„Mikor kaphatják meg a szociális ágazatban dolgozók a lelkiismeretes munkájuk után járó méltó elismerést?” – tette fel az írásbeli kérdést Rig Lajos (Jobbik) országgyűlési képviselő Kásler Miklósnak, az emberi erőforrások miniszterének.
Rig felhívta a figyelmet arra, hogy a koronavírus-járvány első hulláma idején a kormány azzal kampányolt, hogy a nehéz időkben 500 ezer forintos egyszeri pluszjuttatással honorálta az egészségügyi dolgozók erőfeszítéseit (bár utóbb kiderült, hogy nem mindenkiét – ami meglehetősen sok feszültséget szült).
Az egyszeri juttatásból fájóan kimaradtak a szociális ágazatban dolgozók, akik ugyancsak erejükön felül teljesítettek, és teljesítenek a mai napig. Ennél is nagyobb probléma, hogy az ágazatban dolgozók bérhelyzetének rendezése hosszú ideje késik:
közel 80 százalékuk mindössze a garantált bérminimumot kapja (ez 2019-ben bruttó 195 ezer forint volt, 2020-ban pedig bruttó 211 ezer forint).
Nem véletlen, hogy a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezete (MKKSZ) október 27-én online sztrájkba kezdett szociális ágazat dolgozóinak 500 ezer forintos pluszjuttatásáért.
Kásler Miklós ugyan elismerte, hogy az egészségügyi dolgozókhoz hasonlóan nagyra becsüli a szociális ágazat dolgozóinak munkáját is, „hiszen ők más körülmények között, de ugyanazt a szemléletet képviselték: a rászorulókon való segítést, az emberi együttérzést, és ez plusz feladatokat rótt rájuk is”, ám egyből jelezte azt is, az üres szavakon túl másra ne nagyon számítsanak.
A miniszter szerint ugyanis „bizonyos differenciálásra szükség volt”, hiszen bármennyire szeretné a kormány, hogy mindenkinek emelkedjen a jövedelme, ez csak a gazdasági lehetőségek határáig lehetséges.
Rig Lajos mindezek tükrében úgy fogalmazott írásbeli kérdésében:
„Az ágazatban dolgozók a koronavírus okozta rendkívüli helyzetben is bizonyították rátermettségüket. Ezt a magyar társadalom elismeri, már csak Magyarország Kormányának kellene a korábban felismert tarthatatlan helyzeten változtatni, ennek hiányában ugyanis a szociális ellátórendszer pusztán idő kérdése, de menthetetlenül összeomlik.
Miniszter úrra vár a feladat, hogy átverekedje a szociális szféra ígért bérkorrekcióját a kormány azon többségben lévő tagjain, akik ezt a miniszterelnök által a magyar történelem elmúlt 100évének legsikeresebb évtizedében eredményesen blokkolták.”
A teljes beadvány itt olvasható.
Ám ahogy azt már megszokhattuk, Kásler miniszter helyett Rétvári Bence államtitkár válaszolt, a maga keresetlen stílusában.
Rétvári többek közt azzal ütötte el a kérdést, hogy a minimálbér és a garantált bérminimum emelése 14 százalékos bérmelkedést eredményezett az ágazatban (valóban, hiszen ennyire alacsonyról indulnak a szociális szféra dolgozói), valamit azzal büszkélkedett, hogy 2010 óta a kormány több mint duplájára emelte az ágazatban foglalkoztatottak bérét (lásd az előző zárójeles megjegyzést). Arról viszont nagyvonalúan elfelejtkezett, hogy még ezen sikerpropagandaként elkönyvelt eredmények mellett is óriási a bérfeszültség az ágazatban, minek köszönhetően nagy a fluktuáció is, és jelentős a munkaerőhiány.
Hogy mennyire nagy a baj az ágazatban, arról itt írtunk bővebben.
Lehet, hogy Rétvári Bencének is érdemes lenne átpörgetni azokat a posztokat, amelyekben arról vallanak az ágazatban dolgozók, mire tudnák elkölteni azt a bizonyos félmilliót, ha ők is megkapnák.
Egyébként a kérdés erre vonatkozó részét Rétvári szó nélkül hagyta – magyarán a minisztérium még csak foglalkozni sem hajlandó az egyszeri 500 ezer forintos juttatás kérdésével.
