Kedden kora délután már meg is szavazta a parlament az orvosok bérrendezéséről és jogállásáról szóló törvényt. Mint ismert, Orbán Viktor szombaton jelentette be, hogy aznapi egyeztetésüket követően a kormány elfogadja a Magyar Orvosi Kamara (MOK) javaslatát az orvosok bérrendezéséről, az erről szóló törvényjavaslatot –  amelynek célja a hálapénz kivezetése is – a kormány hétfőn be is nyújtotta a parlament elé.

Az Országgyűlés szinte teljesen egyhangúlag szavazta meg hétfőn délután, hogy a törvényjavaslatot kivételes eljárásban tárgyalják – így fordulhatott elő, hogy a mai parlamenti ülésen már döntöttek is róla.

A törvényt végül szintén egyhangúlag, 165 igen, 0 tartózkodás és 0 nem szavazat mellett fogadták el a honatyák.

Kincses Gyula, a MOK elnöke szombat este elmondta: az új bértábla szerinte lehetővé tenné, hogy hosszú évtizedek után a magyar orvosok egyetlen munkahelyen, rendezett körülmények között dolgozva, nyugodtan tudják ellátni a feladataikat, és végre megszüntetné, vagy legalábbis mérsékelné a szakterületen tapasztalható, súlyos önkizsákmányolást.

A törvényjavaslat a bérkérdés mellett szigorúan határozta meg a magán- és az állami egészségügy viszonyát is. Most az orvosok közül sokan dolgoznak mindkét ellátási formában: az állami kórházban folytatnak magánpraxist. Ez a törvényjavaslat szerint január 1-jétől tiltott lesz, vagyis az az orvos, aki állami fenntartású kórházban dolgozik, ezzel párhuzamosan nem dolgozhat majd másodállásban a magánellátásban. Eszerint az orvos a magánbetegét nem műtheti majd az állami kórházban/infrastruktúrában.

A törvényjavaslat értelmében az egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló személy – sürgős szükség esetét kivéve – nem láthat el olyan beteget, akinek más (nem az egészségügyi szolgálati) jogviszonyában már ugyanazon betegségét kezelte, vagyis a magánbetegét nem műtheti majd az orvos az állami kórházban (Ezen korlátozás alól felmentés adható azonban egyes, kormányrendeletben meghatározott esetkörökben, ilyen lehet különösen a komplex megközelítést igénylő területeken, például a szülészeti-nőgyógyászati szakterületen nyújtott ellátások köre.)

A másodállás tiltása mellett az egészségügyi dolgozó vagy az egészségügyben dolgozó az egészségügyi szolgáltatás nyújtása során a jogszabályban vagy jogszabály alapján meghatározott térítési díjon felül az egészségügyi szolgáltatás nyújtásáért semmilyen pénzbeli, gazdasági szolgáltatás keretében nyújtott vagy természetbeni ellenszolgáltatást vagy egyéb előnyt nem kérhet, illetve nem fogadhat el – tartalmazza a törvényjavaslat. A hálapénz adása vagy elfogadása Btk.- tényállás lesz, 2021. januárjától akár egy év börtön járhat érte.

Csapdát sejt az orvosszakszervezet az új bértábla mögött

Az egészségügyi dolgozók különböző szakmai szervezetei – noha magát a béremelés tényét első reakcióként általánosságban üdvözölték – már az első naptól fogva jelezték, hogy a kormány által elfogadott bérrendezés, majd pedig a törvényjavaslatban foglalt egyéb elemek  számos további aggályos kérdést vetnek fel.

Maga az orvosokat a kormánnyal folytatott tárgyalás során képviselő MOK is kifogással élt a villámgyorsasággal a parlament plénuma elé kerülő szabályozás ellen. A kamarát is meglepte, hogy pár órás véleményezési határidővel kapták meg a tervezet anyagát, mivel a miniszterelnökkel folytatott szombati tárgyaláson Kincses Gyula beszámolója szerint az nem hangzott az el, hogy a megbeszéltek hétfőn már jogszabályszinten kerülnek be a parlamentbe. A MOK ezért hétfőn délután már írásban közölte Kásler Miklós Emmi-miniszterrel, hogy nem fogadják el a törvénytervezet bértáblával kapcsolatos részét. Kifogásolták ugyanis, hogy  a törvény nem terjed ki azokra, akik vállalkozóként működnek, valamint az alapítványoknál, kht.-knál és magánszolgáltatóknál dolgozó alkalmazottakra.

A Független Egészségügyi Szakszervezet (FESZ) azt emelte ki vasárnapi közleményében, hogy a meghirdetett orvosbéremelés – ha az nem jár együtt a többi egészségügyi dolgozó bérrendezésével – komoly bérfeszültséget generál, mert sokan csak jóval mérsékeltebb, vagy semmilyen béremelést nem kaptak, illetve fognak kapni, és továbbra is rendkívül alacsony bérekért végzik- még a beígért béremeléseket is figyelembe véve – megfeszítő munkájukat. Ezért azt kérik a kormánytól, hogy a szakdolgozók és a többi közfinanszírozott egészségügyi dolgozó részére 2021 elején az orvosok béremelésével arányos béremelésre kerüljön sor.

