Árnyékkormányt állít fel a választás után Litvániaba menekült fehérorosz ellenzéki elnökjelelöt, Szvetlana Tyihanivszkaja – ezt az ellenzék Telegram-csatornáján jelentette be a politikus.
Tyihanovszkaját vasárnap – az augusztusi választás után erősen vitatott győzelmet hirdető Aljekszandr Lukasenka nyilvánosságtól elzárt hivatalos beiktatására válaszul – az immáron ötvenedik napja tartó tüntetések közepette több tízezres demonstráción „árnyékelnöknek” tették meg az ellenzéki tüntetők, deklarálva, hogy a külföldre távozott ellenzéki politikust tekinti legitim államfőnek.
Tyihanovszkaja emberi jogi biztosnak nevezte ki Harri Pahanjalo fehérorosz jogászt és jogvédőt, a gazdasági reformok irányítója Aljasz Aljahnovics lesz. Pahanyjalo sok éven át ügyvédként emberi jogi kérdésekkel foglalkozott hazájában, ismert újságírókat is védve. Több mint húsz évig a fehérorosz Helsinki Bizottság elnökhelyettese volt. Aljahnovics, a CASE Belarus nevű gazdasági elemzőközpont elnöke, számos fehérorosz gazdasági reform kidolgozója.
Tyihanovszkaja más „árnyéktisztségekről” nem tájékoztatott. Oldalán azt írta, nem elég, hogy Aljakszandr Lukasenka elnök rendszere nem törvényes, de nem is tudja megoldani az előtte álló feladatokat.
„Ilyen körülmények között nem lehet tétlenkedve nézni azt, ahogy az ország egyre jobban a válságba süllyed. Éppen ezért, hogy megrendezzük az új választásokat, folytatom a fehérorosz társadalom demokratikus erőinek összefogását szolgáló munkámat”
– írta az ellenzéki politikus.
Minszkben az augusztusi botrányos elnökválasztás után hétről hétre újra meg újra tízezrek tüntetnek Lukasenka azonnali lemondásáért, új választások kiírásáért és a politikai foglyok szabadon bocsátásáért. Emellett nap mint nap kisebb szolidaritási akciók és tiltakozások kísérik Lukasenka botrányos beiktatását: szerdán virággal sorfalat álló, illetve piros fehér esernyőkkel felvonuló civil nők tűntek fel a minszki utcákon, több minszki egyetemen pedig az órákat otthagyva transzparensekkel és drapériékkal tüntetőleg kiültek a diákok az udvarra. A Tut.by belarusz hírportál beszámol olyan esetről is, amely során magányos ülősztrájkba kezdett a Fehérorosz Műszaki Egyetem egyik hallgatója, akit végül egyenruhások kísértek odébb az épület lépcsőjétől.
Today all Belarusian students are on „sitting” strike pic.twitter.com/rlbU1oX06m
— Franak Viačorka (@franakviacorka) September 30, 2020
A folyamatosan zajló tüntetések mellett a rezsim haragja olyan népszerű sportolókat sem kímél, mint a fehérorosz válogatott kosárlabdázó, Jelena Levcsenkó, akit szerdán 15 nap elzárásra ítéltek, amiért bizonyíthatóan két alkalommal is részt vett a „be nem jelentett” tütntetéseken.
Szerdán Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter – miközben az örmény-azeri konfliktusról kérdezték – sajótájékoztatóan arról beszélt, hogy Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnököt titokban történt beiktatása után ezentúl a kijevi diplomácia tisztség nélkül, egyszerűen csak a nevén nevezi meg.
A fehérorosz helyzet e heti fejleményei közé tartozik még, hogy kedden Kanada és az Egyesült Királyság szankciókat vezetett be több belorusz vezető ellen. A szankciós listán szerepel mások mellett Lukasenka és idősebb fia, Viktor, Igor Szergejenko, az elnöki hivatal vezetője, Jurij Karajev belügyminiszter és helyettesei, Alekszandr Barsukov és Jurij Nazarenko. A szankció értelmében az érintettek nem léphetnek a két országba, és befagyasztották kanadai és nagy-britanniai pénzeszközeiket. Viszonzásul a fehérorosz hatóságok is korlátozásokat vezettek be több balti állam vezetői ellen, erről azonban részleteket nem közöltek.
Ugyancsak kedden történt, hogy az Buenos Aires-i belarusz nagykövet Lukasenka beiktatása elleni tiltakozása jeléül felmondott. Ugyanezen a napon a Grodno Azot ipari üzem 70 dolgozója készítette elő aláírt felmondólevelét, amelyet csak akkor nem adnak be, ha a gyárban korábban sztrájkot szervező kollégáik elleni eljárásokat nem abbahagyják, és elengedik őket.
(MTI, Tut.by, Szabad Európa)
