Romániában a helyhatósági választásokat hagyományosan fél évvel a parlamenti választások előtt rendezik meg, ezért az előbbit általában bemelegítésként szokás elkönyvelni. Az idei évben erre a jelenségre ráerősített az is, hogy a koronavírus-járvány miatt a késő tavaszra tervezett önkormányzati fordulót elhalasztották szeptember végére, így már csak pár néhány hét választotta el a december 6-ra kiírt parlamenti választásoktól.
Nagytotálban a tegnapi nap teljesítette az előzetes várakozásokat, a tavaly november óta kisebbségben kormányzó, nyugatos-jobboldali Nemzeti Liberális Párt (PNL) előretört nagy riválisa, a nacionalista-baloldali Szociáldemokrata Párt (PSD) rovására.
Ennek ellenére azonban a vasárnapi forduló egyáltalán nem nélkülözte a nagy meglepetéseket. A magyar Momentum testvérpártja, az USRPLUS jelentősen felülmúlta az elemzők előrejelzéseit, és kiemelkedő fővárosi eredménye mellett négy megyeszékhely vezetését is megszerezte. Az USRPLUS adhatja például Románia első olyan nagyvárosi polgármesterét, aki nem is rendelkezik román állampolgársággal.
A Romániai Magyar Demokrata Szövetségnek (RMDSZ) sincs szégyenkezni valója, a támogatásával induló Soós Zoltán megszerezte Marosvásárhely polgármesterségét, így 20 év után újra magyar anyanyelvű politikus vezeti Székelyföld fővárosát. Soós innovatív és hangsúlyosan interetnikus kampányával rengeteg román anyanyelvű választót is képes volt megszólítani a Fekete Március tragikus emlékét még mindig hordozó városban.
A nemzeti liberálisok hozták a formát
Miután tavaly novemberben Ludovic Orban, a párt elnöke megszerezte a kormányfői pozíciót, illetve decemberben jelöltje, Klaus Iohannis második mandátumot szerzett az államfői tisztségben, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) most az önkormányzatokban konszolidálhatta pozícióit.
Nagy riválisa, a Szociáldemokrata Párt (PSD) négy éve túlnyerte magát, és a hazainál jóval erősebb jogkörökkel rendelkező megyei önkormányzatok több mint felében (41-ből 28-ban) győzedelmeskedett. Ennek a dominanciának vetett véget a vasárnapi forduló.
A megyei tanácselnök közül még mindig a PSD szerezte meg a legtöbbet, ám a mostani 20 győzelem még így is kevesebb, mint a 2016-ban elért 28. A PNL 8-ról 17-re növelte tanácselnökeinek számát, az RMDSZ pedig 4 megye, Hargita, Kovászna, Maros és Szatmár önkormányzatát vezetheti, elveszítve Bihar megyét, amelyet 4 éve még magáénak tudhatott.
(A fenti infografikát a Transindex.ro készítette.)
Ugyancsak a jobboldal nyerte el Bukarest főpolgármesteri címét, itt a PNL és az USRPLUS közösen támogatta az utóbbit alapító Nicușor Dant, aki az exit-pollok szerint magabiztos fölénnyel (47% vs 39%) győzte le a regnáló szociáldemokrata főpolgármestert, a látványberuházásairól elhíresült Gabriela Fireát.
A 41 megyeszékhelyből 15-nek a polgármesteri székét szerezte meg a PNL, és a főváros hat kerületének egyikében is ők adják a polgármestert.
A jobboldali párt így a 2020-as önkormányzati választások egyértelmű győztese, az eredménnyel magabiztosan indulhat neki a december 6-i parlamenti választásoknak.
Teljesen azonban nem nyugodhatnak meg, hiszen jobboldali partnerük, de önmagát a teljes politikai elittel, így a PNL-vel szemben is meghatározó újhullámos USRPLUS több hídfőállást létesíthetett, mint előrelátható volt, több nagyvárosban (Temesvár, Gyulafehérvár, Brassó) is nemzeti liberális kihívókat győzve le.
Teljes jogú párt lett a román Momentum
Az USRPLUS pártszövetségnek, amely a Mentsük Meg Romániát Szövetség (USR) és Dacian Cioloș technokrata ex-miniszterelnök alapította PLUS fúziójából jött létre, ez az első megmérettetése az önkormányzati választásokon. A párt alapítása mégsem elválaszthatatlan a négy évvel korábbi helyhatósági választástól, hiszen akkor indult el a fővárosban az Együtt Megmentjük Bukarestet (USB) civil mozgalom, amely akkor is Nicușor Dant indította a főpolgármesteri székért, igaz, még sikertelenül.
Dan mozgalmából fél év alatt országos párt lett, amely már a ’16-os parlamenti választáson be is jutott a törvényhozás mindkét házába 10 százalék körüli eredménnyel.
A most bukaresti főpolgármesterré választott Nicușor Dan tehát az USRPLUS-hoz fűződik ezer szálon, de végül a PNL is beállt mögé Firea legyőzése érdekében.