A szakdolgozók hiánya a FESZ szerint ma már feszítőbb, mint az orvosoké, aminek különösen nagy jelentősége van most a járvány idején. „Nem lehet az egészségügyi dolgozók szűkebb körét kiemelni, míg a többi, szintén kulcsszerepet játszó dolgozót aránytalanul alacsonyabb mértékben elismerni, mert így a szakma elhagyása folytatódni fog, ennek pedig a betegek látják kárát” – írják.

A szakszervezet ezért a 2022-re tervezett szakdolgozói béremelés 2021-re való előre hozását kéri a kormánytól, valamint a béremelések százalékos mértékének a megemelését, hasonló nagyságúra, mint amit az orvosok megérdemelt módon elértek.

A Magyar Orvosok Szakszervezete (MOSZ) ugyancsak azt kifogásolta a törvénnyel kapcsolatban, hogy az EMMI a kiemelt jelentőségű és sok egészségügyi dolgozó életében sorsfordító jelentőségű törvénytervezet véleményezésére mindössze négy órát adott az érdekvédelmi szervezeteknek. Ezért hétfői közleményükben azt követelték, hogy széles körű egyeztetés során, konszenzusos alapon történjen egy ilyen horderejű változás megtervezése és megvalósítása.

A MOSZ elsősorban a törvény magánpraxisra vonatkozó részét kritizálta: a törvénytervezet szerintük az egészségügyi dolgozók számára jelentős érdeksérelemmel jár, mert megtiltja a másodállás vállalását, ami csorbítja az orvosok szabad vállalkozáshoz való jogait. A MOSZ álláspontja az, hogy a másodállások korlátozása ellátási hiányosságokhoz, vagy vidéki kórházak ellehetetlenüléséhez, esetleg bezárásához fog vezetni. Arra is rámutatnak, hogy a tervezet szerint az egészségügyi dolgozók akár 2 évre is kirendelhetők lehetnek másik munkáltatóhoz – akár az ország másik felébe is – különösebb indok, bárminemű kontroll és megfelelő garanciák nélkül.

A MOSZ úgy fogalmaz:

„jelenleg a COVID19 járvány súlya alatt roskadozó egészségügyi ellátó rendszert nyilvánvalóan a másodállásokban és önként vállalt túlmunka tartja működőképesen. Ezzel a törvényjavaslattal a jogalkotó a megfelelő ellátás puszta létét veszélyezteti.”

A szakszervezet szerint a nyilvánvaló szabadságjogok csorbulása nem hogy vonzani fogja külföldről vagy a magánszektorból a kollégákat, a munkaerő-áramlás iránya megjósolhatóan ezzel ellentétes lesz. Azt is kiemelik: továbbra is teljességgel tisztázatlan az alapellátás helyzete, annak finanszírozása, miközben folyamatosan nő a tartósan betöltetlen háziorvosi és fogorvosi körzetek száma, és az alapellátásban van legtávolabb az orvosok és ápolók bére a közalkalmazotti bértáblától.

A MOSZ úgy véli, hogy a kormány a Magyar Orvosi Kamara bértábláját használta fel arra, hogy csapdába csalja az orvostársadalmat.

Kincses: Sok érdek fog sérülni

Kincses Gyula MOK-elnök hétfőn este volt volt az ATV Egyenes beszéd című műsorának vendége, ahol válaszolt a törvénymódosítással kapcsolatos kérdésekre. Kincses elmondta, a hálapénz sokkal nagyobb károkat okoz, mint a pénzügyi terhek, ezért a MOK kérte, hogy bűncselekménynek számítson annak elfogadása. De ezzel együtt azt is kérték, hogy az adó és az elfogadó oldal legyen szankcionálva, mert nagyon furcsa helyzet lenne, ha a MOK egyetértene azzal, hogy bűncselekmény lenne elfogadni, de a másik oldalon nem csökkenne a nyomás.

Kincses kiemelte: egy számonkérhető, mérhető, transzparens rendszerben nem kell hálapénzt adni.

A másodállás korlátozásáról a MOK elnöke úgy vélekedett, szerinte a kormányzati cél nem az, hogy a magánszféra számolódjon fel, hanem az a folyamat érjen véget, hogy az állami ellátásban kezel valakit egy orvos, majd azt mondja a betegnek: „soká van időpont, akkor hozzám jöjjön magánba”, majd műtétkor azt mondja, jöjjön vissza a beteg a kórházba.

A házi és gyermekorvosokkal, fogorvosokkal kapcsolatban a kormány mondása Kincses szerint az volt, hogy az ő problémájukat is kezelni kell, de nem ebben a törvényben, mert akkor alkalmazottá kellene válniuk, és az alapellátásban dolgozók nem akarnák feladni a függetlenségüket. Egy javarészt idős orvosokból álló rétegről van szó ugyanis, akik beleszoktak egy önálló döntési, gazdálkodási pozícióba, és nem biztos hogy belépnének egy újabb rendszerbe.

Kincses nem kertelt, szerinte sok érdek fog sérülni az új törvénnyel a hálapénz kivezetése és a másodállás tiltása miatt, de alapvetően az az érdekük az orvosoknak is, hogy változzon a világ, és tisztességes körülmények között, egy helyről tudják megkeresni azt a pénzt, amiből élnek.

(MTI, atv.hu)