Ma jelent meg az Európa Bizottság jogállamiságról szóló jelentése, melytől akár jövőbeli EU-s támogatások is függhetnek. Az államok pénzügyi helyzetét az EU évente vizsgálja, a jogállamiságról íródott jelentés pedig a Bizottság szerint főként Lengyelország és Magyarország szempontjából érdekes, ugyanis ezt a két országot érinti a „hetes cikkely szerinti eljárás”. Többek között ez indokolta a jelentés megszületését.

A hetes cikkely az Európai Unióról szóló szerződés azon szakasza, amely az „EU-s értékeket” megsértő állam elleni eljárást szabályozza. A Helsinki Bizottság oldala szerint, ilyen értékek például, a szabadságjogok, a kisebbségek védelme és a nemek közti egyenlőség. Persze az már más kérdés, hogy ezek mennyire érvényesülnek a centrumon kívül élő, középosztálynál szegényebb rétegek esetében. Mindenesetre elsősorban a lengyel és magyar demokrácia vizsgálata és az államok esetleges szankcionálhatósága kapcsán lehet fontos a jelentés tartalma.

A fő szempontok, amik vizsgálatra kerültek a törvényhozás átláthatósága, a bíróság függetlensége, a médiatanács hatékonysága és függetlensége, illetve az antikorrupció ügye voltak.

Ahogyan azt a jelentés bevezetője is kiemeli, az antikorrupció kérdésében aggasztónak látja, hogy egyes hazai nagyvállalatok vezetőit és tulajdonosait szoros kötelék fűzi politikai körökhöz. A bíróság kérdésében megjegyzi a politikai függetlenség hiányát és az erős hierarchizáltságot, de kitér az indokolatlanul hosszú eljárásokra is. Problémás továbbá, hogy a politikusok által kinevezett testület (Országos Bírói Hivatal) döntései felülbírálhatják a szakmai testületet (Országos Bírói Tanács). Pozitívumként említi ugyanakkor az esetek digitalizációját, és az adminisztratív hatékonyságot.

A médiatanács kapcsán megjegyzésre kerül, hogy bár a tagokat a Parlament választja, a jelölésnek pedig elvileg politikai konszenzuson kellene alapulnia, ez nem gátolta meg a kormánypártot abban, hogy a tanács mind az öt tagját saját igényei szerint jelölje ki. Illetve hiányzik a médiapluralizmus (főként a KESMA nevű kormánypárti médiakonglomerátum óriási mérete miatt), illetve a tulajdonjogok átláthatósága is. A jelentés arra is kitér, hogy a kormányhirdetéseken keresztül a kormánypárt indirekt befolyást gyakorol a tájékoztatásra.

Ami a fékek és ellensúlyok rendszerét illeti, a koronavírus-járvány első hulláma alatt bevezetett rendkívüli jogrend és említésre kerül, ugyanis a jelentésben foglaltak szerint a kormány a konkrét vészhelyzet keretein túl is felhasználta kiszélesedett jogkörét. A jelentés utolsó paragrafusa a civilekre helyeződő nyomást tárgyalja, különös tekintettel a káros kormánypárti retorikára és a Stop Soros kampányra.

Jelenleg az Unión belül is vita folyik arról, hogy a jövőben megvonhassák-e az EU-s támogatásokat, amennyibe sérül a jogállamiság kritériuma. A másik lehetséges szankció, melyre a jelenleg is érvényben lévő szabályozás lehetőséget ad, a tagállam szavazati jogának felfüggesztése, ez azonban egy rendkívül valószínűtlen forgatókönyv, az EU történetében még sosem vetették be.

A jelentés publikálása előtt nem sokkal Orbán Viktor levelet írt Ursula von der Leyennek, azt követelve, hogy mondassa le a Bizottság alelnökét, Vera Jourovát, amiért a magyar demokráciát beteg demokráciának nevezte. Feltehetően nem volt véletlen, hogy Orbán pont a jelentés elérhetővé válását megelőzően intézett támadást az EB-alelnök ellen, mellyel állításait igyekezett hiteltelníteni.

A jelentésre Varga Judit fideszes politikus is reagált, aki egyébként már korábban kijelentette a Jourova-ügy kapcsán, hogy egy Orbánt sértő megjegyzés minden magyar embert sért. Varga mai Facebook-posztja szerint a jelentés tartalma ’abszurd és valótlan’, továbbá azért is kritizálható, mert 12 civil szervezetre hivatkozik, melyből 11 a Nyílt Társadalom Alapítványtól kap pénzügyi támogatást.

Ujhelyi István MSZP-s Európai Parlamenti képviselő is hozzászólt a kérdéshez, szerint Orbán elbukott európaiságból

Rónai Sándor, a DK EP-képviselője szerint „Orbán elapaszthatatlan pénzéhsége miatt rombolja a demokráciát, közös európai értékeinket”, továbbá megjegyzi, hogy fontos lenne, hogy az EU-s pénzügyi támogatás közvetlenül a vállalatokhoz és az önkormányzatokhoz kerüljön, kikerülve a kormányt.

A Momentum Mozgalom EP- képviselője, Donáth Anna szintén Facebook-posztban tette közzé véleményét. Donáth azt írja, Orbán „lelepleződött és elbukott”, továbbá felhívja a figyelmet az állampolgárok feladatára, hogy a valódi híreket eljuttassák egymáshoz.