Ludovic Orbant több rangidős nemzeti liberális politikus is kritizálta, amiért saját jelölt helyett Dan mögé vitte be a pártot, ám a tegnapi eredmények Orban politikai számításait igazolták. Dan viharos körülmények között távozott 2017-ben az általa alapított USR-ből, és a jelenlegi pártvezetéssel, Dan Barna pártelnökkel és Vlad Voiculescu bukaresti pártfőnökkel kifejezetten fagyos a viszonya. A korábban egészségügyi miniszterként is tevékenykedő Voiculescu maga is szeretett volna elindulni a főpolgármesteri székért, ám a PNL-vel folytatott tárgyalások során végül engedett a Nicușor Dant preferáló Orbannak. A miniszterelnök így gyakorlatilag nemcsak azt hozta tető alá, hogy a jobboldal visszaszerezze a fővárost, de az új főpolgármester is az „adósa”, hiszen neki köszönheti, hogy egyáltalán megkapta a jobboldali összefogás jelöltségét.
Az USRPLUS azonban nemcsak a főpolgármester győzelméből vette ki a részét, de az 1,8 millió lakosú főváros első és második kerületében is övék a polgármesteri szék. Ráadásul a fővárosi képviselő-testületben is övék az első hely, az exit-poll 33,7 százalékra mérte őket. (Második helyen a PSD 33,1 százalékkal, harmadik a PNL 17,3-mal.)
Még ha Dan és az első kerületet megnyerő, francia származású Clotilde Armand győzelme borítékolható is volt, sokan nem fogadtak volna nagy összegben, hogy az USRPLUS a fővároson kívül is tud polgármesteri pozíciókat szerezni. Akik mégis fogadtak, azok most nagyot nyerhettek, ugyanis a párt bázisát adó fiatalabb, magasabban képzett urbánus rétegek több helyen is élre röpítették a formáció jelöltjeit.
A fővároson kívüli legnagyobb nyeremény kétségtelenül a 300 ezer lakosú Temesvár, ahol a 2012 óta regnáló nemzeti liberális Nicolae Robut sikerült kiütni a nyeregből, mégpedig magabiztos szavazattöbbséggel: a nem hivatalos eredmények szerint Robu 34 százalékot kapott, az USRPLUS jelöltje, Dominic Fritz pedig 54 százalékot.
Az eset azért is kuriózum, mert Fritz nem is román állampolgár, Baden-Württembergben nőtt fel, és csak a gimnáziumi évei után, 19 éves korábban költözött Temesvárra. A rendszerváltást elindító város új polgármestere győzelmi beszédében arról beszélt, megválasztásával Temesvár meghaladta a posztszocializmus évtizedeit is, és olyas valakit választott, akinek sem a rendszerváltás előtti, sem az azutáni politikai elithez nincs kötődése. (Aki többet tudna meg a politikusról, az Azonnali augusztusban interjút készített vele.)
Az USRPLUS adhata emellett még a 24 éve nemzeti liberális vezetés alatt álló Gyulafehérvár polgármesterét Gabriel Pleșa személyében, de Allen Coliban kiütötte a nyeregből a 16 éve regnáló PNL-s brassói polgármester, George Scripcarut is. A félmillió lakosú moldvai Bákó városát szintén az USRPLUS mondhatja magáénak a következő négy évre.
Ezek az eredmények azt mutatják, hogy az USRPLUS rendes, beágyazott párttá kezd válni, ami megnöveli mozgásterét az országos politikában is. A mostani jó eredmény viszont csökkentheti annak esélyét, hogy decembertől a PNL junior partnere lehessen az új kormányban, hiszen a nemzeti liberálisok fenyegetőnek érezhetik saját magukra nézve a megerősödő technokrata-jobboldalt, és helyette inkább a könnyebben befolyásolható kisebb pártokkal, például az RMDSZ-szel akarhatnak majd koalícióra lépni.
Hozta a kötelezőt a magyar párt
Ugyan a Bihar megyei tanácselnöki pozíciót bukta, az RMDSZ-nek nincs különösebb oka a szomorúságra. Korábbi pozícióit ugyanis nagyrészt megtartotta, a székelyföldi megyeszékhelyeken, Csíkszeredában és Sepsiszentgyörgyön is majdnem háromnegyedes győzelmet aratva.
Az erdélyi magyar közösség számára a koronaékszernek azonban kétségtelenül a marosvásárhelyi polgármesteri pozíció számít. A függetlenként induló Soós Zoltán már a részeredményekben behozhatatlan előnyre tett szert, így végül ő vezetheti tovább Székelyföld legnagyobb városát.
Soós már négy éve is kevesebb mint 2000 szavazattal maradt el a települést 2000 óta irányító Dorin Floreával szemben, aki viszont – korrupciós botrányokba jelentősen megkopva – idén már nem is indult. Soós előnyére szolgálta az is, hogy vele szemben az összes román párt külön jelöltet indított.
A múzeumigazgatóból lett politikus emellett példaértékűen dinamikus és kétnyelvű kampányt vitt, amely a helyi magyar közösségben meglévő ismertségét kiterjesztette a román anyanyelvű lakosság irányába is. (Soós Zoltánnal néhány hete az Azonnali készített alapos interjút.)
Az RMDSZ annak is örülhet, hogy belső riválisa, az Erdélyi Magyar Néppárt és a Magyar Polgári Párt fúziójából létrejött Erdélyi Magyar Szövetség (EMSZ) tovább veszített pozícióiból. Az EMSZ elbukta az eddig vezetett Gyergyószentmiklós, Tusnádfürdő vezetését, és Székelyudvarhelyen ugyan a hivatalban lévő Gálfi Árpád újrázott, ám őt korábban kiutálták a pártból, és idén már a Szabad Emberek Pártja nevű tömörülés színeiben indult.
