Lengyelországban lassan két hete folyamatosan hatalmas tüntetések és sztrájkok zajlanak, miután az alkotmánybíróság alkotmányellenesnek ítélte a jelenleg érvényes abortusz szabályozást. A bíróság döntését hétfőn kellett volna hivatalosan kihirdetni, ezáltal lépett volna jogerőre, azonban a jobboldali Jog és Igazságosság (PiS) által vezetett kormány ezt elhalasztotta, írja a 444.hu.

„Zajlik egy vita, és jó lenne időt hagyni a  dialógusra és egy új pozíció kialakítására ebben a nehéz helyzetben, amely sok érzelmet korbácsol fel”

– nyilatkozta a miniszterelnöki kabinet vezetője, Michał Dworczyk kedden.

A Guardian cikke szerint nem világos, hogy a kormány egyáltalán dönthet-e az alkotmánybírósági ítélet kihirdetésének elhalasztásáról. Anna Wójcik jogtudós szerint a halasztás egyértelműen politikai döntés. „A bírósági ítéleteket haladék nélkül ki kellene hirdetni, ennek halogatása jogi trükközés.”

Kinga Stańczuk, a lengyel baloldali párt, a Razem aktivistája a Mércének adott interjúban október 27-én azon az állásponton volt, hogy nem valószínű, hogy a kormány vissza tudná vonni a döntést, hiszen nem ők hozták, hanem az alkotmánybíróság. Stańczuk szerint, ha a kormány mégis meghátrálna a tüntetések következtében, akkor megtehetné, hogy nem hirdeti ki a döntést – ez történt most –, vagy népszavazást hirdethet az abortusz kérdéséről. Ezt a kimenetet támogatja több ellenzéki is.

Stańczuk azt is kiemelte az interjúban, hogy a lengyel alkotmánybíróságon már évek óta nem a megfelelő módon történik az eljárások lefolytatása, jogvédő csoportok szerint az abortusz szigorításáról szóló döntés sem jogszerű keretek között dőlt el. Ráadásul magát a bíróságot „évek óta manipulálják, a Jog és Igazságosság (a lengyel kormánypárt) olyan bírókat nevezett ki, akiknek jogi értelemben nem lenne szabad ott lenniük” – állítja Stańczuk.

Az abortusz szigorításának kérdése azok után került az alkotmánybíróság elé, hogy egy csoport jobboldali parlamenti képviselő előterjesztette a javaslatot – a most a döntés elhalasztásáról döntő kormánypárt is képviseltette magát ebben a csoportban. Ennek ellenére például Jarosław Kaczyński (a Jog és Igazságosság párt vezetője) nem volt elégedett a kimenettel. Bár a személyes véleménye szerint a nőknek sosem lenne szabad abortuszra menniük, a teljes tiltást nem támogatta, sőt, 2016-ban szavazott is ellene.

Mateusz Morawiecki miniszterelnök egyeztetésre hívta a tüntetőket és az ellenzék politikusait, Andrzej Duda elnök pedig egy olyan új szabályozás lehetőségét vetette fel, amely engedélyezné az abortuszt az olyan esetekben, amikor a magzat biztosan nem életképes, olyan rendellenességek esetében viszont nem, mint amilyen például a Down-szindróma.

A lengyel alkotmánybíróság október 22-én döntött úgy, hogy a jelenleg érvényes, eleve rendkívül szigorú abortusz szabályozást tovább szigorítja. Amennyiben a döntés jogerőre emelkedik, onnantól kezdve Lengyelországban csak akkor kérhető majd művi terhességmegszakítás, ha az nemi erőszak következménye, vagy ha a magzat kihordása életveszélyt jelentene a nő számára. A korábbi szabályozáshoz képest ez annyiban szigorúbb, hogy a beteg magzat elvetetését sem engedélyezi, még akkor sem, ha az biztosan nem életképes.

A döntést követően a rendszerváltás óta nem látott méretű tüntetések robbantak ki az országban: múlt pénteken például százezres tömeg gyűlt össze Varsó utcáin. A tüntetések két fő követelése az abortuszszabályozást érintő alkotmánybírósági döntés érvénytelenítése, valamint a Jog és Igazságosság kormányának lemondása.