Valóban a jogállamiság bizonyos feltételeihez fogják a jövőben kötni az EU-s fejlesztési pénzek tagállamok közötti szétosztását egy mai, az Európai Tanács és az Európai Parlament között kötött megállapodás értelmében.

The @Europarl_EN and @EUCouncil have just agreed on the rule of law conditionality regarding the EU budget.

Main elements of the deal:

— Aleksejs Dimitrovs (@ADimitrovs) November 5, 2020

A kidolgozott feltételrendszer értelmében:

• A végleges szöveg a jogállamiság feltételeit (rule of law) fogja szövegszerűen tartalmazni, nem egy általánosabb „demokráciára, alapjogokra” tett utalást, ugyanakkor a végleges megállapodásba bekerülő szövegrész szerint a jogállamiság mellett „más alapértékeket” is figyelembe kell venni.
• Ahhoz, hogy jogállamisági eljárást indítsanak egy tagállam ellen, két feltételnek teljesülnie kell: 1, már létező, nyílt megszegése a jogállam követelményeinek, 2, ezek a jogsértések „az EU költségvetésében érintett pénzek elosztására vagy az Európai Unió anyagi érdekeire nagy hatást gyakorolnak.”
• Példaként hozzák fel ilyen esetekre a bírói függetlenség veszélyeztetését, állami szervek jogellenes intézkedéseinek sikertelen megakadályozását, állami források közintézményektől való jogellenes visszatartását, a jogorvoslati eszközök korlátozását.
• Az EP eredeti javaslata egy belső szakértői csoportról, ami jogállamisági eljárás esetén ezeket a feltételeket vizsgálják, a végleges megállapodásba nem került bele, de a Tanács „javasolja, hogy a Bizottság rendszeresen konzultáljon” a Velencei Bizottsággal, és az Európai Alapjogok  Központjával a döntés meghozatala előtt.

A jogállamisági problémák miatti pénzmegvonásról a döntés az Európai Tanácsban ülő tagállami kormányfők és miniszterek minősített többségével kell, hogy átmenjen, de nem került be a megállapodásba a „fordított minősített többség” elve, tehát hogy minősített többségű nem szavazattal meg lehessen szüntetni az eljárást.

A döntés előtt egy hónappal kell megkezdeni a vitákat a jogállamisági eljárásról az Európai Tanácsban, de komoly érdekellentét, viták esetén maximum 3 hónapig tárgyalhatnak ott végszavazás előtt.

Az új EU-s szabályozás 2021. január 1-től érvényes. Az innentől esetleg a jogállamot megsértő tagállamok, mint ahogy azt a megállapodást röviden elemző Aleksejs Dimitrovs, az Európai Zöldek jogásza megjegyzi, némi fellélegzéssel vehetik tudomásul. Nem lesz ugyanis EP-szavazás, csak a jóval szűkebb Tanácsban tárgyalják meg az eljárás kérdéseit, és az Európai Bizottság EP által javasolt belső szakértőgárdájának ajánlásai sem lesznek kötelezőek.

Ez elvileg elég manőverezési időt jelenthet bárkinek, akit 2021-től ilyen eljárás alá vonnak.

Az európai, liberális Renew frakció mindezek ellenére üdvözölte a döntést, annak több EP-képviselője is áttörésként üdvözölte. Dacian Cioloş, a Renew frakcióvezetője arról írt Twitterén, hogy a végső megállapodás nagy részben Cseh Katalin magyar és Moritz Körner német liberális EP-képviselők érdeme.

💥 Deal on a Rule of Law mechanism, linking respect for EU values to European money!

This is a major achievement for 🇪🇺 & the @RenewEurope family. Congratulations to our negotiating team @katka_cseh & @moritzkoerner

Europe is not a cash machine. This will now be clear! pic.twitter.com/FFTN1Phodv

— Dacian Cioloş (@CiolosDacian) November 5, 2020

Maga Cseh is reagált, szerinte a jelenlegi megállapodás „jó lecke” azok számára, akikl úgy gondolják, hogy az EU „tehetetlen az autokraták ellen.”

Next time you hear it’s impossible for European integration to take big, bold leaps forward, or that there’s no way we can win against autocrats doing their utmost to weaken Europe — remember this moment.

For the first time, we have a mechanism linking EU funds to EU values. https://t.co/P2iZDbjVIt

— Katalin Cseh (@katka_cseh) November 5, 2020

Az tény, hogy Orbán Viktor miniszterelnök, Varga Judit igazságügyi miniszter és a Fidesz EP-képviselői megpróbálták a jogállamisági feltételrendszer elfogadását megakadályozni az elmúlt hónapokban, hiszen éppen a bírói hatalom átalakítása, az EU-s pénzek nem szabályszerű felhasználása, szólás- és sajtószabadság miatt a magyar kormányt már számtalan kritika érte. Ugyanakkor a megállapodás végszövegéből tisztán látszik, annak ellenzői komoly engedményeket kaptak, így például a választott EP-képviselők plenáris ülésen nem szavazhatnak majd az esetleges kifizetési felfüggesztésről, ez az Európai Tanács zárt ülésein, átláthatatlanul történik majd meg.