Dúró Dóra, a Mi Hazánk elnökhelyettese ezúttal a már évek óta kapható, Vagánybagoly és a harmadik Á című, gyerekek érzékenyítését szolgáló mesekönyvet gyalázta meg, mintegy megismételve múlt heti performanszát, mikor a Meseország mindenkié című, frissen megjelent kiadványt darálta le.

A szélsőjobboldali párt ezzel mintha jelezni akarná, hogy továbbra is létezik, nem tűnt el a kormánypárt(ok) árnyékában azzal, hogy a Fidesz is zászlajára tűzte a legalpáribb homofóbiát.

Persze miért is ne tűzte volna, mikor úgy tűnik, a szexuális kisebbségek gyalázásával és veszélyes ellenségként való ábrázolásával új erőt lehet lehelni kormányzati gyűlöletpropagandába, amit mintha az elmúlt időszakban némiképp elhomályosított volna a koronavírus-járvány (és annak félrekezelése), és nemigen tudta megmenteni az Unió lesorosbérencezése sem.

Persze Dúró örülhetne is annak, hogy a kormányzat ily készségesen karolta fel szélsőjobboldali pártja kezdeményezését – és annyira meglepve sem lehet, hisz a homofóbia még ha nem is ennyire nyíltan, de eddig is a kormány eszköztárába tartozott – az ugyanakkor rémisztő is lehet, hogy a kormányon lévő szélsőjobboldal ellopja a show-t.

Talán ezért is emelte ki ezúttal Dúró, hogy a most meggyalázott érzékenyítő mesekönyvet megjelenése idején a Nemzeti Kulturális Alap is támogatta – számonkérve Kásler minisztert (aki a könyv megjelenése idején még nem volt miniszter), hogy ez mégis hogyan sikerülhetett.

Mindenesetre, akár azért csinálja hogy egy kicsit figyeljen rá és pártjára a média és fontosabb témává váljanak a közbeszédben, akár meggyőződésből – valószínűleg mindkettő felfedezhető motivációiban – a homofób indulatok ilyen felkorbácsolása lehet, hogy számára előnyös (legalábbis rövid távon), a magyar társadalomban nagyon nehezen helyreállítható károkat okoz.

Már a múlt héten láthattuk, hogy a Mi Hazánk, és nyomán a kormány kommunikációjától megerősítve szélsőjobboldali csoportok felhatalmazva érezték magukat, hogy könyvesboltokat jelöljenek bűnösnek matricáikkal, és olyan embereket tartsanak félelemben, akiket a propaganda által kijelölt irány alapján alacsonyabb rendűnek, egyszersmind veszélyesnek bélyegeznek.

Ezt a hatást természetesen a Mi Hazánknál is látják, és tudatosan játszanak arra az újabb könyvgyalázással, hogy megmutassák, ők ennek az újonnan fellángolt gyűlöletnek az eredői, ők formálhatnak jogot a szélsőjobboldal támogatóinak és híveinek tömegeire, mint szavazókra.

Minél tovább kitart ez a gyűlölet, annál jobb esélyeik vannak a felszínen maradni, így nem várhatunk mást, minthogy egyre súlyosabban fogják művelni a szélsőjobboldali izgatást – aminek persze várható következménye, hogy a továbbiakban sem akar majd a Fidesz lemaradni, és amennyiben a társadalom elég széles rétegével rezonál – még ha finomabb körítéssel is – de fel fogja mondani a Mi Hazánk által feladott leckét.

Hogy a legfrissebb mesekönyv-pusztításra mi lesz a Fidesz válasza, az kétséges – az azonban bizonyos, hogy a mind a Mi Hazánk, mind a kormány érdekeit prímán szolgáló, mesterségesen gerjesztett morális pánik vesztesei mi vagyunk, Magyarország lakói – a többségi magyarok, a kisebbségi magyarok, a meleg magyarok, a más színű magyarok, és azok is, akik nem magyarok, mégis ennek az országnak a lakói.

Mert az első csoporton kívül szinte mindegyik másik ellen uszít a jobboldal, de amit sokan nem vesznek észre, hogy ezt végső soron az összes társadalmi csoport megsínyli.