A fideszes Pávkovics Gábor nyerte a mohácsi időközi választást, így kérész életű szocialista uralom után újra kormánypárti polgármestere lesz a településnek. Tavaly októberben a szocialisták ellenjelölt nélküli versenyben nyerték el a várost, miután a várost 1998 óta vezető Szekó József a kampány idején váratlanul meghalt, és új jelölt állítására a kormánypártnak már nem volt lehetősége. Vasárnap a Fidesz visszahódította a várost, de az ellenzék jelöltjére jelentősen többen szavaztak, mint korábban. Vajon a kormány vagy az ellenzék örülhet a vasárnapi eredménynek?
Mohács régóta jobboldali fellegvár: Szekó a várost 1998 óta vezette, de a korábbi polgármestert, Kuti Istvánt is 1990-ben az antikommunista SZDSZ, majd 1994-ben a KDNP és az MDF (és a Nagycsaládosok) színeiben választották meg. Az utóbbi években a Fidesz politikai értelemben magabiztosan uralta a várost, a pártpolitikailag leginkább értelmezhető országos listás, és önkormányzati egyéni képviselőválasztásokon legalább 60%-os támogatottságot tudhatott maga mögött. A polgármester-választások természetesen hasonlóan fontosak, ám azok jelentős részben a jelöltek személyéről szólnak (Szekó a 2014-es polgármester-választást 70%-kal nyerte meg), míg az általában ismeretlen önkormányzati egyéni képviselőket sokkal inkább pártpolitikai szempontok alapján választják meg. Ebben az írásban a pártpolitikai szempontokra koncentrálunk.
Mohácsi választási eredmények, 2014-2020
| ellenzék | Fidesz | Fidesz országos népszerűség | |||
|---|---|---|---|---|---|
| % | db | % | db | % | |
| 2014 önkormányzati egyéni választókerületek | 35 | 1655 | 61 | 2923 | 52 (közv kut) |
| 2019 EP | 34,5 | 2060 | 60 | 3568 | 52,5 |
| 2019 önkormányzati egyéni választókerületek | 28 | 1405 | 70 | 3597 | 52 (közv kut) |
| 2020 önkormányzati egyéni választókerületek | 41 | 3343 | 52 | 4301 | 54,5 (közv kut) |
Ellenzék: MSZP, DK, Jobbik, LMP, Párbeszéd, Momentum szavazói együttvéve. Közvélemény-kutatások alatt a pártot választani tudók százalékos arányát értjük, a Závecz és a Medián átlagában. Forrás: valasztas.hu, https://kozvelemeny.wordpress.com/
Látható a táblázatból, hogy a Fidesz Mohácson még az amúgy is magas országos népszerűségét is messze felülmúlta, általában 7-10 százalékponttal, de a 2019-es önkormányzati választáson konkrétan 18 százalékponttal. A 2018-as parlamenti választási eredmény egyrészt a hagyományosan magasabb részvételi aránya miatt (Mohácson 62%), másrészt az ellenzéki együttműködést akkor még elutasító Jobbik külön szereplése miatt nem számít jó összehasonlító alapnak, de százalékosan az is illeszkedik a 2014-2019-es tendenciába.
Most vasárnap azonban több korábbi tendencia is gyökeresen megváltozott. Persze már a kiindulóhelyzet is kivételes volt, mert Szekó 2019 októberi halála miatt az inkumbens polgármester Csorbai Ferenc ellenzéki (szocialista) volt, aki ráadásul civil színekben indult, az ellenzéki összefogás jelöltjeként (a Momentum nem támogatta, de nem is indított ellenjelöltet). Ez érdekessé tette az addig elég egyhangú mohácsi küzdelmet, azonban korántsem egyértelmű, hogy melyik tábornak adhatott nagyobb extramotivációt: az egy éve hivatalban lévő polgármester mögött felsorakozott ellenzékieknek, vagy a kormánypártiaknak, akik vissza kívánták hódítani a városukat.
Fotó: Sóki Tamás / MTI
Valószínűleg mindkét megközelítésben van igazság, ugyanis mindkét oldal növelte a szavazatszámát az időközihez képest nagyon magas (54%-os) részvételt produkáló választáson.
Míg azonban a Fidesz az önkormányzati és EP-részvételi szintje melletti „szokásos” szavazatszámát csak közepes mértékben tudta megnövelni, addig az ellenzéki növekmény sokkal markánsabb volt.
A helyi politikai sajátosságok feltérképezése segíthet tisztázni a dilemmát, ám néhány – országosan is releváns – tanulság azonban így kirajzolódott:
- Az ellenzéki összefogás – Mohácson – működött. Az ellenzéki pártok eddig az összes választáson külön-külön indultak: 2014-ben az MSZP a DK és a Jobbik is külön indított jelölteket, 2019-ben az EP- választáson a jelenlegi hatpárti ellenzék is külön listákon indult, de még a 2019-es önkormányzatin is csak a DK, a Momentum és a Jobbik fogott össze, az MSZP külön állított jelölteket. 2020-ban az először megvalósuló teljes ellenzéki egység nemcsak arra volt képes, hogy a Jobbiktól a DK-ig terjedő sokféle szavazói tábort integrálja, hanem arra is, hogy a korábbiakhoz képest kétszeres választói tömeget mozgósítson.
- A magas részvétel általában inkább az ellenzéknek kedvez: az ellenzék a legjobb eredményt a 2020-as önkormányzati választásokon érte el – a legmagasabb részvételű választáson.
- Nagyon valószínűnek tűnik, hogy a Fidesz támogatottságát jelenleg is jelentős mértékben túlbecsülik a felmérések, ahogy ezt korábban is tették. Hogy pontosan mennyivel, azt nyilvánvalóan nem lehet egyetlen időköziből megmondani, ám nemcsak az 52%-os egyéni képviselői szavazataránynál, hanem az 56%-os polgármesterinél is minden bizonnyal jóval többet kapott volna Mohácson a kormánypárti oldal, ha valóban 54-55 százalékon állnának országosan. Még a fideszes újonnan megválasztott polgármester is előzetesen azt nyilatkozta, hogy 60% feletti eredmény jelentene sikert számukra.
A fenti tanulságokon túl az sem világos, hogy a vártnál kisebb kormánypárti fölény mögött milyen mértékben húzódnak meg helyi, illetve országos okok. Ha országos tendenciákból, például a gazdasági szavazásból indulunk ki, akkor az máshol is meg fog látszani: az október 11-én esedékes Borsod 6-os (tiszaújvárosi) időközi választás után okosabbak leszünk.
