A kutatásból kiderült: a dolgozók 70 százaléka leginkább azért ragaszkodik a közalkalmazotti jogviszony megtartásához, mert úgy gondolja, egy államháztartás alá tartozó kutatóintézet alkalmazottjaként természetes, hogy közalkalmazotti státuszt tölt be.

Ugyancsak fontos érv a dolgozók körülbelül fele számára, hogy közszolgálatként tekintenek munkájukra, valamint az, hogy a közalkalmazottakat nehezebben lehet elbocsátani.

A dolgozók körülbelül harmada szerint fontos a nyugdíjazási prémium és az egyéb törvény szerinti jutalom, a magasabb végkielégítés, a törvényben rögzített előmeneteli rendszer és a pótszabadság nagyobb mértéke. Több mint száz válaszadó az előnyösebb lakáshitel-felvételt is fontosnak tartotta – áll a közleményben.

A felmérés másik fontos tanulsága, hogy a kutatóhálózat dolgozóiban nagyfokú a bizonytalanság: arra kérdésre, hogy a közalkalmazotti státusz elvétele esetén megfontolnák-e, hogy a kutatóhálózaton kívüli állásra váltsanak, a válaszadók 25 százaléka igennel válaszolt, 35 százalékuk pedig a „nem tudom” választ jelölte meg.

A közlemény úgy zárul:

„Az ADF és a TDDSZ határozottan kiáll a kutatóhálózat dolgozóinak közalkalmazotti státuszáért, és elvárja az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat (ELKH) vezetőjétől, Maróth Miklóstól is, hogy ezt a kormány és az országgyűlés előtt képviselje.”

Az ADF korábbi állásfoglalásában úgy fogalmazott:

határozottan ellenzi, hogy a döntéshozók a közalkalmazotti státusztól akár törvényi erővel megfosszák a kutatóintézetek dolgozóit, akár ígéretekkel próbálják elérni, hogy „önként” más típusú munkaszerződést írjanak alá.

A TDDSZ pedig levélben fordult Maróth Miklóshoz és az ELKH vezetőihez, amelyben arra kérték őket, hogy „a jogviszonyváltás valós szándékairól, döntési környezetéről, annak előrehaladási állapotáról” tájékoztassák az érintetteket.