezőgazdasági, Erdészeti, Élelmiszeripari és Vízügyi Dolgozók Szakszervezete, a Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete, a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezete, a Budapesti Közlekedési Szakszervezetek Szövetsége, a Városi Tömegközlekedési Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége, valamint Helyiipari és Városgazdasági Dolgozók Szakszervezete 2000.
Kiss Ambrus általános főpolgármester-helyettes és Fürjes Balázs, Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért felelős államtitkár a Fővárosi Közfejlesztések Tanácsának ülése után október közepén arról számoltak be, hogy nem sikerült megállapodniuk a multiadó kapcsán, ahogyan a kormány ahhoz sem járult hozzá, hogy csökkenjen a főváros szolidaritási adója, és hogy a főváros felvehessen egy 70 milliárdos hitelt.
Fürjes ezt akkor a következőképp indokolta: ha elfogadták volna a szolidaritási adó csökkentését, akkor igazságtalanul kevés pénz jutna a kisebb, szegényebb önkormányzatoknak; ha elfogadták volna a fővárosi adóemelést, akkor egy gazdaságilag nehéz időszakban indokolatlanul megnőttek volna a budapesti vállalkozások terhei; ha pedig elfogadták volna a hitelfelvételt, újra eladósodna a főváros.
