„A bérrendezés ilyen egyoldalú formában és ütemezésben való kivitelezése, melyet a foglalkoztatás korlátozásokkal kiegészítenek tömeges megélhetési nehézségeket, pályaelhagyást, sőt országelhagyást eredményezhet!” – írja a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara, Dr. Kincses Gyulának címzett nyílt levelében.

Az Orvosi Kamara elnökének intézett üzenetükben arra kérik a szervezet vezetőjét, hogy jelenlegi formájában ne fogadják el a hétfőn, a rekord gyorsasággal a parlament elé kerülő, és ott megszavazott „egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló törvényt”. A MESZK egyrészt aggályosnak tartja, hogy az egészségügyi szakdolgozók tízezreit érintő foglalkoztatással kapcsolatos törvény tervezetének véleményezésére mindössze alig négy órát kaptak, ami szerintük csupán  egyszeri átolvasásra volt elegendő, ezért nem támogatták azt.

„Természetesen a rendelkezésre álló idő lejártát követően, munkajogban jártas szakjogászok, humán politikai vezetők bevonásával tovább folytattuk a hirtelen jött iromány értelmezését. Álláspontunk ezt követően sem változott, sőt érveinkben, indokainkban megerősödtünk.”

A törvény elutasításának oka a MESZK részéről elsősorban nem a mellékletben foglalt orvosi bértábla, hanem a joganyag által leírt elvárások, követelmények a szakdolgozói kar számára alapvetően előnytelen helyzet előre vetítése, valamint az egészségügyi ellátórendszer számos területére gyakorolt igen kedvezőtlen hatása, a betegellátás bizonytalanná válása volt. Szerintük ugyanis félő, hogy az új szabályok bevezetése a szakdolgozói humánerőforrás hiány miatt ellehetetlenítik egyes intézmények működését, mivel a magyar szakdolgozói kar jelentős része másod, sőt harmadállás együttes fenntartásával tudta és tudja biztosítani azt az anyagi biztonságot, amelyet „jogosan követeltünk együtt” a korábbi tárgyalásokon.

„A bérrendezés ilyen egyoldalú formában és ütemezésben való kivitelezése, melyet a foglalkoztatás korlátozásokkal kiegészítenek tömeges megélhetési nehézségeket, pályaelhagyást, sőt országelhagyást eredményezhet! Meg kell őrizni munkatársainkat, hiszen magyar betegeket csak magyar nyelven beszélő magyar szakdolgozói karral lehet személyre szólóan ellátni.”

Felhívják a figyelmet arra is, hogy az egészségügyi ellátórendszerben való munkavégzést a társadalom nem minden tagja akarja, tudja felvállalni, képes azt elvégezni. Hozzáteszik azt is, a a koronavírus világjárvánnyal való sikeres megküzdés nemcsak és kizárólag a magyar orvosok helytállásának köszönhető, hanem valamennyi egészségügyi dolgozónak és egészségügyben, valamint a szociális ellátásban dolgozónak.

„Az egészségügy csapatmunka! Az egészségügy szakdolgozók „nélkül nem megy!”

Tisztelt Elnök Úr!

Ez idáig azt hittük, hogy szolidárisan együtt képviseljük az egészségügyi dolgozó kollégáinkat. Most sajnos csalódottságunknak kell hangot adni. Reméljük a Magyar Orvosi Kamara szolidaritást vállal velünk, nem fogadja el ilyen formában a törvényt és semmi esetre sem vesz részt a megvalósításában!”

Nem csak az egészségügyi szakdolgozók képviselői fogalmazták meg aggályaikat a miniszterelnök szombati MOK-kal való tárgyalása után, alig két nappal elfogadott törvény miatt.

A Független Egészségügyi Szakszervezet (FESZ) azt emelte ki vasárnapi közleményében, hogy a meghirdetett orvosbéremelés – ha az nem jár együtt a többi egészségügyi dolgozó bérrendezésével – komoly bérfeszültséget generál, mert sokan csak jóval mérsékeltebb, vagy semmilyen béremelést nem kaptak, illetve fognak kapni, és továbbra is rendkívül alacsony bérekért végzik- még a beígért béremeléseket is figyelembe véve – megfeszítő munkájukat. Ezért azt kérik a kormánytól, hogy a szakdolgozók és a többi közfinanszírozott egészségügyi dolgozó részére 2021 elején az orvosok béremelésével arányos béremelésre kerüljön sor.

A szakdolgozók hiánya a FESZ szerint ma már feszítőbb, mint az orvosoké, aminek különösen nagy jelentősége van most a járvány idején. „Nem lehet az egészségügyi dolgozók szűkebb körét kiemelni, míg a többi, szintén kulcsszerepet játszó dolgozót aránytalanul alacsonyabb mértékben elismerni, mert így a szakma elhagyása folytatódni fog, ennek pedig a betegek látják kárát” – írják.

A szakszervezet ezért a 2022-re tervezett szakdolgozói béremelés 2021-re való előre hozását kéri a kormánytól, valamint a béremelések százalékos mértékének a megemelését, hasonló nagyságúra, mint amit az orvosok megérdemelt módon elértek.

A Magyar Orvosok Szakszervezete (MOSZ) ugyancsak azt kifogásolta a törvénnyel kapcsolatban, hogy az EMMI a kiemelt jelentőségű és sok egészségügyi dolgozó életében sorsfordító jelentőségű törvénytervezet véleményezésére mindössze négy órát adott az érdekvédelmi szervezeteknek. Ezért hétfői közleményükben azt követelték, hogy széles körű egyeztetés során, konszenzusos alapon történjen egy ilyen horderejű változás megtervezése és megvalósítása.

A MOSZ elsősorban a törvény magánpraxisra vonatkozó részét kritizálta: a törvénytervezet szerintük az egészségügyi dolgozók számára jelentős érdeksérelemmel jár, mert megtiltja a másodállás vállalását, ami csorbítja az orvosok szabad vállalkozáshoz való jogait. A MOSZ álláspontja az, hogy a másodállások korlátozása ellátási hiányosságokhoz, vagy vidéki kórházak ellehetetlenüléséhez, esetleg bezárásához fog vezetni. Arra is rámutatnak, hogy a tervezet szerint az egészségügyi dolgozók akár 2 évre is kirendelhetők lehetnek másik munkáltatóhoz – akár az ország másik felébe is – különösebb indok, bárminemű kontroll és megfelelő garanciák nélkül.