A kormány unortodox módszerekkel segíti azon vállalkozókat, akik a magyar energiaipar zöld fordulata keretében beszállnának a naperőműves bizniszbe, azonban piaci alapokon nem sikerül nekik egyről a kettőre jutniuk – derül ki a 444 riportjából.
A cikkből kiderül, hogy a kormány adminisztratív módszerekkel segítette elő, hogy egy naperőműveket telepítő vállalkozó megszerezhesse a kiszemelt földeket akkor is, ha gazdái nem akarták eladni.
Plachy László vállalkozó Kazincbarcika környékén szándékozik közel 1000 hektáron naperőműveket telepíteni, ennek jegyében – ahogy a lapnak maga nyilatkozta – nagyjából 150-250 hektár esetében kellett az államnak beavatkoznia, hogy megszerezhesse a szükséges területeket.
Ez úgy nézett ki, hogy miután a gazdák nem szándékoztak jószántukból eladni mezőgazdasági területeiket – a vállalkozó szerint a piaci árnál egyébként magasabb összegért – a földhivatal átminősítette a földeket mezőgazdasági területről olyan területté, ahol naperőművet lehet építeni.
Ennek menetét a Csaba néven emlegetett gazdálkodó példáján keresztül mutatja be a lap, aki úgy kapta meg az értesítést az átminősítésről, hogy sokszori győzködésre sem adta el földjét, ami mint kiderült azért volt lehetséges, mert a kormány az Innovációs és Technológiai minisztériummal folytatott tárgyalások hatására kiemelt jelentőségűvé minősítette a projektet.
A cikk szerint tíz tulajdonos volt érintett hasonló eljárásban, és az egyik település, Szuhakálló önkormányzatának jegyzőkönyvéből az is kiderül, hogy az önkormányzatnak úgy kellene kivonnia a naperőmű építésére kijelölt földeket a művelés alól, és elküldeni a bérlőket róla, hogy nem is biztos, hogy a beruházás valóban megtörténik.
A hasonló jellegű intézkedések azzal járnak, hogy a földeket korábban művelő gazdálkodók – legalábbis az átminősített földeken – elesnek a mezőgazdasági tevékenység végzésének lehetőségétől, ráadásul mivel el kell fogadniuk a kormányhivatalon keresztül tett vételi ajánlatot vagy megindul a kisajátítási eljárás, alkupozíciójuk is igen gyenge.
Az pedig, mint a cikkből kiderül, nem opció, hogy nem akarják eladni a földet: ez esetben ugyanis a hatóságok sietnek a kormány által favorizált vállalkozó segítségére, hogy a gazdákon és az önkormányzatokon keresztül tudja nyomni akaratát, és nem utolsó sorban gazdasági érdekeit.
Noha egy ilyen naperőmű építése egy ideig munkát ad akár helyi embereknek is, az üzemeltetéséhez már jóval kevesebb munkaerőre van szükség, tehát hosszú távon nem tud viszonylag sok embert foglalkoztatni, emellett a területeken, melyeket működik, értelemszerűen ellehetetleníti a mezőgazdasági tevékenységet.
Így a termőföldekre telepített naperőművek – amellett, hogy megújuló energiaforrások – egyrészt társadalmi károkat okoznak, másrészt nehezen megindokolhatóan csökkentik a művelés alatt álló területek mennyiségét, hosszú távra ipari jellegűvé változtatva őket.
Ezzel szemben bevett gyakorlat, hogy meglévő ipari vagy lakóépületek tetejére telepítenek naperőműveket, ami ugyan technikai – és Magyarországon lagalábbis adminisztratív – szempontból macerásabb, ugyanakkor nem csökkenti a rendelkezésre álló földek mennyiségét és méretét.
A kormány és Plachy viszonyáról, valamint a mezőgazdasági földek elvételéről, a kiszemelt biogazdaság ellehetetlenítéséről további részletek olvashatók a 444 riportjában.
